SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! A földforgalmi törvény jelentős mértékben átszabta a lehetőségeket a földek, termőföldek adásvételével kapcsolatban, és ez év májusában lépett hatályba számos új rendelkezés.
Alapvetően egy olyan ország, aminek a legfontosabb természeti erőforrása a termőföld, és a gazdaságát leginkább olyanra építheti, ami fenntartható módon, megújuló készletekkel képes munkahelyeket fenntartani, egészséges élelmiszert termelni és ezáltal létbiztonságot teremteni az ország állampolgárainak, ez az alapvető erőforrás-tartalék a legfontosabb stratégiai, biztonsági tartalék egyike. Emiatt nagyon-nagyon fontos az, hogy a termőföldek adásvétele, tulajdoni szerkezete hogyan alakul Magyarországon.
Jelen pillanatban a birtokstruktúrára számos veszély hárul. Ennek a birtokstruktúrának azt kellene elősegítenie, hogy Magyarországon a vidéki térségekben a lehető legnagyobb foglalkoztatási adottságot biztosítson a termőföld, és a lehető legtöbb vidéki ember hozzáférjen a termőföldhöz, abból munkahelyek maradjanak fenn, jöjjenek létre, és minél több értékteremtő munkával egészséges élelmiszert tudjanak termelni.
Jelen pillanatban erre a birtokstruktúrára három komoly veszély hárul: a külföldiek, illetve a tagállambeliek termőföld-vásárlási lehetősége, a nagybirtokstruktúra és az államnak a nem túlságosan igazságos és bölcs állami földkészlet-hasznosítása.
Nyilvánvalóan a legutóbbival nem tudok mit kezdeni, és egy ekkora kormánypárti többséggel szemben erre vonatkozó javaslatot nem tettünk, míg a másik kettő esetében a jelenlegi földforgalmi törvény módosítását azért láttuk indokoltnak, hogy az annak előszavában, preambulumában megfogalmazott célokat sokkal jobban tudja szolgálni a törvény.
Jelen pillanatban, miután polgári jogi alapelveket alkalmaz a jogszabály, ezért gyakorlatilag a tulajdonostárs, a szomszéd tulajdonos elő-vásárlásának a lehetőségét tartja fenn. Ez azt teremti meg, hogy egy olyan birtokstruktúrában, ahol nagyon-nagyon mozaikolt a birtokszerkezet, és a nagybirtokosoknak, akiknek nemcsak saját maguknak, ahogy Fazekas miniszter úr el szokta mondani, van 300 hektárja, hanem a feleségének is, az első gyereknek, a második gyereknek és a harmadik gyereknek is van 300-300 hektárja, és esetleg még hozzábérel valamit, ezeknek nyilvánvalóan egy olyan birtokstruktúrája van, amiből egy-egy település közigazgatási határán sokfelé esik lehetőség, hogy mindenfelé essen 10-20 hektáros birtoktest.
Nyilvánvalóan egy kisbirtokos vagy egy kezdő gazdálkodó, aki el akar kezdeni egészséges élelmiszert termelni, és szüksége lenne egy hektárra, két hektárra, egy fóliasátras rendszerre, 5 hektárra, 6 hektárra arra, hogy elkezdje a gazdálkodását, sokkal kisebb eséllyel fog tudni a jelenlegi jogszabály alapján földet venni, mint az, akinek már sok helye van, mert annak elővásárlási joga lesz; mert annak már osztatlan közösök sokaságában - amire ígéretet kaptunk 2011-ben, hogy a kormány megkezdi a felszámolását - van már társtulajdona, és ebből adódóan szintén lépéselőnyben van, és ki sem lehet függeszteni, mondjuk, egy társtulajdonban lévő, osztatlan közösben lévő földet.
Ebből adódóan az ilyen jellegű intézkedések nem szolgálják azt a célt, amit a jogszabály célozni kíván, hogy megerősítse a középbirtokot, sokkal inkább bebetonozza a jelenlegi birtokstruktúrát, és fejleszti azt, ami szerintünk rossz. Rossz, mert nem teremt társadalmi igazságosságot, nem teremti meg annak a lehetőségét, hogy hozzáférjenek a termőföldhöz azok, akik helyben akarnak termelni, és ebből adódóan nem jelenti azt a biztonságot, amit a kormánypárt a jogszabály-módosítással ígért nekünk.
Való igaz, hogy teremt pluszlehetőségeket a külföldiek, illetve tagállambeliek termőföld-vásárlására, -szerzésére vonatkozóan, de az sem merít ki minden lehetőséget, emiatt gondoltuk azt, hogy több szakaszában módosítási indítványt adunk be. Ennek egy része részben a külföldiek tulajdon-szerzésére vonatkozó további korlátozásokat célozta, részben átalakította teljes mértékben az elővásárlási struktúrát, kiiktatta volna azt a hagyományt és maradványt, ami a szomszéd földtulajdonosoknak, illetve társtulajdonosoknak elővásárlási jogot adott, ehelyett előtérbe helyezte azokat, akiknek még nincs 50 hektárja, másodsorban azokat, akiknek még nincs 100 hektár termőföldje. Előtérbe helyezte azt, hogy ne csak azt ellenőrizze a jogszabály alkalmazója, hogy Magyarországon mennyi termőföldje van valakinek, hanem azt, hogy bárhol mennyi földje van, és ezt a birtoknagyságot vegye figyelembe ezek során, és mindehhez plusz biztonsági szelepként a ma már többször emlegetett földbizottságok létrehozására tett egy olyan javaslatot, ami kvótarendszerrel lehetőséget biztosított volna arra, hogy viszonylag színes gazdálkodói kör vehessen részt a földügyletek ügyintézésében.
A mi véleményünk szerint a javaslat egyértelműen azt a célt szolgálja, amit a kormány a nemzeti vidékstratégiájában kitűzött. Egyértelműen azt a célt szolgálja, amit megfogalmazott a jogszabály előszavában, és valóban a kis- és középgazdálkodóknak teremtene lehetőséget a termőföld vásárlására. Emiatt, habár a Mezőgazdasági bizottság nem támogatta, arra kérem a tisztelt Országgyűlést, támogassa a jogszabály megtárgyalását.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)
(19.30)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
