DR. VAS IMRE,
DR. VAS IMRE,
DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A miniszterelnök és mi, fideszes képviselők is sokszor kifejtettük, hogy a magyar társadalom alapegységének a családot tekintjük. Az erős család biztonságot ad az embernek, hátteret nyújt, segítséget a bajban, osztozik az örömben. Erős nemzet erős családok nélkül elképzelhetetlen. Ugyanakkor kevesebb szó esik a civil szerveződések, közösségek erejéről, a lokálpatriotizmusról, a kisközösségek identitásformáló szerepétől.
Nyugat-európában komoly hagyományai vannak az ilyesfajta egyleteknek. Elég csak az angol klubokra gondolnunk, vagy említhetném Németországot is, ahol nincs olyan falu, hogy ne szerveznének a helyiek egy tekeegyesületet vagy településszépítő kört. A kisközösségek, csoportosulások fontossága elvitathatatlan, összekovácsolja a településen élőket vagy az azonos érdeklődési körrel rendelkezőket. Segíthet az elesetteken, hogy valamilyen formában jobbá tegyék az ő helyzetüket. A polgári Magyarország sokszínű és nagyszámú civil szerveződés nélkül szintén elképzelhetetlen. Az 1 százalékos felajánlások számának folyamatos emelkedése pedig mutatja, hogy az állampolgárok nyitottak a tenni akaró egyesületek, alapítványok felé.
Alaptörvényünk VIII. cikkének (2) bekezdése kimondja: „Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.” Az Országgyűlés képviselőjeként kötelességemnek érzem, hogy ezt az alapjogát mindenki a lehető legegyszerűbben, zökkenőmentesen gyakorolhassa. Az Igazságügyi bizottság tagjaként az Országos Bírósági Hivatal éves beszámolójából tájékozódhattam, hogy akik egyesületalapításra adják a fejüket, bizony igencsak meg kell szenvedniük az eljárással, annak időigényességével. Ez a helyzet pedig az elmondottak alapján, véleményem szerint tarthatatlan.
Éppen ezért az előttünk fekvő T/12722. számú törvényjavaslat fő célja, hogy a bejegyzési és változásbejegyzési eljárás a jövőben észszerű időn belül és hatékonyságot növelő jogi keretek között folyjon, továbbá, hogy egyszerűsödjön a civil szervezetek működése feletti állami kontroll. Az egyesület esetében a nyilvántartásba-vételi, illetve változásbejegyzési eljárás gyorsítását, racionalizálását szolgálja, hogy a bíróság a bejegyzés során csak a legszükségesebb törvényi feltételek meglétét vizsgálja. Így a létesítő okirat kötelező elemeit, az egyesület bejegyzéséhez szükséges kötelező törvényi feltételek teljesülését, továbbá a létesítő okirat azon rendelkezéseit, amelyek hibája esetén a bejegyzést követően a bíróságnak törvényességi felügyeleti eljárást kellene indítania. Felesleges ugyanis, hogy a nyilvántartó bíróság az egyesület létrejöttét, nyilvántartását nem akadályozó, ezért érdemben nem befolyásoló formai és kevésbé releváns jogi kérdésekre is kiterjedően vizsgálja az iratokat.
Az eljárás további észszerűsítését és gyorsítását szolgálja a törvény erejénél fogva történő bejegyzés bevezetése, valamint az ismételt hiánypótlás kizárása. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és azzal összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 32. §-a alapján a bíróságnak előírt döntési határidő túllépése esetén az eljáró bírónak csupán be kell számolnia a bíróság elnökének arról, hogy mi volt a mulasztás oka.
(12.40)
Figyelemmel arra, hogy a kérelem elbírálására a bíróságnak jelentősen hosszabb ideje áll rendelkezésre, mint a cégeljárásban, a kérelmező érdekeire figyelemmel indokolt a törvényben is fokozatosan bevezetni a törvény erejénél fogva történő bejegyzés intézményét. Ha a bíróság egyszerűsített eljárásban a rá irányadó határidőt elmulasztja, és további 30 napon belül sem történik bírósági intézkedés, a kérelemben foglalt adatokkal a törvény erejénél fogva megtörténik a bejegyzés.
Nagyon jónak tartom, hogy a javaslat szerint a törvénymódosítással egyidejűleg önálló miniszteri rendeletben a jelenleginél jelentősebb, szélesebb körben kerülnek mintaokiratok meghatározásra. Ezek a mintaokiratok bejegyzési és változásbejegyzési eljárásban is használhatóak lesznek. Ez jelentősen megkönnyíti az egyesületalapítók életét.
Fontos és egyértelműsítő változás, hogy a Ptk. módosítását célzó rendelkezések egyértelművé kívánják tenni az egyesületekre vonatkozó rendelkezések kógens, illetve diszpozitív jellegét. A módosítás egyszerűsíteni kívánja az egyesület alapítását. Jelenleg számos olyan kérdést kell az alapszabályban kötelezően szabályozni, amelyek megértése, megfogalmazása a jogban járatlan tagok számára nehézséget okoz, illetve a bírósági hiánypótlások jelentős része is ezen alapszabályi rendelkezések javítására, módosítására irányul.
A javaslat a törvényben szabályozza ezeket a kérdéseket, ezzel mintát kínálva az egyesületek számára. Ha az egyesület működése a törvényi szabályoknak megfelel, vagyis azoktól nem kíván eltérni, az egyesület létrejöttekor elegendő lesz az alapszabályban a Ptk. Harmadik könyv (5) bekezdésében meghatározott minimális tartalmi elemeket rögzíteni. A módosítás elhagyja azon kérdéseknek az alapszabályba emelési kötelezettségét is, amelyekre a Ptk. nem nyújt szabályt, így azok alapszabályban való kötelező megismétlése feleslegessé válik.
Ami pedig az állami kontrollt illeti, a hatályos szabályok peres eljárásként szabályozzák a törvényességi felügyeleti eljárást; egy egységes, nemperes eljárást alakít ki az új törvény. Azokban az esetekben, amikor az ügyészi törvényességi ellenőrzés megszüntetésre kerül, ott az ügyész közérdekvédelmi feladata a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésében realizálódik. Ezen szervezetek tekintetében az ügyész akkor indíthat törvényességi felügyeleti eljárást, ha közérdek sérelmére alapítja és a közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti. Azokban az esetekben, amikor az ügyészi törvényességi ellenőrzés külön törvények alapján továbbra is megmarad, annyi változás történik, hogy amennyiben az ügyészi ellenőrzés során foganatosított intézkedés nem vezet eredményre, az ügyész nem pert, hanem törvényességi felügyeleti nemperes eljárást kezdeményezhet a nyilvántartó bíróságnál. Ezekben az esetekben a törvényességi felügyeleti eljárás megindításához nem szükséges a közérdek sérelmét megjelölni és fennállását valószínűsíteni. Az ügyésznek tehát minden esetben megmarad a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezéséhez való joga.
Rossz hír a Jobbiknak és a hozzájuk közel álló szerveződéseknek, hogy továbbra is megmarad az ügyész keresetindítási joga az egyesület feloszlatása iránt (Derültség a Jobbik soraiból. - Dr. Staudt Gábor: Ezt ki írta, Imre?), ha az egyesület működése, tevékenysége törvény által meghatározottakba ütközik, azaz az egyesület működése vagy tevékenysége a hatalom erőszakos megszerzésére (Dr. Staudt Gábor: Ki a beszédíród, Imre? - Szávay István: Te is röhögsz ezen, Imre!) vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására irányul, bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg, mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, ha a tevékenysége nem áll összhangban az Alaptörvénnyel, ha tevékenységét törvény tiltja (Moraj a Jobbik soraiból. - Dr. Staudt Gábor: Ki a beszédíród?), fegyveres szervezetként jön létre, vagy tevékenysége törvény alapján kizárólag állami szerv saját hatáskörében ellátható közfeladat megvalósítására irányul.
Úgy vélem, hogy a benyújtott törvényjavaslatban megfogalmazottakkal valóban el tudjuk érni a kívánt célt. A jövőben gyorsabban, egyszerűbben lehet egyesületeket, alapítványokat alapítani, változásokat bejegyeztetni vagy akár egyesületeket megszüntetni. Az állam csak akkor és olyan mértékben szól bele a civil szerveződések dolgába, amennyire szükséges és amennyire a visszaélések kiszűréséhez elégséges.
Bízom benne, hogy a jövőben az adminisztratív terhek csökkenésével egyenesen arányosan még többen kapcsolódnak a civil élethez a köz javára. Kérem, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
