DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amellett, hogy megköszönöm természetesen ellenzéki képviselőtársam támogató szavait, szeretnék egy kiegészítést fűzni hozzá, nevezetesen azt, hogy az MSZP-nek sikerült összegyűjtenie a megfelelő számú aláírást, ugyanis 240 ezer aláírást adtunk le a Nemzeti Választási Irodánál. Minden eddigi népszavazási kezdeményezésnél nagyjából 15 százalék szokott lenni a hibás, nem megfelelő aláírások száma, valószínűleg ennél az aláírásgyűjtésnél sem voltak sem az aláírásgyűjtők, sem pedig az aláírást a kézjegyükkel ellátó emberek sem ostobábbak, mint a korábbi népszavazások esetén, magyarán szólva, egyszerűen arról van szó, hogy a Nemzeti Választási Iroda elcsalta ezt a népszavazást.
Magyarán: összejött az aláírás. És mivel annyira azért nem tudta elcsalni, hogy a 100 ezer aláírás se legyen meg, hát most tárgyalnunk kell itt az Országgyűlésben. De ez az a tartalmi vita, amit egyébként lefolytattunk már egyszer, és lefolytattuk azt a vitát is, hogy vajon ha 200 ezer aláírásnál kötelező egyébként az Országgyűlésnek elrendelni, akkor milyen erkölcsi kötelezettség áll fenn, mondjuk, egy olyan esetben, ahol ennek a több mint 90 százaléka megvan. Itt az Országgyűlésnek, azt gondolom, nem jogi, hanem erkölcsi kötelessége lenne ezt a népszavazást kiírni.
Szeretnék azonban egypár szót szólni a hátralévő időkeretben arról is, hogy az én meglátásom szerint - és ez valóban egy formai kérdés - az a jelentés, amit az Igazságügyi bizottság a plenáris ülés elé terjesztett, egész egyszerűen jogszabálysértő, házszabálysértő. Volt erről egy vita az Igazságügyi bizottságban. Valójában azt kell hogy mondjam, hogy Rubovszky elnök úr is azon az állásponton van… - nyilván ezt itt most egyértelműen vállalni már nem tanácsos neki, hiszen kormánypárti képviselőként és bizottsági elnökként van itt, de hogy gyakorlatilag az lenne a helyes metódus, hogyha az Igazságügyi bizottság egy egyértelmű verziót terjesztett volna ide, az Országgyűlés elé, azaz vagy arról szólna a határozatunk az Igazságügyi bizottságban, hogy rendelje el a népszavazást az Országgyűlés, vagy arról, hogy ne.
Nyilvánvalóan, mivel a parlamenti működés mindig, ha úgy tetszik, pozitív előterjesztésekről szól, amelyeket adott esetben a Ház nem fogad el, tehát leszavaz, az lett volna a helyes - és erre tettünk mi indítványt -, hogyha az Igazságügyi bizottság azt terjeszti elő, hogy az Országgyűlés rendelje el a népszavazást, és az Országgyűlés ezt vagy megszavazza, vagy leszavazza. Ez egy egyértelmű helyzet lett volna, ugyanúgy, ahogy egyébként törvényjavaslatoknál sem azt szoktuk előterjeszteni, hogy van egy A-ver-zió, miszerint is szavazza meg az Országgyűlés a törvényjavaslatot, meg van egy B-verzió, hogy ne szavazza meg az Országgyűlés a törvényjavaslatot vagy egy módosító javaslatot. Butaság az egész, és azért, mert volt egy korábbi rossz precedens, attól még ezt nem kéne folytatni.
Én az Igazságügyi bizottságban is elmondtam azt, hogy az a hivatkozás, hogy egyszer már döntöttünk rosszul, nem alkalmas arra, hogy érvként ezzel alátámasszuk azt, hogy akkor most megint rosszul kívánunk dönteni. Akkor pont Kövér Lászlót idéztem, aki egy hasonló esetben, amikor nem adta meg az LMP képviselőjének a szót egy miniszterelnöki reagálásra azért, mert nem frakcióvezető-helyettes, és a Házbizottságban az LMP előhozta azt az érvet, hogy de korábban egy fideszes nem frakcióvezető-helyettesnek megadta ilyenkor a szót, akkor azt mondta, hogy: igen, az akkor egy hiba volt, de az akkori hiba nem érv arra, hogy most is hibát kövessünk el. Én ugyanezt mondom, semmi mást, ennél az előterjesztésnél: azért, mert akkor egy rossz döntést hozott a bizottság, erre alapozva butaság most megint egy rossz döntést hozni.
Egyetlen jó és házszabályszerű megoldás lett volna az én meglátásom szerint: hogyha a bizottság előterjeszti azt a verziót, hogy az Országgyűlésnek javasolja kiírni a népszavazást, az Országgyűlés meg majd dönt, hogy erre igennel szavaz a többség, vagy nem. Ez tehát a formai része. De - még egyszer - mivel itt nem formalitásról van szó, hanem emberek százezreinek, majdnem hogy többes számban tudom mondani, 180 ezer embernek az akaratáról és az aláírásáról, én mégis azt gondolom, itt a Ház falain belül arról kell beszélni, hogy ezt az akaratot illene figyelembe vennie a kormánynak, és mivel lehetősége van az Országgyűlésnek ezt a népszavazást kiírni, és semmiféle szakmai érvet nem hallottunk a mai napig se a kormány, se a kormánypártok részéről, hogy miért nem akarják ezt a népszavazást kiírni, ezért kéne ezt támogatni.
Megpróbáltunk még az Igazságügyi bizottságban is visszatérni arra, hogy legalább néhány szakmai érvet hallhassunk a képviselőtársainktól - ez a kísérletünk sajnos kudarcba fulladt. Úgyhogy én azt gondolom, hogy 180 ezer embernek az akaratára annyit mondani - mert most önök azt teszik -, hogy nem írom ki, azért, mert csak, ez felháborító és cinikus hozzáállás, úgyhogy kérem, hogy változtassák meg a véleményüket. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
