KISS LÁSZLÓ
KISS LÁSZLÓ
KISS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igazából én egy kicsit megértem az előterjesztőt és Schiffer meg Staudt képviselőtársaimtól egy kicsit meg is védeném. Én egyéni képviselőként megértem azt, hogyha olyan előterjesztéseket tesz bármelyik országgyűlési képviselő ebben a Házban, amely a saját választókörzetét érinti. Én magam Óbuda képviselőjeként az 1-es villamos meghosszabbítását, a gázgyári lakótelep felújítását és a Hajógyári-sziget felújítását javasoltam, ezért én bárkit meg tudok érteni, akik hozzám hasonlóan választókörzetet képviselnek és a választókörzet problémáira reflektálnak.
Ezzel a javaslattal meggyőződésem szerint nem ez a probléma, hanem az, hogy túlterjeszkedik ezen. Túlterjeszkedik ezen a helyzeten, mert olyan kérdéseket is érint, amelyek túlmutatnak az Avas problémáján, és ezekre a kérdésekre megítélésem szerint nem ad megnyugtató választ. Az, hogy egy egyéni képviselőnek kötelezettsége is a választókörzet képviselete, az alól nem menti fel, hogy a jogalkotás szakszerűségét is be kell tartania. Azért kell betartania, mert nem véletlenül ír a jogalkotásról szóló törvény olyan feltételeket, amelyek arról szólnak, hogy például hatástanulmánnyal kell rendelkezni. Ez egyéni javaslat kapcsán nyilván nem feltétel, ám ez a jogszabály mégsem véletlenül írja elő ezeket a dolgokat, ugyanis ebben az esetben jól látható, hogy amennyiben ilyen hatástanulmányok vannak, akkor képviselőtársaim egy sor kérdésére nem került volna sor. Nem került volna sor olyan kérdésekre, amelyek arról szóltak, hogy vajon egyéb területeken milyen hatással lesz ez a jogszabályváltozás. Nem került volna sor olyan kérdésekre, hogy vajon a bankokkal kapcsolatban mit fog ez jelenteni. Nem került volna sor olyan kérdésekre, ami a hitelező személyével kapcsolatos alaptörvényi problémákat feszeget. Ezeket mind-mind meg lehetett volna oldani akkor, ha az előterjesztő ezzel a körültekintéssel bír. Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen hibája ennek a törvényjavaslatnak.
Hibája a törvényjavaslatnak az, hogy ha egy kicsit túlterjeszkedünk ezen és megnézzük, hogy mire is lő valójában ez a törvényjavaslat az Avas-lakótelep problémáin kívül, akkor láthatjuk, hogy a díjhátralékosok kérdéseinek a rendezése kerül fókuszba, hiszen ennek a kérdése is szóba kerül, és bizony a díjhátralékosok helyzetének a rendezését is meg fogja változtatni ez a törvényjavaslat.
Ha pedig idejutunk, akkor jól látszik, hogy maga az irány is téves. Ahelyett, hogy arról beszélnénk, hogy vajon hogy oldhatnánk meg azt a szociális krízist, amely a díjhátralékosok nagyszámú és egyre nagyobb számú gyarapodását mutatja, arról beszélünk, hogy hogyan tudunk embereket kitenni az ingatlanjukból és hogyan tudunk velük így elbánni. Az a helyzet, hogy általános érvényű tapasztalat, hogy azok az emberek, akiknek köztartozásuk, lakbértartozásuk vagy díjhátralékaik vannak, nagyon ritka az, amikor ez csak egyik szolgáltató felé áll fenn. Nagyon ritka az, amikor arról van szó, hogy valaki az önkormányzatnak tartozik több százezer forinttal, de egyébként a közműszolgáltatóknak nem. Ez egy komplex probléma, általában akinek valamiféle köztartozása van, annak hatalmas díjhátraléka is van a legtöbb szolgáltató felé.
Engem egyéni országgyűlési képviselőként gyakran keresnek meg mind a békásmegyeri, mind az óbudai lakótelepen hasonló problémával, tehát azt tudom mondani, hogy átérzem az önök helyzetét és az ön helyzetét is, hiszen nap mint nap ütközünk ebbe a helyzetbe, de nem mindig a társasház oldaláról, amikor arról panaszkodik több lakó, hogy az érintett társasházban sokan vannak, akik nem fizetik a lakbért, nem fizetik a közüzemi számlákat és ezt ráterhelik a közösségre, hanem a másik oldalról nagyon sokan keresnek meg bennünket azzal, hogy egész egyszerűen olyan szociális krízishelyzetbe kerültek, amikor már nem tudják tovább fizetni ezeket a terheket. Olyan szociális krízishelyzetbe kerültek, hogy nem tudják tovább fizetni a számláikat, és minden hónapban eldöntik, hogy éppen melyik számlát egyenlítik. ki. Olyan becsületes és tisztességes munkában megőszült emberekről van szó, akiket vagy hirtelen szociális krízis ért, elbocsátottak az állásukból, vagy pedig nem tudnak kijönni abból a szűkös nyugdíjból, amit kapnak. Ezeknek az embereknek a problémáját ez a megoldás csak súlyosbítja. Súlyosbítja azért, mert olyan generálszósszal önti le a díjhátralékosokat, amivel a helyzetük csak a kárukra tud rendeződni.
Persze, voltak jó gyakorlatok. 2010-ig a fővárosban olyan rendszer működött, amikor a fővárosi közműcégek és az önkormányzatok, a Fővárosi Önkormányzat közösen működött együtt a díjhátralékosok helyzetének rendezésére. Úgy működött ez a program, hogy a fővárosi közműcégek egymással is kapcsolatban voltak, a Fővárosi Önkormányzat pedig egyfajta gesztorként, illetve a projekt felügyelőjeként biztosította mind a törvényességi felügyeletet, mind pedig a garanciát arra, hogy az ügyfelek, a díjhátralékosok helyzete javulni fog. A kezelés nem volt túl bonyolult, a fővároshoz forduló, krízishelyzetben lévő emberek vállalták, hogy részt vesznek a főváros díjhátralék-kezelési programjában, együttműködnek, cserébe pedig a szolgáltató cégek vállalták azt, hogy egymástól függetlenül nem járnak el, és partnerek voltak abban, hogy ezt a krízishelyzetet enyhítsék.
Mellesleg ezt a programot 2010-ben a Fidesz fővárosi frakciója egyik első intézkedéseként szétverte, megszüntette. A fővárosban azóta nincs ilyen program, amióta önök vannak ott hatalmon. Az egyik első intézkedés volt az, hogy ez megszüntették. Ennek nyilvánvalóan az lett a következménye, hogy a díjhátralékosok helyzete csak tovább romlott. Ha visszatekintünk az előző hónapokra, évekre, azt látjuk, hogy nemcsak az Avas-lakótelep problémája - nyilván ott más módon alakult ez ki -, hanem valamennyi lakótelep problémája az, hogy a díjhátralékosok száma folyamatosan nő. Miként nő a díjhátralékosok száma? Úgy, ahogy az önkormányzat felé való nem fizetők száma is. Ez egy szociális krízis, amelyet azonban ilyen adminisztratív intézkedésekkel kezelni nem lehet.
Önök a közműcégektől rendkívül jelentős mennyiségű különadót szednek. Felmerül a kérdés sokakban, többekben, hogy mire fordítják ezt a pénzt.
(0.10)
Ha ez a pénz arra menne, amire önök szánják, névleg, vagyis a díjhátralékosok helyzetének a rendezésére, akkor valójában az látszik, hogy semmi akadálya nem lehet annak, hogy nemcsak a fővárosban, hanem az ország minden területén ilyen vagy ehhez hasonló programok működjenek. A helyzet azonban nem ez. A feneketlen kalapban eltűnik a közműcégek különadója, miközben a díjhátralékosokat magukra hagyták.
Szeretném azt kérni önöktől, tisztelt Ház, hogy a szabályozások célját semmiképpen se felejtsük el. Ez a javaslat ugyanis nemcsak az Avasról szól, hiszen generális problémát érint. Ebben a formájában azonban tovább növelheti azt a szociális krízist, ami ebben az országban van. Szeretném azt, ha azok a programok, amelyek a díjhátralékosok helyzetét javítani képesek, azok a programok, amelyek integráltan kapcsolják össze a szociális ellátórendszert, a közműcégeket, adott esetben az önkormányzatokat, azok integráltan tudjanak működni.
A Szocialista Párt meggyőződése szerint az ilyen modellek azok, amelyek csökkentik a szociális krízist, csökkentik a díjhátralékosok számát, egyúttal megoldást jelentenek. Ehhez azonban egy kicsit nagyobb ívű látásmód kell. Ehhez nem elegendő egy jogszabály fércelgetése vagy néhány jogszabály fércelgetése, ehhez az egész rendszert kell átalakítani. Átalakítani vagy visszaalakítani úgy, ahogy ezt a fővárosban 2010 előtt ez a példaértékű modell megmutatta. Úgy gondolom, nem szégyen visszatérni korábban jól működő gyakorlatokhoz, nem szégyen visszatérni kipróbált, jó modellekhez. Ezért javaslom mindenkinek, hogy a fércmunkák helyett inkább a már bevált dolgokat próbáljuk megvalósítani.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
