MAGYAR LEVENTE

Full text search

MAGYAR LEVENTE
MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Örömmel konstatálom, hogy a hozzászólók zömének a törvényjavaslat tárgyi lényegét illetően koncepcionális kifogásai nem voltak. Azt gondolom, hogy abban egyetérthetünk, ahogyan Tóth képviselő úr is elmondta, hogy a határtérségek fejlesztése, ily módon az egész ország fejlesztése szempontjából a határtérségek feltárása, kinyitása a külvilág felé eminens közös érdekünk.
A képviselő úr a Dél-Dunántúlt említette. Hadd mondjam el önöknek, hogy Zala, Somogy és Baranya megye horvátországi határszakaszán átlagosan 70 kilométerenként lehet átkelni Horvátországba. Ez 2014-ben az Európai Unió közepén anakronisztikus és elfogadhatatlan állapot, ugyanis ezzel a számmal - tehát 70 kilométerenkénti átlaggal - konkrétan az utolsók vagyunk az egész Európai Unióban e tekintetben. Tehát a dél-dunántúli térség tipikusan olyan szeglete az országnak, ahol a mindennapok szempontjából is óriási jelentősége van annak, hogy sikerül-e a határon átnyúló kapcsolatokat intenzívebbé tenni.
Még egy számot hadd mondjak önöknek: Nyugat-Európában az átlag két határátkelőhely között - közúti határátkelőhelyekről beszélek- 2-3 kilométer. Nézhetjük a francia-belga, nézhetjük a belga-holland, nézhetjük a német-francia vagy bármely más nyugat-európai, úgymond régi uniós tagállamok közötti határszakaszt. Magyarországon, ahogyan említettem, 20 kilométer fölött van az országos átlag, de Horvátország felé - ahogy említettem - van olyan szakasz, ahol 70 kilométeren keresztül semmiféle átkelési lehetőség nincsen, de sajnos Románia, Szerbia és Ukrajna felé sem sokkal rózsásabb a helyzet.
A képviselő úr említette Burgenlandot. Burgenland felé - (Jelzésre:) természetesen - 15 kilométerenként lehet átkelni, azonban ezzel a számmal is messze elmaradunk az uniós átlagtól, ami még egyszer, 2-3 kilométer, tehát még az ilyen szempontból legfejlettebb szlovén és osztrák határszakasz is messze alulmúlja a nyugat-európai átlagot, és azt gondolom, hogy Magyarország gazdasági helyzetét, Magyarország történelmét, a szomszédainkkal ápolt viszonyrendszerét tekintve ez szintén elfogadhatatlan tényező.
(20.20)
Azt gondolom összességében, hogy a határon átnyúló fejlesztések tekintetében is sikertörténetről beszélhetünk. Ha a számokat nézzük, márpedig azt javaslom, hogy nézzük a számokat, messzemenően a számok ezt a kijelentést alátámasztják, ugyanis azt gondolom, tisztelt képviselő asszony, a számok tükrében, hogy pusztán az elmúlt egy évben több történt a határon átnyúló kapcsolatok javítása terén, mint az önök 8 éves kormányzása alatt.
Amikor a Mária Valéria hidat átadtuk Esztergom és Párkány között a 2000-es évek elején, akkor azon a ponton Magyarország és Szlovákia között a közúti gépjárműforgalom, ami kompon bonyolódott híd hiányában, 30 ezer volt évente. Öt évvel később, öt évvel azután, hogy az első Orbán-kormány átadta ezt a fejlesztést, ez a szám felment évi 1,5 millióra, tehát megötvenszereződött gyakorlatilag az átkelések száma. Ez mutatja azt, hogy az a fejlődés, ami e téren elindult a 2000-es évek elején, az gyakorlatilag utána évekre leállt. Csak az elmúlt egy évben számszerűsíthetően több határon átnyúló fejlesztést adtunk át, mint önök 8 év alatt. Tehát azt gondolom, tisztelt képviselő asszony, hogy az e tekintetben megfogalmazott kritikát a tények nem teljes mértékben támasztják alá.
Ami a felügyelet alá vonásra vonatkozó kritikákat illeti, képviselő asszony, az a szándék vezérelt bennünket, hogy hatékonyabbá és gördülékenyebbé tegyük a rendszert, természetesen a vonatkozó uniós és hazai jogszabályoknak maximálisan megfelelő módon tesszük ezt. Tehát ha bármilyen jogi kifogás felmerül, akkor azt örömmel vesszük. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy részben azon probléma folytán, hogy sok ETT létrejön, utána pedig érdemi tevékenységet nem fejt ki, gyakorlatilag csak a működésre felveszi a kormányzati támogatást, és semmiféle hozzáadott értéket nem tud hozni, ebből kifolyólag indokolt és szükséges egy szorosabb kormányzati felügyelet; ugyanakkor, amely maximálisan nyitott és konstruktív a tekintetben, hogy semmiképpen nem fogunk megszüntetni európai területi társulást anélkül, hogy az érintettekkel természetesen erről konzultálnánk, és akár az érintett politikai szereplők véleményét is kikérjük. Tehát ez a jog csakis akkor használandó, ha valóban egy-egy ETT nem a megfelelő módon működik, és rosszhiszeműen veszi fel a támogatásokat, azonban ilyesmire eleddig nem került sor, és azt remélem, azt gondolom a tapasztalatok alapján, hogy a jövőben sem fog.
Ami a Magyarországot körülvevő falakat illeti, tisztelt képviselő asszony, még egyszer hadd kanyarodjak vissza az ön által elmondottakra, hogy Magyarország elszigetelődött. Hadd mondjam még egyszer azt, hogy az önök kormányzásának a végén, tehát 2010-ben - példaként mondom - a magyar-szlovák kapcsolatok történelmi mélyponton voltak. Azt gondolom, hogy ez nehezen vitatható. Mára gyakorlatilag kialakult egy olyan intenzív napi együttműködés a két kormányzat között és a két kormányzat különböző szaktárcái és szakértői között, aminek eredményeként csak a tavalyi évben négy új, határon átnyúló közlekedési kapcsolatot adtunk át Szlovákia felé.
Vállaltuk azt, hogy 2018-ig két új autópálya-kapcsolatot építünk ki Szlovákia felé, elvisszük az M30-ast az országhatárig, néhány héten belül kezdődik az építkezés; valamint kiépítjük a Rajka-Pozsony országhatárszakasz hiányzó részét is. Ezen felül folyik egy új komáromi Duna-híd előkészítése, folyik egy Esztergom-Párkány teherkomp kiépítése, folyik egy új Hernád-híd építése, és ahogyan említettem, 15 új ponton kezdünk építkezni a szlovákokkal jövőre. Azt gondolom, hogy a rendszerváltás óta nem voltak ennyire gyümölcsözőek a magyar-szlovák kapcsolatok. Gyakorlatilag egy romhalmazt vettünk át 2010-ben e tekintetben is, és innen kellett felépíteni azt, ahol ma tartunk a szlovákokkal. De természetesen említhetnék egyéb példákat is.
Minden egyes határszakaszon intenzíven dolgozunk a határátkelési pontok sűrítésén. Szerbiával megduplázzuk a jelenlegi határátkelőhelyek számát. Erről megszülettek a vonatkozó kétoldalú és belső jogi döntések. Jelenleg két helyen zajlanak munkálatok Szerbia felé új határátkelőhely létrehozására, ami már csak azért is egy releváns és nagy fontosságú fejlemény, mert egy Unión kívüli országról van szó, ahol a határ mentén élők, a határ mentén élő magyarok szempontjából különös jelentősége van annak, ha minél több fizikai ponton tudnak kapcsolódni Magyarországhoz. De ugyanez a helyzet a rendkívül nehéz időket élő Ukrajna esetében is. Ukrajna felé egy új határátkelőhely építése van folyamatban, valamint a már meglévő kapacitások folyamatos bővítését is végezzük, így a kárpátaljai magyarság anyaországgal való kapcsolattartását is szeretnénk ilyen módon a mindennapok szintjén is kézzelfoghatóan elősegíteni.
Ami a törvényjavaslatban fellelhető jogi következetlenséget illeti, ezt természetesen meg fogjuk vizsgálni, ezt Tóth képviselő úr vetette fel. Amennyiben valóban ez fennáll, akkor ezt magától értetődő módon korrigálni fogjuk.
Ami az információhiányt illeti, tisztelt képviselő úr, természetesen fogunk arról gondoskodni, hogy egy naprakész adatbázis biztosítsa minden tájékozódni vágyó állampolgár információját arra vonatkozóan, hogy mely ETT-k működnek, melyek vannak bejegyzés alatt, milyen projekteket visznek ezek az ETT-k. Szeretnénk a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviselő asszony által említett megcsappant kapacitásával is teljesértékűen ellátni a feladatot. Erre azt tudom bizton mondani, hogy meglesz a képességünk, ezek racionalizációs karcsúsítások. Ennek a 107 embernek az elbocsátása is abba a törekvésünkbe illik bele, hogy az elfogadhatatlanul nagyarányú funkcionális létszámot a minisztériumban jelentősen leépítsük, azonban az ilyen érdemi és jelentős magyar nemzetpolitikai és nemzetgazdasági érdekeket hordozó ügyeket ugyanolyan színvonalon el tudjuk látni, ahogyan eddig is, és azt folyamatosan emeljük.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me