SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hogyan dönthetünk egy ország sorsát, jövőjét sok-sok évtizedre kényszerpályára helyező kötelezettségvállalásról anélkül, hogy a társadalom tagjainak a véleményét megkérdeztük volna, vagy a kormány legalább érdemben tájékoztatta volna őket, hogy milyen indokok, érvek és ellenérvek húzódnak a Paksi Atomerőmű új blokkjának megépítése mögött?
Ez a történet még 1966. december 28-án kezdődött, amikor aláírták a magyar–szovjet államközi egyezményt egy atomerőmű magyarországi létesítéséről, mondván, hogy az atomkorba léptünk. Azóta sok, többek között az atomerőművi blokkok hűtésére is használt víz lefolyt a Dunán, mégis, mintha nálunk mi sem változott volna. Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök (Varga Mihály: Elnök!) 2014. január 14-én együttműködési megállapodást írt alá a parlament és a közvélemény tudta nélkül két új paksi atomerőművi blokk megépítéséről úgy, hogy egy nappal előtte a kormányszóvivő csupán annyit közölt: a kétoldalú kapcsolatok aktuális fejleményeit fogják áttekinteni.
Mindez történik a szinte máig beláthatatlan következményekkel járó csernobili és fukusimai atomerőmű-balaset, továbbá az utóbbi évtizedekben világszerte bekövetkezett számos üzemzavar után. Nem véletlen, hogy a fejlett országok lakosságának és kormányának sokasága nemet mondott új atomerőművek építésére, sőt a meglévők kivezetését tervezik, és energiapolitikájuk középpontjába az energiatakarékosságot és -hatékonyságot, valamint a megújuló energiaforrások bővülő alkalmazását állítják. Egyre több állam deklarálja, hogy belátható időn belül száz százalékban megújuló alapra helyezi az energiaellátást.
Egy ország energiapolitikája és stratégiája persze nagyon összetett kérdés. Szakterületek sokasága, együttműködése, valamint a politikai hatalom igénye és igényessége kell ahhoz, hogy a rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján megbízható képet kapjunk a lehetőségekről és a kockázatokról egyaránt. Ez nagy felelősséget jelent.
Éppen ezért megbocsáthatatlan, ha egy ország kormánya elmulasztja a szakmai és a társadalmi tájékoztatást, egyeztetést egy ilyen horderejű ügyben. Nem ad felmentést senki számára, hogy bennünket, országgyűlési képviselőket az emberek választottak meg, és felhatalmazást adtak jövőjüket meghatározó fontos törvények meghozatalára.
Civil környezetvédőként hosszú évek alatt megtapasztaltam, hogy atomügyben a hivatalos kinyilatkoztatások és az atomügyben érintett cégek jelentős ráfordításokkal működtetett propagandagépezete mellett érdemi tájékoztatásra nem kerülhetett sor. És most ugyanezt látom. A kormány csak a beruházás vélt előnyeiről beszél, a lehetséges politikai, gazdasági, környezeti, terror- és egyéb kockázatairól mélyen hallgat.
Ez a szerződés kirívóan előnytelen Magyarországra nézve, és egyoldalúan Oroszország érdekeit szolgálja. Azt tudjuk, mit tehet Oroszország, ha nem fizetünk. Egy összegben lehívhatja a teljes magyar tartozást, és ezzel azon nyomban csőbe döntheti a magyar költségvetést. Arról megint csak fogalmunk sincs, hogy mi a helyzet akkor, ha Oroszország válik képtelenné a hitel folyósítására.
Márpedig ahhoz egyáltalán nem kell a Kárpát-medence nagy szakértőjének lenni, hogy megállapítsuk, Oroszországnak az orosz gazdaság jelenlegi helyzete és frissen vállalt konfliktusai következtében komoly finanszírozási gondjai vannak, és ezek a nehézségek könnyűszerrel súlyosbodhatnak, egészen addig, hogy fizetésképtelenné váljon velünk szemben.
Mi történik ilyenkor? Itt állunk majd egy félkész, de sok ezer milliárd forintot fölemésztett erőműtorzóval, amely nem termel semmit, de amely után a törlesztőrészleteket mindenképpen fizetni kell. És persze továbbra sem tudjuk, hogy szüksége van-e egyáltalán az országnak a tervezett két új reaktorblokkból származó, a meglévő Paksi Atomerőmű teljesítményénél is nagyobb többletkapacitásra. Nem tudjuk, hogy ha Magyarország tényleg igényelne ennyi többletáramot, akkor azt valóban az orosz atomerőművel lehet-e a legolcsóbban előállítani. Nem, nem tudjuk, mert amikor önök garantáltan olcsó áramról beszélnek, akkor egészen egyszerűen nem osztják meg velünk a tényeket. Nem tudjuk, hogy miért éppen most döntöttek a bővítésről, amikor a magyar áramfelhasználás évtizedes mélyponton van, és az előrejelzések szerint belátható időn belül nem is fog számottevően növekedni. Nem tudjuk, hogy az orosz hitelből megépíteni tervezett atomerőmű miatt nem áll-e elő alkotmányellenes helyzet az országban az államadósság növekedése miatt. Nem tudunk szinte semmit az önök tervéről, mert önök úgy határoztak, hogy a kétharmad erejével döntenek az ország jövőjéről.
Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül nézzük meg azt, hogy mi mindentől esik el Magyarország és a magyar nép, ha az önök szándéka sikeresnek bizonyul. Nem lehet a világban a fejlődést megállítani, hiszen a megújuló energiatermelés globális szinten éppen most ér rekordszintre, és a világ megújuló energiatermelése immár a végső áramfelhasználás egyötödét adja. 2013-ban már az összes beépített áramtermelő kapacitás 56 százaléka a Nap, a megújuló energiaforrások kihasználásával állít elő energiát. A fejlődést nem lehet megállítani sem a megújuló energiával kapcsolatos technológiák fejlődésének szintjén, sem a gyártás mind hatékonyabbá tételének terén.
És igaz ugyan, hogy a fejlődés motorja jelenleg erős gazdasággal rendelkező országok, mint Kína, az Egyesült Államok, Brazília, Kanada és Németország, de nincs igazuk, ha azt mondják, hogy nekünk, magyaroknak a fejlődés körül nincs keresnivalónk. Nincs igazuk, mert tény az is, hogy a megújuló energia terén a növekedés zöme a feltörekvő gazdaságokból származik, ahol a megújulók által biztosított lehetőségek jelentősen hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez, az építkezéshez, egy jobb, gazdagabb jövő alapjainak lefektetéséhez.
(17.10)
Tisztelt Képviselőtársaim! Aki az újat választja, aki a fejlődésbe fektet pénzt, energiát, de legfőképpen tudást és innovativitást, az nyer, azé a jövő. Annak felfedezése, hogy Magyarország hogyan vehetné ki részét a lehető legteljesebben a fenntarthatóság forradalmából, amelynek során a világ prominens gazdaságai vetik latba tudásukat, kreativitásukat és a fejlődés iránti elkötelezettségüket, nemes cél és kihívás lenne bármely kormány számára. Önök ehelyett döntenek úgy, hogy sok-sok évtizedre előre kényszerpályára helyezik Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődését.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az LMP és a függetlenek soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
