DR. SZÉL BERNADETT,

Full text search

DR. SZÉL BERNADETT,
DR. SZÉL BERNADETT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! „Az emberek pontosan megérzik, ha már nem róluk, nem az ő jövőjükről van szó, hanem valamilyen politikusi okoskodásról és trükközésről. Az emberekben, ha nem is követik a bonyolult politikai folyamatokat, van egy beépített radarkészülék, és egy dolgot csalhatatlanul megéreznek: ha egy-egy politikai akció, mozdulat mögött nem az ő érdekeiket szolgáló magatartás, hanem politikai önérdek húzódik meg.”
Találós kérdés is lehetne, de nem az, hogy ki volt az, aki ezt mondta nem is olyan sokkal ezelőtt. Orbán Viktorról van szó, Magyarország miniszterelnökéről, akit azért voltam kénytelen idézni, mert most sajnos nem lehet itt köztünk, elkéredzkedett a vitáról egy másik rendezvényre. De azért szeretném elmondani miniszterelnök úrnak, hogy teljesen igaza van. Az emberek pontosan így működnek, a magyar emberek így működnek: megérzik, ha átverik őket a politikusok, és pontosan ez történt a népszavazással kapcsolatban.
A helyzet az, hogy önök bebukták ezt a népszavazást, ez érvénytelen lett, és utána pedig elkezdtek alkotmányt módosítani, Alaptörvényt módosítani. Nem tudom, hogy melyik szót használjam, önök sem tudják, egyszer így hívják, egyszer úgy hívják. Egy szó, mint száz, ami látszik, az az, hogy a kormányból kifogyott az ötlet, a magyar kormányból kifogyott az erő és a bátorság is. Ha lett volna önökben bátorság, akkor már a népszavazás előtt letisztázták volna, hogy milyen közjogi következményei lesznek a népszavazásnak. Ezt nem tették meg. Találós kérdéseket tettek föl arra vonatkozóan, hogy mi lesz a népszavazás után.
Tisztelettel kérdezem önöket, a vitában reagáljanak rá, legyenek kedvesek, akik itt maradtak, miniszterek és államtitkárok vagy bármelyik fideszes, KDNP-s honatya vagy honanya, hogy mi lett volna a népszavazás közjogi következménye akkor, ha érvényes. Más, mint ha érvénytelen? Hogy rakták önök ezt össze a Fidesz konyhájában? (Németh Szilárd István: Tojásrántottával.) A helyzet az, ugyanis most egy olyan időpillanatban vagyunk, amikor a magyar nemzet hátrébb van, mint ahonnan tavaly februárban elindultunk. Az alaptörvénymódosítás egy bukott népszavazás után gyengébb üzenet, mint ha ez sikerült volna. Miért nem csinálták meg az alaptörvénymódosítást - ha annyira azt gondolták, hogy ez az irány - kapásból? Önöknek olyan parlamenti háttere van a hatalmas Fidesz-KDNP-frakció-val, mint Európában kevés miniszterelnöknek, kevés kormányfőnek.
Láthatóan a magyar emberek is körülbelül hasonlóan gondolkodnak a bevándorlás kérdéséről. Miért kellett önöknek ebbe az egészbe belemenni? Egy dolog miatt, hogy addig se kelljen önöknek arról beszélni, hogy Magyarországon bérválság van, Magyarországon az oktatás és az egészségügy összeomlott, és a politikusaik úgy lopnak, mint senki az elmúlt 25 évben.
(11.40)
Ez a nagy helyzet. Amikor a helikopterező politikusokról kérdeztük önöket, elkezdtek az LMP adótörvényeivel kapcsolatban hazudozni. Ennyire zavarba jöttek. Nem tudnak a kérdéseinkre válaszolni. Az a helyzet, hogy úgy ülnek itt, és olvasnak fel a Bibliából és mindenhonnan idézeteket, hogy közben azokra a kérdésekre nem válaszolnak, amikor azt kérdezzük, hogy akkor önök miért lopnak. Erre ez a kérdés.
Úgyhogy innentől elkezdve azt gondolom, hogy a népszavazásnak egyetlenegy célja volt, hogy a kormánynak ne kelljen azokról a témákról beszélni, amire önöknek nincsenek válaszaik. És ami jól mutatja az egésznek az értelmetlenségét, az az, hogy biztosak lehetünk abban, hogy az eredménytől függetlenül pontosan ugyanezt az alaptörvénymódosítást kezdeményezték volna akkor, ha átmegy ez a népszavazás.
De most tényleg kérdezem: önök bélyegeznek minket durcásnak? Amikor ennek az egész módosításnak a kezdeményezője, Magyarország miniszterelnöke egészen konkrétan elismerte, hogy nem hajlandó megmondani, hogy a népszavazás milyen jogi következményekkel fog járni? Mert innen indultunk. Most innentől elkezdve, hogy Magyarország miniszterelnöke így viselkedik, hogyan tudjunk bármit is komolyan venni ebben az egész történetben? Ráadásul hozzáteszem, hogy az alkotmánymódosítás vagy az alaptörvénymódosítás mint eszköz nem alkalmas annak a problémának a megoldására, aminek a megoldására önök vállalkoztak.
Ugyanis az Uniónak van egy olyan jogrendje, hogy ha közösségi hatáskör van, akkor az alkotmánynak nincsen prioritása. Egyszerűen nincsen olyan uniós jogszabály, hogy az alkotmányok bármi alól kibúvót adnának. Viszont van egy Alkotmánybíróságunk, ahogy például a németeknek is van, tehát hogyha itt az alkotmányos identitás kérdéséről beszélgetünk, akkor el kell hogy mondjuk, hogy van egy Alkotmánybíróságunk, amely ha azt érzékeli, hogy bármi, ami uniós szintű intézkedés, nem esik egybe a magyar Alaptörvénnyel, akkor megteheti a szükséges lépéseket. De ez most is így van! Akkor még egyszer kérdezem önöket: miről szól ez a mai alaptörvénymódosítás?
Az egy legitim vita - ne értsenek félre -, hogy a témában kinek milyen hatásköre van. Mi van uniós hatáskörben, és mi van nemzeti hatáskörben. Ebben a vitában a Lehet Más a Politika letette a voksot. Mi azt mondtuk, hogy az a nemzeti szuverenitás része, hogy kikkel élünk együtt. Ez a nagy helyzet. De nem velünk kell vitatkozni, nem az ellenzékkel kell vitatkozni! Hát vívják meg a csatát Brüsszelben, legyenek olyan kedvesek, ahogy önök szokták ezt emlegetni!
De a helyzet az, és ezért kell erről beszélnem, és ezért szólaltam föl, mert egy dolgot nagyon ki akarok itt tenni az asztalra: ez a retorikai hadművelet, ami itt most megy - közpénzen -, és már ugye 15 milliárd forint közpénzt elköltöttek erre az egész attrakcióra, ennek van egy olyan következménye, és nemcsak közép- és hosszú távon, hanem most már rövid távon is, ami arról szól, hogy a magyar érdekérvényesítő készséget önök csökkentik a nemzetközi porondon. Ugyanis a globális válságok korszakát éljük, egy olyan korszakot, aminek az egyik tünete a migrációs válság. A helyzet az, hogy önöknek azon kellene mesterkedni és azon kellene dolgozni, hogy a magyar érdeket minden téren védjék. Ha önök üzengetnek Brüsszelnek, és úgy viselkednek, hogy az teljes mértékben elfogadhatatlan, önök nem az ország érdekében cselekszenek, hanem pontosan azzal ellentétesen. Önök gyengítik a magyar érdeket ezzel a viselkedéssel, minden egyes plakát, amit kitesznek az utcára, és ráírják, hogy „Üzenjük Brüsszelnek”, az a mi közép-, hosszú és rövid távú érdekeinket ássa alá. Ez elfogadhatatlan, amit csinálnak!
Ráadásul hadd tegyem hozzá, hogy az Alaptörvény vagy az alkotmány akkor ér valamit, ha stabil. Önök úgy kezdték ezt az ipart, hogy azt mondták, hogy lesz egy gránitszilárdságú Alaptörvényünk. Ehelyett mit művelnek már az Alaptörvénnyel? Az LMP szerint Magyarországnak az alkotmánya, amit elneveztek Alaptörvénynek, az nem egy játék. Tanulságos, hogy a politikai manőverezésnek milyen mértékben lett terepe a magyar alkotmány, a magyar Alaptörvény. Emlékszünk rá, a Fidesz akkor fogadta el ezt a mostani Alaptörvényt, amikor politikailag számára a legmegfelelőbb volt. És amikor valamilyen jellemzően egyszerű problémát nem tudott megoldani, fogta magát, és rögtön az Alaptörvényhez nyúlt. És most, amikor a kormányzatból láthatóan kifogyott az erő, a bátorság, a lendület, most fogják magukat, és megint előveszik az Alaptörvényt.
De tudják, mit? Ha már az Alaptörvényről van szó, akkor beszéljünk arról, hogy mi hiányzik a magyar Alaptörvényből. Egyrészt alap kell hogy legyen, hogy a magyar alkotmányba vissza kell kerülnie az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének. Ez például közvetlenül és sokat segítene a magyar embereken, ha egyenlő munkáért egyenlő bér járna. Én például politikusnőként végzem itt a munkámat, és pontosan tudom, hogy mekkora deficit van a nők fizetésében a férfiakéval szemben. Igen, létezik az, hogy a bérek a nők és a férfiak között nem egyenlőek.
Amikor Varga Mihály - most nincs itt köztünk - miniszter úr elkezdte a miniszterséget, ő azt mondta, hogy ez a piacgazdaság velejárója, hogy a nők meg a férfiak között, még ha ugyanolyan munkát végeznek is, bérkülönbség van. Most már eljutottunk odáig, hogy Varga miniszter úr azt mondja, hogy ez egy súlyos probléma, és ezen dolgoznia kell a Fidesznek. Hajrá, tegyék meg, írják bele az alkotmányba, sokat fog segíteni nőtársaimnak!
De állítsák helyre a bírói függetlenség szervezeti garanciáit! Állítsák helyre az Alkotmánybíróság hatásköreit, például adóügyi és költségvetési kérdésekben! De tegyék meg azt is, hogy írják be az Alaptörvénybe!
El fogunk menni a tárgyalásra, beszélni fogunk róla, hogy a pártkasszák legyenek átláthatóak, és pontosan annak érdekében kell ezt az Alaptörvénybe betenni, hogy a magyar politika felszabaduljon az oligarchák nyomása alól, és a pártpolitika az állampolgári részvétel valódi fórumává válhasson ebben az országban. Mert erről beszélünk. De alkotmányos alapértékként kell nevesíteni a társadalmi szolidaritást. Vissza kell állítanunk a szociális jogoknak az alkotmány alapján fennállt védelmi szintjét is.
Ott vannak a jövő generációk jogai, a lakhatáshoz való jog, a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés joga, és ez mind hiányzik az Alaptörvényből. Mikor teszik bele? Ezt kérdezem önöktől. Itt ülünk, és órákat fogunk erről a kérdésről beszélni, amit önök most kitaláltak és letettek az asztalra. Ami nem véd meg abban a helyzetben, amiben van az ország, a közösség nem a megoldást szolgálja, viszont lehet vele nagyképűen és pökhendien üzengetni Brüsszelnek. Ennek semmi értelme nincsen. Annak lenne értelme, amiről én beszélek: a lakhatásról, a szociális jogokról. Annak lenne értelme, ha a korrupció ellen küzdenének, annak lenne értelme, ha végre nem egy következmények nélküli országban élnénk. Ennek lenne értelme. Annak lenne értelme, ha a miniszterelnök úr kimenne Brüsszelbe, és a mi érdekünkben tárgyalna, és tenné a dolgát, és nem pedig hazajőve próbálná elmagyarázni, hogy Brüsszel milyen gonosz. Nem hiszi el senki. Senki nem hisz itthon a brüsszeli diktatúrában.
Azt viszont látjuk, hogy a Fidesz mit csinál az országból, és maximálisan elegünk van belőle. Úgyhogy legyenek kedvesek megérteni, hogy ezzel a helyzettel, amit itt életre hívtak, nem fognak tudni sokáig alibizni, a magyar népnek kérdései vannak, és a magyar kormánynak a nép kérdéseire válaszolni kell. Azt kérdezzük önöktől, hogy miért rosszak a bérek. Nekünk azt ígérték, hogy ebben az országban rend lesz, és ebben az országban családbarát kormányzás fog folyni. Önök bevezettek egy egykulcsos adót, ami a legszegényebb héttizedtől elvesz 134 milliárd forintot, és odaadja a leggazdagabbaknak: 500 milliárd forintos lyukat ütöttek a magyar költségvetésben. Ez a perverz újraelosztás, ezt önök csinálták meg. Ennek nincsen semmi értelme, ennek egy értelme van, hogy önök a szavazótáborukat bebiztosítsák. Ez elfogadhatatlan!
Önök - hallgattam hazafelé a Kossuth rádiót - arról beszéltek, hogy a balliberális kormányok kivittek 200 milliárdot az oktatásból. Miért nem tették hozzá, hogy a Fidesz-KDNP még 250 milliárdot? Elment a miniszterelnök úr Indiába, és azt mondta, hogy Magyarországon megvalósult a teljes foglalkoztatás. És milyen a magyar emberek bére? Azt mondta Kósa úr a vitában - szeretnék erre is reagálni -, hogy el lehet mennünk. Hát volt már miniszterelnök, aki így beszélt, el kell menni Svédországba, Berlinbe meg Londonba. Hát, tisztelt Kósa úr, hogyha kijön a számítógépéből, akkor elmondom önnek, hogy el is mennek a magyarok, sajnos egyre többen. (Kósa Lajos: Amikor a számítógépemet nézem, a füleim nincsenek becsukva.) Az a műsor, amit itt csinálnak, az arról szól, hogy ne kelljen erről beszélni. Hogy én is, amikor kimentem Londonba, pontosan láttam azt, hogy több százezer magyar él ott kint, és nem tudjuk, hogy mi van velük. Gondoskodnak önök a külföldre ment magyarokról? Mert azt láttuk, hogy arról gondoskodnak, hogy szavazni ne tudjanak. És ez mekkora disznóság! És az egész népszavazásban ez volt az egyik alapvető probléma, hogy (Kósa Lajos közbeszól.) különbséget tettek magyar és magyar között. És ez teljes mértékben elfogadhatatlan.
Túl azon, hogy a béreket levitték, tönkretették az oktatást, tönkretették az egészségügyet, ipari szintre növelték a korrupciót, magyar és magyar között különbséget tettek. (Kósa Lajos közbeszól.) Miért szavazhat az egyik borítékban, és miért nem szavazhat a másik borítékban? Szavazzon mindenki borítékban! De elmondom, hogy miért nem tették meg, mert tudják azt, hogyha ezt most megengedték volna, 2018-ban is sikerült volna, és az a helyzet, hogy akkor önöknek szembesülnie kellett volna annak a több százezer magyarnak az akaratával, akik azért mentek el ebből az országból, mert nem tudnak itthon megélni.
És én most olyan súlyos problémákról beszélek, amiről ebben a házban szó kell hogy essen, és lehet, hogy önök bábszínházat csináltak a magyar parlamentből, de belőlünk nem fognak, és itt leszünk, és mindig el fogjuk mondani az észrevételeinket, és szembesíteni fogjuk önöket azzal, hogy nem fognak itt éveken át alibizni meg lopni meg csalni meg hazudni! Elegünk van az elmúlt 25 évnek az összes olyan kormányából, aki átverte a választópolgárokat, és gyakorlatilag egymás rovására tudnak csak nyerészkedni!
A magyar politika teljes megújítására van szükség annak érdekében, hogy ne egy ilyen alaptörvénymódosításról beszéljünk fél napon keresztül, hanem mondjuk, egy napon keresztül beszéljünk arról, hogy miért nincs a magyar embereknek elég bére. A Lehet Más a Politika betette, berakta, letettük az asztalra (Kósa Lajos: Berakta az asztalba?) azt a kezdeményezést, ami arról szól, hogy a magyar parlamentben politikai vitanap lehessen a munkaerőhiányról és az ezzel összefüggő problémákról, például a bérválságról, a rossz bérekről. Kíváncsi vagyok, hogy hány parlamenti frakció fogja ezt támogatni. Nemcsak az ellenzék kapta meg, megkapta a Fidesz is meg a KDNP is. Ha komolyan azt gondolja a miniszterelnök úr, hogy Magyarországon teljes foglalkoztatás van, akkor áll a vita elébe, és személyesen az aláírásával fogja támogatni ezt a kezdeményezést, mert azt gondolom, hogy ha erről az Alaptörvényről egy napot tudunk beszélni, akkor arról is beszélhetünk egy napot, hogy a magyar embereknek nem elég a bére. Rossz a bére!
Úgyhogy kérem ezúton is Kósa frakcióvezető urat és Harrach frakcióvezető urat, hogy támogassák az LMP kezdeményezését, és az alaptörvénymódosítási hercehurca után beszéljünk arról, hogy hogy lesz a magyar embereknek jobb bére.
Ugyanis egy dolgot még szeretnék kiemelni, a migrációs tárgyú törvények című salátatörvényben benne volt egy módosítás, amit önök orvul áttoltak a magyar parlamenten.
(11.50)
Mi nem szavaztuk meg, de önök megszavazták. És az volt benne, hogy Magyarországra be lehet hozni szervezetten és tömegesen vendégmunkásokat; ha stratégiai partnerről van szó, abban az esetben még hiányágazatban sem kell ezeknek az embereknek dolgozni.
Két dologról szól ez a kezdeményezés. Az egyik az, hogy önök a migrációval kapcsolatban nincsenek egyértelmű állásponton. Ugyanis harcolnak a migránsok hada ellen, ahogy önök mondják, meg nem tudom, milyen kifejezéseket használtak még itt az elmúlt órákban, de szervezetten és tömegében behoznának ide vendégmunkásokat más országokból, és itt van a másik dolog, hogy ez viszont alkalmas lenne a magyar dolgozók bérköveteléseinek letörésére.
Ugyanis ha Mexikóból, Nepálból meg nem tudom, honnan jönnének be emberek, látjuk, hogy Mexikóból már bejöttek varrónők, és dolgoznak Észak-Magyarországon, és kevesebb pénzért elvégzik azt, mint amit a magyar emberek kérnek, akkor a magyar dolgozók le fogják adni a bérköveteléseiket, le fognak mondani a bérkövetelésekről, vagy csak szépen fogják magukat és elmennek külföldre, ahogy a többi is tette. (Zaj a kormánypárti padsorokban.) Ezekre a merényletekre készülnek önök a magyar emberek ellen. Ezt a belügyminisztériumi törvényjavaslatot önök betolták, elfogadták. Szeretném hangsúlyozni, hogy ha stratégiai partnerekről van szó, még azt sem írták elő, hogy hiányágazatban dolgozzanak ezek az emberek. Vagyis önöknek most már teljesen mindegy, hogy ki dolgozik a magyar összeszerelő üzemekben. Egy a dolog: menjen valahogy a vircsaft, de már az sem érdekli önöket, hogy magyar vagy nem magyar az illető.
És önök, akik egy ilyen törvényt átnyomnak a magyar parlamenten, most itt beszélnek nekem olyan pátoszos dolgokról, amiket idézni sem tudok. De a helyzet az, hogy jó lenne, ha kicsit lejjebb csavarnák magukat, és elkezdenének arról beszélni, ami az igazi probléma: hogy hogy lehet, hogy olyan kormánya van Magyarországnak, amely a migránskérdésekben a legsötétebb agitprop szintjére lemenő propagandakampányt csinál, közben pedig átvisz egy olyan törvényjavaslatcsomagot a Magyar Országgyűlésen, amely szervezetten és tömegesen engedi külföldi vendégmunkások betelepítését Magyarországra. Ez van leírva. (Zaj és közbeszólások a Fidesz padsoraiban.) Nézzék meg a végrehajtási rendelkezéseket, ott aztán végleg benne van.
Válaszoljanak ezekre a kérdésekre őszintén! Ha nem tudnak rá válaszolni, akkor tartom magam ahhoz, amivel kezdtem ezt a felszólalást. Ez az egész arról szól, hogy önök nagy bajban vannak, önökből kiveszett az erő, kiveszett a bátorság, és kiveszett az, hogy a magyar emberek érdekében gondolkodjanak (Folyamatos zaj és közbeszólások a kormánypárti padsorokban.), és ez a legnagyobb probléma. Ez a legnagyobb probléma, hogy a Fidesz-KDNP már csak egy érdekközösség. önök már nem egy értékközösség, a polgári értékekhez önöknek semmi közük nincs.
Azt látjuk, hogy önök gyakorlatilag egy tál lencséért eladták a saját becsületüket és egy ilyen színvonalra züllesztett parlamentben beszélgetünk olyan kérdésekről, amivel nem az ország fog egyről a kettőre jutni, maximum önök gondolnak még egy-két szavazatot bezsebelni. Ez nem fog sokáig menni, tisztelt uraim és hölgyeim! (Taps az LMP padsoraiban.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me