CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nem akartam előhozni azokat az eseteket, amikor önök nem szavaztak meg bérfelzárkózással, béremeléssel vagy bérre rakódó adók csökkentésével kapcsolatos tételeket. Önök hozták vagy ön hozta elő, de tényleg ezek megtörténtek, tehát önök sok mindent nem támogattak, ami a magyar munkavállalók vagy éppen a magyar vállalkozók érdekeit szolgálta.
De azt hiszem, hogy ez a felszólalás arról a felelőtlenségről tett tanúbizonyságot, amely az önök felszólalásaiban, gazdaságpolitikával, foglalkoztatáspolitikával, bérpolitikával kapcsolatos felszólalásaiban megfogalmazódik, hisz olyan dolgokat kérnek számon, amelyeket ha önök megtennének - reméljük, nem fogják ezt megtenni -, abban az esetben jelentős mértékben csökkenne a magyar gazdaság versenyképessége. Ha a magyar gazdaság versenyképessége csökkenne, akkor csökkenne a magyar munkaadók és vállalkozók versenyképessége, és ha az ő versenyképességük csökkenne, akkor a magyar munkavállalók innák meg a levét.
(9.50)
Nem az történne, mint ami az elmúlt időszakban, négy éve folyamatosan folyik Magyarországon, hogy nemcsak bruttó értékben növekszik a munkabér (Mirkóczki Ádám: Hányszor próbálkoztatok?), hanem nettó, reálértékben is jelentős mértékben növekednek a munkabérek, úgy, hogy közben egy soha nem látott mértékű foglalkoztatásbővülés történt Magyarországon.
Néhány számot hadd mondjak önnek, és akkor az Eurostatot is meg mindenfajta statisztikát nézegethet, hogy pontosabb képet kapjon arról, amiről az előbb beszélt. 2013-ban átlagosan 2,7 százalékkal, 2014-ben 4 százalékkal, 2015-ben 4,3 százalékkal nőttek átlagosan a reálbérek nemzetgazdasági szinten, és a tavalyi évben - kiugró módon - 7,4 százalékkal növekedett a reálbér. Ha megnézi azt a statisztikát, amit az előbb ön említett, akkor láthatja azt, hogy a középeurópai térségben a 2014-2015. évet figyelembe véve, Lengyelország kivételével magasabb volt a reálbér-növekedés (Mirkóczki Ádám: Percenként többet loptok!), 2016-ban viszont az európai uniós átlagot tekintve jelentős mértékben növekedett a reálbér Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy azt a felzárkózást, amit ön hiányolt, elkezdtük (Z. Kárpát Dániel: Ne százalékokról beszélj!); természetesen azzal a felelősségtudattal, hogy csak abban az esetben lehet bért emelni, és reálbér-emelkedésre akkor lehet számítani, ha a magyar gazdaság ezt lehetővé teszi. (Mirkóczki Ádám: Szégyen!)
Ha figyelembe vette volna a 2002-2010 közötti, tízéves folyamatokat, látta volna, hogy felelőtlenül hogy lehet úgy bért növelni, hogy közben a gazdaság ezt a teljesítményt nem igazolja és nem teszi lehetővé, és egy olyan csődhelyzetet lehet okozni, mint amit a szocialista-liberális kormányzat okozott 2010-re Magyarországon. (Folyamatos közbeszólások a Jobbik padsoraiból.)
Természetesen az elmúlt időszakban mind a versenyszférában, mind a közszférában jelentős béremelkedés, reálbér-emelkedés is bekövetkezett. Ezeket a tényeket kellene önöknek tudomásul venni. (Szilágyi György és Tessely Zoltán felváltva átszólnak egymásnak. - Ezt követően mindketten távoznak az ülésteremből, majd kis idő múlva visszatérnek.)
És akkor az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve, amit ön mondott, hogy az Európai Unió béreivel kellene felvenni a versenyt. Az a bizonyos bérfelzárkózás, amit én az előbb említettem önnek, ebbe az irányba mutat, tehát megkezdődik a bérfelzárkózás, hiszen az elmúlt időszakban a nyugati bérekhez viszonyítva is nagyobb mértékben emelkedtek a reálbérek Magyarországon.
Mi történne abban az esetben, ha az ön által kívánt minimálbér-emelkedést vagy minimálbérszintet európai uniós szintre emelnénk? Belegondoltak önök abba, hogy ebben az esetben a magyar vállalkozásokat, nemcsak a Magyarországon működő külföldi, hanem a magyar vállalkozásokat, főként a magyar tulajdonú vállalkozásokat tennénk tönkre, hiszen teljes mértékben hátrányos helyzetbe hoznánk őket, a versenyképességüket csökkentenénk le. Hiszen a magyar vállalkozásoknak egy nagyon komoly versenyhelyzetben kell hogy a foglalkoztatáspolitikai elvárásokat, a saját működőképességüket biztosítani tudják. Ezért vitatkozunk az Európai Unióval, hogy egyik pillanatról a másikra vezessünk be olyan elveket, amiket a magyar gazdaság jelen pillanatban nem tud megtenni, nem tud megvalósítani.
Ezért tartjuk fontosnak azt az elvet, hogy minden egyes lépést akkor tudunk megtenni mind a foglalkoztatáspolitika, mind a gazdaságpolitika területén, ha a magyar gazdaság ezt lehetővé teszi. És ha a magyar gazdaság lehetővé tesz lépéseket a béremelkedés területén, akkor ezeket a béremelési intézkedéseket, amelyeket közvetlenül a versenyszférába beavatkozva nem tudunk megtenni, csak például olyan közvetett módon, mint a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése, mint ahogy ez az elmúlt év végén egy megállapodás keretében történt, ennek a segítségével tudjuk megtenni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)
És ezek a lépések, ahogy önnek felolvastam a statisztikai adatokat, az előző négy év statisztikai adatait, azt bizonyítják, hogy a magyar gazdaság biztosítja ezt a lehetőséget, és így a magyar bérek is jelentős mértékben emelkednek reálértékben is, ami egy jelentős bérfelzárkóztatást biztosít. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Mirkóczki Ádám közbeszól.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
