GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először egy rövid reakcióm lenne arra, amit Hargitai képviselőtársam mondott. Azt mondta, hogy az segítette a feketegazdaságot, hogy a minimálbérnél nem volt adó. Hát, én régen hallottam ekkora marhaságot, képviselő úr!
(9.30)
Abban a pillanatban, ahogy megadóztatták, minden második ember négyórásra meg hatórásra lett bejelentve, mert egy pluszteher jelent meg a rendszerben. Meglátszik, hogy régen foglalkozott ilyennel, de ez egy abszolút vadbaromság, ne haragudjon! Sőt, ez egy újabb teher volt, ebbe több cég beleroppant. Nálunk az egyik legnagyobb foglalkoztató, a pápai húsgyár olyan adóterhelést kapott abban a kettő évben, amikor önök kormányra kerültek, ami majdnem 1 milliárd forint volt egy évben. Aztán csodálkozunk rajta, hogy nem versenyképes, meg nem tudom, hányadszor kellett kisegíteni. Most már remélem, hogy lesz egy valós tulajdonosa, aztán többször nem kell.
Mindenfajta olyan adót bevezettek, amire azt mondták, hogy nem lesz ám majd áthárítva semmi, se a tranzakciós illeték, se az élelmiszer-biztonsági díj… - semmit nem hárítottak át. Azért nem tudtak a magyar cégek sajnos, mert nem biztos, hogy volt rá fizetőképes kereslet, mert aki egyébként meg úgy mellesleg enni tudna, annak meg nem adtak pénzt. Tehát ez egy perverz adórendszer, amit önök csináltak, akárhogy is nézem; ennél perverzebb Európában nem létezik.
És ha arról beszélünk… - azt mondta az államtitkár úr, hogy nem nagyon foglalkozunk azzal, ami benne van. Sallai képviselőtársam azért elég alaposan elmondogatta, hogy már megint mit miért csinálnak, mert én nem tudok elképzelni olyan törvényt, talán most van egy előttünk, a szőlőbor törvény, amiben nincs hátsó szándék, de eddig még minden törvényben benne volt az a hátsó szándék, hogy hogyan lehetne a haveroknak segíteni, és hogyan lehetne a közpénzt még jobban átcsoportosítani, mondjuk, a futball mellett most már más területeken is megengedve a nagyon komoly társaságiadókedvezményt, amit utána persze nyilván titkosítunk, hogy még csak ki se lehessen kérni, hogy ki mennyire volt bőkezű ezen a területen, és majd utána milyen állami támogatásban részesül.
De én maradnék a saját szakmámnál, és inkább arról beszélnék, ami ebből az adórendszerből hiányzik. Itt versenyképességről beszélünk, aminek valóban nagyon komoly része lenne a közterhek csökkentése, amiről most napok óta hallunk, és érdekes módon most mindenki fizetésemelésről beszél, miután lassan már nem marad szakember az országban. Ez különösen keményen érinti a mi ágazatunkat is.
Az egyik legalacsonyabb jövedelmű ágazat, és nem a semmiért kapja ez a terület a viszonylag magas uniós támogatást, nem is támogatásnak mondanám, inkább jövedelemkiegészítésnek, mert itt realizálódik effektíve a legkisebb jövedelem, tehát nyilván nem lehet az autóiparhoz vagy az elektronikai iparhoz hasonlítani. A legnagyobb problémája a járulékközterhek magas volta mellett az iszonyatos áfa-terhelés, és nemcsak azért, mert ha ez egy normálisan működő ország lenne, ahol az áfa például a termelőnél csak egy köztes tételként jelentkezne, akkor azt mondom, hogy ez lakossági ágon a fogyasztásba nyilván akkor is bezavar, de nem okozna zavart, csak itt nem az a probléma. Itt az a probléma, hogy óriási biznisz lett az olajszőkítéshez meg az olajbizniszhez hasonló méretű… - és maffia által szervezett biznisz lett az áfacsalás. Most azon túl, hogy az önök adópolitikája például a munkajövedelemmel nem rendelkezőknek semmit nem ad - ez igaz most a nyugdíjasokra is, akik karácsonyra keményen kaptak egy óriási ajándékot, nagyjából egy kiló kenyér árát, aki mondjuk, a minimálnyugdíjat kapja -, azon túl rengeteg olyan terület van, akiknek semmit nem segít. Azoknak egyetlenegy dolog segítene, ha a létfenntartáshoz szükséges alapvető dolgokat olcsóbban meg tudnák kapni.
Több ilyen dolog is van, de ebből kettő ilyen. Az egyik az energia, mert azért be kell fűteni, hogy ne fagyjanak meg. Egyébként az is elképesztő világ Magyarországon, hogy van 1,2 millió hektár állami erdő, és emberek faluhelyen a saját otthonukban megfagynak, államtitkár úr. Gondolom, ez önök felé is előfordul. Tehát ebben biztos, hogy lehetne valamit tenni, mondjuk, például a tűzifánál, és nem 2,5 vagy 3 mázsa tűzifát osztogatni, hanem lehetőleg olyan jövedelemhez kellene juttatni az embereket, hogy vagy meg tudják venni, vagy pedig aki rászorul, és nem mindenki szorul rá, ezt is látjuk ebben a leosztásban, és mégis kap, érdekes módon, rengeteg ilyen jelzést kapunk Szabolcsból, de nem szeretnék ebbe az irányba jobban elmenni. De azt azért hadd mondjam, visszakanyarodva az áfára, hogy az EKÁER egy szükséges rossz. Nem lenne itt az EKÁER-re semmi szükség, ha nem lenne ilyen magas az áfa.
De azt is mondom, hogy hiába kezdtek el valamit, ha azt nem viszik végig, a bűnözők mindig át fognak állni arra a termékre, amíg megmarad a 27 százalékos áfa. Ez látszott nyilvánvalóan. Miután a sertésnél már nem nagyon volt értelme, akkor mentek át a tejre, ugyanis azt világosan látni kell, és ezt szerintem a hatóságok is pontosan látják, csak valamiért nyilván fogva van a kezük, csak remélni tudom, hogy nem azért, mert a legfelsőbb politikai szint is érintve van benne, ugyanúgy, mint az olajbizniszben; egyszerűen nem látta, vagy nem akarta látni, hogy például 120 forintos UHT-tej nem lehetne a boltban, még az alacsony felvásárlási árak mellett sem. Az csak akkor lehet a boltban, ha arról legalább kétszer visszaigénylik az áfát. Ezt az EKÁER nem fogta meg.
Én egyetlenegy tejes fogásról, egy 8 ezer literesről hallottam. 8 ezer liter tejet, államtitkár úr, 350 rendes tehén egy nap alatt, gond nélkül előállít. Tehát az nem egy akkora ügy, amiért egy ilyen rendszert fenn kellene tartani. Fenn kell tartani, most nincsen más lehetőség, de sokkal egyszerűbb lenne, ha például most ebben az adócsomagban belátták volna, hogy az UHT-tej áfáját is csökkenteni kell, nem csak az előhűtött, nyers tejét, ugyanis a legnagyobb fogyasztás pontosan abból van, és a legnagyobb áfacsalás is pontosan abban van. Ezt mi számtalanszor elmondtuk, nagyon sokszor benyújtottuk, a szakma folyamatosan kéri. Még mindig nem késő. Önök beadhatnak módosítót ebben az ügyben akár ehhez a csomaghoz is, mert nyilván képviselői áfa-módosítót ehhez, ha nem nyitották meg… Pontosabban, egy ponton meg van nyitva az áfatörvény, ott, hogy mennyi az áfakötelezettség alsó határa, de ez nem jogosít fel senkit arra, hogy a mellékletet is megnyissa. Ezért például ehhez a törvényhez mi nem tudjuk benyújtani az áfacsomagot, de újra be fogjuk adni, annak ellenére, hogy a múlt héten hétfőn megint leszavazták a Gazdasági bizottságban.
De ugyancsak ezt tudom mondani arra a helyzetre is, hogy nincsen 45 forintos krumpli, államtitkár úr! 45 forintos krumpli van az utak mellett, az után soha senki semmilyen közterhet nem fizetett és semmilyen adót nem fizetett; 45 forint nem fedezi a burgonya növényvédelmi költségét. Tehát amikor ilyet lát az ember, és gondolom, nyilván más is utazik, nemcsak mi utazunk, nemcsak mi járunk az út szélén és látunk ilyen árusokat, akkor nem tűnik az fel senkinek, nem megy oda senki megkérdezni, hogy akkor most honnan a francból került oda az az áru?! Az nem lehet más, mint nagyon, totálisan vírusfertőzött, már nem használható vetőkrumpli, ki tudja, hány éves, ami egy jól hűtött környezetben, egészen addig, amíg a háziasszony haza nem viszi, egészen normális. Egy ilyen beszélgetést arra is ki kell használni, hogy lebeszéljünk erről mindenkit, ahogyan nyilván le kell beszélni mindenkit a 10-18 százalékos hústartalmú lengyel baromfivirsliről is, mert abban gyakorlatilag nincs semmi a vízen kívül, meg a csirkepépen, pontosabban a bőrpépen kívül.
Tehát én azt gondolom, hogy ezekkel az ügyekkel is kellene foglalkozni egy adócsomagnál, és most még pénz is van. Mindig az volt, hogy soha nem mondjuk meg, miből lenne erre forrás. Van most szerintünk egy elhibázott földprivatizációból származó óriási bevétel. Erre azt halljuk, és nemcsak halljuk, hanem maga a szakminiszter terjeszti be, hogy elvegyék a falutól meg elvegyék a falu népétől, a kisemberektől, és betegyék a hiánycsökkentésbe, ami úgy el fog ott tűnni, hogy senki észre sem fogja venni, ugyanis a 3000 milliárdos lenyúlást, ami a magánnyugdíjpénztárakat érintette, se vette észre senki, hogy az mondjuk, mennyit csökkentett volna a hiányon. Magasabb, mint amikor átvették a kormányzást. Ehelyett, például ha csak annál a termékkörnél, ami egyértelműen sújtja a magyarországi termelők versenyképességét, ez nem olyan túl sok, a tejnél a teljes kör, tehát nem az UHT nélküli, mert azzal semmire nem mennek. Ott van a zöldség-gyümölcs, ahol most már nem is 50, hanem 70 százalékot mondanak a feketeforgalmazás miatt, mert nem tud mást tenni a magyar termelő sem, mint hogy csalni fog, ha behozzák a 45 forintos lengyel krumplit meg a 15 forintos almát, meg a 20 forintos almát. Tehát ez a két csomag, a zöldség-gyümölcs az, aminek még azért egészségügyi hatása is lenne.
A következő nyilván az, hogy a különböző húsféléknél, tehát most már a feldolgozott árukra is lehetne bizonyos körben gondolni, nem beszélve például a kenyérfélékről, ami azért a magyar közfogyasztásban az egyik legnagyobb tétel, és hozzáteszem, itt mindenki beszél róla, a jobbikos kollégák is mondták, hogy 25 százalékra emeltük az áfát. Igen, de három termékkörben 18 százalékos kulcsot alkalmaztunk, pontosan azért, hogy még akkor is, amikor egyébként gazdasági válság volt, amit a Fideszben most már mindenki elfelejt, pontosabban akkor se akarták elfogadni, hogy van, de utána mégiscsak megdicsérték a Bajnait, hogy milyen jól kezelte azt a válságot. Utána meg mindennek elmondták. Azért ez is érdekes, de szerencsére a médiában minden megmarad, úgyhogy hála istennek, az is, amit időnként a nyugdíjasokkal, a nyugdíjas hölgyekkel kapcsolatban gondolnak.
Én azt tudom csak erre mondani, államtitkár úr, hogy ez a belenyúlkálás a rendszerbe semmire nem jó. Egyszer végre meg kellene már hallgatni a szakembereket is. A saját szakmámból van olyan előterjesztés vagy van olyan anyag, ami az Agrárgazdasági Kutató Intézetben készült.
(9.40)
Nagyon precízen kimutatja, hogy a járulékcsalással együtt hogyan térülne meg például azokban a termékkörökben, amelyekről beszéltem, az áfacsökkentés. Igen, valamennyit egy rövid időre áldozni kell, ez tény, de látjuk, hogy itt úgy szórják az 50-60 milliárdokat egy-egy kormánydöntéssel, hiszen most már a parlamentnek nincs is joga még a költségvetésbe bele se szólni, hiszen szabadon garázdálkodhat benne a kormány, ezt a törvényjavaslatot is elfogadták. Ezért azt gondolom, hogy erre sokkal nagyobb energiát kellene fordítani, mert a végén nem lesz Magyarországon például tejtermelő tehén. Az ilyen dolgoknak az a vége, hogy nem elég, hogy sújt bennünket egy kvótamegszűnés, ami nyilván azoknak a nagyobb országoknak jó, akik eddig túltermeltek, és most legalizálni tudják a túltermelésüket, lassan ez a hatás kimegy, hanem ott a másik, hogy iszonyatos teher van a mi termelésünkön, és nem tudunk versenyezni azzal a fajta csaló bandával, aki ebben érintett.
Azt is látjuk, hogy igazából következménye sincs a dolognak, mert egyszer nagy nehezen elfogtak valakit a cukoráfa kapcsán, Győr környékén a CBA-partnert - ami után még furcsa módon egy nagy CBA-áruház is leégett a benne lévő számítógépekkel együtt, amit persze senki nem ért, de mindegy, nyilván ez nem az én dolgom, nem az én dolgom lenne, hogy kiderítsék, hogy ez miért történt, de nem nagyon akarják, úgy látom -, és egy ember kapott felfüggesztett börtönt. Hát, kétmilliárdért lehet, hogy megéri másfél év felfüggesztett, nagyjából annyi pénzt loptak el. Tehát ez nem visszatartó erő, ha csak erre képes a magyar igazságszolgáltatás, és azt látjuk, hogy amikor olyan helyre kellene nyúlni, ahol esetleg más is érintve lehet, mondjuk, kormányzati körökből is lehet érintett, akkor érdekes módon ott nem akarnak érdemben nyomozni, ahogy egyébként máshol sem, de ezt a meccset majd úgyis folytatni fogjuk, például a földbiznisz kapcsán, mert az is megérne egy külön misét.
Azt gondolom, államtitkár úr, nem lenne baj, ha például erre az áfaügyre reagálna, hogy most valóban az-e megoldás, hogy EKÁER van, és akkor mindenkit megfogunk, aki csal, mert az látszik, hogy nem működik. Vagy pedig az lenne a megoldás és ezzel megfognák a járulékcsalást is, hogy nem lenne ilyen magas az áfa, és nem kéne mindent, a kaviárt meg a ho-márt nem kell 5 százalékos áfakulcsba sorolni - ilyet senki soha nem kért, kivéve egyszer, amikor Font képviselőtársunk benyújtott egy ilyen csomagot, amelyben benne volt fű, fa, virág, minden -, hanem tényleg azt a termékkört kellene az áfacsökkentéssel segíteni, ami a magyar termelők versenyképességi problémáit okozza.
Látjuk, mekkora zavart okoz például egy ilyen kivédhetetlen betegség, ami most a madárinfluenzánál van, és én nagyon remélem, hogy hatásosan fogjuk majd tudni kezelni, de nagyon nehéz lesz kezelni, mert ilyen vándorlási időszakban ez majdnem minden évben előjön, és már most komoly exportproblémák lesznek. El lehet képzelni, hogy ha erre a hatásra még rájön az áfaprobléma, akkor komoly… - még szerencse, hogy a baromfinál pont januártól csökkenni fog, mert azért az most hoz valamit, legalább egy pici védelmet a ránk zúduló importtól, mert azért ez a betegség előbb-utóbb elér majd mást is, és Európán belül kevésbé lehet korlátozni nyilván az importot, mint a harmadik országok irányából.
Azt gondolom, ha azok a mondások igazak, amelyeket most csak egy-két napja hallunk, hogy valóban van egy versenyképességi előremozdulásra igény kormányzati szinten is, akkor az valamit segít, de azért, államtitkár úr, az nagyon soká fog a nyugdíjasokon segíteni, hogy mondjuk, most például járulékot csökkentünk, mert lehet, hogy az meghúzza majd felfelé az inflációt és akkor magasabb lesz a nyugdíjemelés, mint 0,9 százalék, mert általában a gazdaságélénkülésben magasabb infláció van, de azért ez nagyon hosszú hatás. Tehát lehet, hogy azon is el kellene gondolkodni gyorsan, hogy elfelejteni ezt a csak inflációhoz kötött nyugdíjemelési ügyet és visszahozni a svájci indexálást. Ha már egyszer úgyis bérnövekmény lesz, akkor legalább a reálbérekkel együtt a nyugdíjak is növekednének, és nem lennének olyan helyzetben rászoruló, idős emberek, hogy azon kelljen gondolkodniuk, hogy gyógyszert vesznek, mondjuk, tüzelőt vagy éppen élelmiszert maguknak.
Ezeket javaslom megfontolásra, és ebben nyilván azokat a javaslatokat, amelyeket folyamatosan be is nyújtunk, és higgyék el, hogy szakmailag alaposan elő vannak készítve, ezt próbáljuk is segíteni. Az egy más kérdés, hogy a mi szakmánkban soká érik be a termés és sokat kell neki kint aludni, de remélem, előbb-utóbb majd ez is beérik, és meg lehet valósítani azt, amit mi gondolunk erről az egészről. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
