DR. TÓTH BERTALAN,
DR. TÓTH BERTALAN,
DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Idén februárban úgy tárgyalt az Országgyűlés Magyarország következő száz évének energiapolitikájáról, hogy az Orbán-kormány nem terjesztette elő ennek valamennyi gazdaságossági, környezetvédelmi és energetikai hatástanulmányát, hanem titkosította azokat.
Az Orbán-Putyin-paktum lényegében biankó felhatalmazást adott Orbán Viktornak arra, hogy száz évre orosz energiagyarmattá tegye Magyarországot. A miniszterelnök társadalmi és országgyűlési felhatalmazás nélkül, egy 1966-os szovjet-magyar államközi szerződésre hivatkozva, még a látszatra sem ügyelve kötött egy olyan titkos paktumot, alkut, amelynek terheit még dédunokáink is nyögni fogják, meglehet, nem csak pénzügyi értelemben.
Az országgyűlési határozat, amelyre a miniszter úr hivatkozott, nem erről szólt. Önök felrúgták azt a konszenzust, ami övezte ennek a határozatnak az elfogadását, hiszen az a nyilvánosságról, a civil szervezetekről és a hatásvizsgálatok nyilvánosságra hozataláról is szólt.
Most is érvényes, hogy egy ilyen horderejű kérdést nem lehet szűk körben, de még szakmai-pénzügyi alapon sem eldönteni, nem lehet a civil társadalom bevonása nélkül meghozni. Önök ezeket az érveket lesöpörték az asztalról, pedig dönteni nem erőből kell, kétharmaddal, ahogy ezt fideszes képviselőtársaink gondolják és csinálják. Az előkészítésbe nemcsak az új atomerőmű építésének energetikai, gazdasági, környezetvédelmi kérdéseinek szakmai kidolgozása, hanem azok széles körű megvitatása is beletartozik. Indokolt-e egy ilyen bővítési kalandba belevágni a jelenlegi feltételek mellett, pláne úgy, hogy ezeket a tanulmányokat nem ismerjük?
Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi piaci kilátások bizonytalanok. A világ a megújuló energia beruházási költségeinek csökkenése irányába halad. Magyarország tőkevonzó képessége jelenleg rosszabb, mint a környező országoké. Az Európai Unióban és Magyarországon is elsőbbséget élveznek a megújuló energiaforrások. Nincs megfelelő mennyiségű és olcsó tárolási technológia, amely biztosítja a völgyidőszaki áram időszakos tárolását. Az áramfogyasztási igények a vártnál lassabban emelkednek akkor is, amikor magasabb a gazdasági növekedés, ezért az áramfogyasztási igények jelentős növekedése álláspontunk szerint nem várható, és a regionális kooperáció, amely fontos lehet egy ilyen kérdéskörben, ma még gyermekcipőben jár.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezeknek a kérdéseknek a tisztázásával, az előkészítő dokumentumok bemutatásával a kormány a mai napig adós, mert a kormány elhallgatja azt is, hogy a jelenleg működő és legolcsóbb áramot termelő magyarországi erőmű, a Paksi Atomerőmű drágábban ad el egy kilowattórányi áramot, mint amennyiért az az áramtőzsdén ma beszerezhető. A piac csak állami garanciával, adófizetői pénzekből finanszírozhatja az ilyen beruházást.
Fukusima jelentősen drágította az atomerőmű-építést. A megújuló ágazat költséghátránya folyamatosan csökken. Nyugat-Európa számos országa úgy döntött, az atomerőművi technológiát inkább mellőzi. A szakmai szervezetek nyilvánosságra került számításai szerint egy atomerőmű-építési kaland a kormány soha meg nem térülő beruházásai közé tartozna.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek után most egy ilyen kétes szükségességű beruházás finanszírozási feltételeit kellene utólagosan jóváhagynunk. Azért utólagosan, mert Orbán Viktor kormánya már elkötelezte magát az Országgyűlés jóváhagyása nélkül arra, hogy ezek legyenek a beruházás finanszírozási feltételei. Orbán Viktor megint kész helyzet elé állította az Országgyűlést.
Az előttünk fekvő egyezmény alapján a Paksi Atomerőmű bővítéséhez felveendő hitelt 2047. március 15-ig kell visszafizetnünk. A törlesztéseket félévente egyenlő részletben, összesen 42 részletben kell megfizetni. Az egyezmény úgy fogalmaz, hogy a magyar fél 21 éven keresztül minden év március 15-én és szeptember 15-én fizeti vissza a hitel ténylegesen felhasznált összegét. Mindez azt is jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy az 1848-49-es forradalomra és orosz segítséggel levert szabadságharcra emlékező nemzeti ünnepeinken ezentúl arra is emlékezhetünk, hogy az Orbán-kormány hitelfelvételének köszönhetően 2047-ig ezermilliárdokat kell visszafizetnünk Oroszországnak.
A hitel fix kamatozású. A kamatláb 12 évig 3,95 százalék, utána hétévenként növekszik, 4,5 százalékra, majd 4,8 százalékra, végül 4,95 százalékra. Ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy ezek jó feltételek-e vagy sem - és most tekintsünk el a beruházás szükségességével kapcsolatos kérdésektől -, érdemes megvizsgálni például a nemzetközi exporthitelezés gyakorlatát.
A nemzetközi exporthitelezésben az OECD által havonta megállapított referencia-kamatláb az irányadó. A nyolc és fél év feletti hiteleknél a jelenleg érvényben lévő kamat mértéke évi 2,18 százalék. Az előttünk fekvő egyezmény szerint Magyarországnak 1,77-2,77 százalék felárat kell fizetnie, ezért nem értem, hogy mitől lenne ez a piacon is kedvező vagy a piachoz képest egy kedvezőbb hitelkonstrukció.
Mindez tehát azt jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy ilyen hosszú lejáratú hitelnél rendkívül nagy felelőtlenség fix kamatozású hitelt felvenni. Elfogadhatatlan, hogy a szerződés nem tartalmaz a kamatláb alkalmankénti újratárgyalására vonatkozó kitételt. Szakértői számítások szerint a törlesztés összege a kamatokkal együtt elérheti akár a hitelösszeg kétszeresét, több mint 6000 milliárd forintot. Devizaadóssá teszi a magyar embereket a Fidesz ezzel a javaslattal, minden ember tartozni fog Oroszországnak.
Szeretnék utalni - amit itt a vezérszónoklatban hallhattunk - az IMF-hitellel kapcsolatos megjegyzésre. Ha jól emlékszem, az IMF-hitel helyett önök piacról finanszírozták Magyarország működését sokkal magasabb kamattal, és ebből sem épült semmi.
Tisztelt Képviselőtársaim! Orbán Viktornak volt már bomba üzlete az oroszokkal, ezt is hallhattuk, hogy ő nem szokott rossz üzleteket kötni. Mindenki emlékezhet arra, amikor 500 milliárd forintot költött, hogy megvásárolja - természetesen az adófizetői pénzekből - a Szurgutnyeftyegaztól a MOL-rész-vényeket, abból is 21,4 százalékos tulajdonosi részesedést, 10 százaléknyi szavazatot. Azt mondták, hogy az üzlet az energiabiztonságot is szolgálja, és egy éven belül a részvényárfolyam 26 500 forint lesz; nos nem lett. A 22 400 forintos árfolyamon megvásárolt részvények ma 13 ezer forint körül vannak, az állami részesedés értéke 150-200 milliárd forint mértékben ma kevesebbet ér. Félő, hogy amikor Orbán Viktor bomba üzletről beszél, abból nem Magyarországnak lesz haszna.
Az MSZP álláspontja szerint ezt a hitelszerződést ilyen feltételekkel és ilyen körülmények között nem szabad jóváhagyni. Most, ellentétben a korábbi gyakorlattal, nem fogjuk támogatni ezt a nemzetközi szerződést, nem vagyunk sem döntési helyzetben, sem döntési kényszerben. A beruházás szükségességével kapcsolatban még a szakma sem egységes, nemhogy a társadalom.
Kezdeményezzük, hogy jöjjön létre a parlamentben egy eseti bizottság - az ezzel kapcsolatos előterjesztést a héten még be fogjuk nyújtani -, ami arra vonatkozik, hogy ha már az előkészítés folyamata nem a nyilvánosság előtt zajlott és titkosításra került, legalább a végrehajtás a nyilvánosság előtt történjen, a nyilvánosság teljes biztosításával. Ez az eseti bizottság kapna arra felhatalmazást, hogy ellenőrizze és felügyelje már az előkészület folyamatát, felügyelje a beruházás menetét, felügyelje azt, hogy valóban a magyar kis- és középvállalkozások részesedhetnek megrendelésekben, és felügyelje azt, hogy a magyar beruházók részvétele a 40 százalékot el fogja érni.
Javasoljuk ebben az előterjesztésben azt is, hogy az eseti bizottság minden hónapban tartson egy olyan nyilvános ülést, ahol civil szervezetek is részt vehetnek, elmondhatják a javaslataikat, feltehetik kérdéseiket. Tehát azt kérem a képviselőtársaimtól, hogy támogassák, hogy tárgysorozatba kerüljön ez a javaslat, és támogassák, hogy ez az eseti bizottság létrejöhessen, hogy a teljes nyilvánosság a végrehajtás során biztosításra kerüljön.
Tisztelt Képviselőtársaim! Miközben a Fidesz szabadságharcot, lassan függetlenségi háborút vív az Európai Unióval, Brüsszelt egyes fideszes képviselők Moszkvának titulálják, az EU-t KGST-nek, addig egy titkos előkészület után 3000 milliárd forint devizahitelért eladják a magyar energetikai függetlenség reményét Oroszországnak. Miközben Orbán Viktor a magyar alkotmányos identitásért kardoskodik, addig a saját alaptörvényének adósságplafonra vonatkozó rendelkezését kijátszva, évtizedekre eladósítja Magyarországot.
(16.30)
Tisza István szellemét idézik, mint nemzeti érdekeink fő harcosát, közben egy nemzetstratégiai kérdést degradálnak rezsicsökkentési lózunggá. Paks tényleg csak arról szól, hogy 10 százalékkal olcsóbb lesz az áram? Most is hallottuk, hogy nem az áramdíjban, hanem adókban kell majd megfizetnünk ennek a hitelnek az árát. Oroszország érvényesíti nemzeti érdekeit, nagyhatalmi vágyait rajtunk, magyarokon. Orbán Viktor és önök, fideszes képviselőtársaim pedig asszisztálnak ehhez.
Jött a kérdés önöknél, hogyan adják el ezt a magyar embereknek. A Fidesz boszorkánykonyhájában kifőzték, a magyarok többsége támogatja az atomerőmű létezését és a rezsicsökkentést is nagy arányban, nosza, legyen akkor ez a kommunikációs vonulat, legyen ez, ahogy majd beadjuk a magyar embereknek. Pedig Orbán Viktor sem gondolta mindig így. Szeretnék tőle idézni: „Oroszország expanziója, újraerősödése egy valóságos kihívást jelent a Nyugat számára. Olyan fenyegetést, olyan kihívást, amely Közép-Európából kiindulva elérheti az Európai Uniót, sőt elérheti a szövetségesek katonai erejét is. Európában bizony elszaporodtak Putyin pincsijei, és ezt most már mindenki kezdi veszedelmesnek látni.” Orbán Viktor nem egészen hét évvel ezelőtt még így vélekedett Oroszországról, így vélekedett Vlagyimir Putyinról, és így vélekedett mai önmagáról is.
Ha már önök Tisza István szellemét idézik, engedjék meg, hogy egy rövid idézetet Ady Endrétől az Ismeretlen Corvin-kódex margójára című írásból idézzek: „Kompország, Kompország, Kompország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza.”
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
