DR. TÓTH BERTALAN,
DR. TÓTH BERTALAN,
DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Parlament és az Európai Tanács az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006-os európai közösségi rendelettel létrehozta az európai területi társulások jogintézményét azzal a céllal, hogy lehetővé tegye két vagy több tagállam régiói és helyi hatóságai között a hatékony, határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködést és ezen keresztül a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítését az érintett területeken.
Ez az Európai Unió első olyan jogintézménye és olyan jogi eszköze, ahogy itt elhangzott már, amely jogi személyiséget és keretet nyújt az európai önkormányzatok és régiók együttműködésére, az uniós támogatások hatékony felhasználására. Legfőbb előnye, hogy a határ mindkét oldalán jogi személyiséggel és teljes jogképességgel rendelkezik, az európai területi társulási tagok által meghatározott célkitűzéseket és feladatokat hajtanak végre. Hatásköre származtatott, azaz nem terjeszkedhet túl a tagok hatáskörén, ugyanakkor nem láthatnak el hatósági jogköröket. Nonprofit szervezetekről van szó, amelyek elsősorban gazdasági tevékenység végzésére nem alapíthatók.
Szeretném kiemelni ezeknek a szervezeteknek, amelyek eddig is létrejöttek, a jelentőségét, hiszen, ahogy elhangzott már, Magyarország régiói mindegyike érintett országhatár által, és ezek a régiók hol szerencsésebb, hol kevésbé szerencsés helyzetben tudnak működni. Hiszen szeretném kiemelni például a dél-dunántúli régiót, Pécs városát, ahol nem olyan szerencsés helyzetben vannak a helyi szereplők, önkormányzatok, mint például Nyugat-Magyarországon, ahol tradicionálisan olyan gazdasági kapcsolatok épültek ki és alakultak ki, ami az egész régió gazdasági teljesítményét húzza. Látható a magyarországi adatokból is, hogy a legfejlettebb régióhoz tartozik Nyugat-Magyarország, míg Dél-Dunántúlnak a kevésbé szerencsés helyzete abból adódik, hogy szomszédjai sem állnak gazdaságilag olyan erős szinten, mint a Nyugat-Magyarország régió szomszédjai. Tehát kiemelten fontosak ezek a szervezetek az olyan régiók számára, amelyeknek kitörési pont lehet a határ menti együttműködés, kitörési pontok lehetnek a határokon átnyúló olyan tevékenységek, amelyek kölcsönös gazdasági előnyöket biztosíthatnak mind a szomszédos és nyilván a hazai régiók számára.
Az Európai Unió elfogadta az Európai Parlament és az Európai Tanács az európai területi együttműködési csoportosulásokról szóló rendelet egyszerűsítésére és javítására vonatkozó módosító javaslatot az 1302/2013-as EU-rendeletben, amely nyilván szükségessé tette a nemzeti végrehajtási szabályok módosított rendelethez történő hozzáigazítását, így ennek a törvénynek a megszületését.
A törvényjavaslat az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007-es törvény hatályon kívül helyezésével együtt alkot most egy új jogszabályt az európai területi társulásokról.
(20.00)
A jelenleg hatályos törvény jóváhagyási és nyilvántartásba-vételi rendelkezéseit ez a most előttünk fekvő törvényjavaslat összevonja.
Engedjék meg, hogy ennek a törvényjavaslatnak ebből a szempontból a kritikáját is megfogalmazzam. Az európai területi társulások nyilvántartásba-vételi eljárását eddig kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Törvényszék végezte el, az új törvény értelmében az úgynevezett hatóság, azaz a Külgazdasági és Külügyminisztérium hatáskörébe kerül most ez. Lehet ezt természetesen egyszerűsítésnek nevezni, lehet ezt a hatékonyság szempontjából egy fontos lépésként megfogalmazni, viszont mi azt gondoljuk, hogy ez egy lépés arra, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium, azaz a kormány még szorosabb felügyelet alá vonja ezeket a szervezeteket, ezzel a mi álláspontunk szerint csorbítva a helyi közösségek jogát arra, hogy ezt a társulási tevékenységüket a lehető legszabadabban gyakorolhassák, hiszen hasonlóan a civil szervezetekhez, itt is - bár nem megyei, hanem kizárólagos hatáskör - a Fővárosi Törvényszék általi nyilvántartásba-vételi eljárással nyerték el a jogi személyiségüket. Nyilván a jóváhagyási eljárás eddig is kormányzati hatáskörbe tartozott.
Ezenkívül ezzel az új szabályozással a törvényességi felügyelete is megváltozik ezeknek a társulásoknak, és ez kikerül az ügyészség hatásköréből. Tehát az ügyészségi törvényességi felügyelet már nem vonatkozik majd a társulásokra, és ezt is a hatóság végzi majd el, azaz a Külgazdasági és Külügyminisztérium, tehát tulajdonképpen a jóváhagyástól a nyilvántartásig és a törvényességi felügyeletig is egy kézbe kerül, a minisztérium kezébe ezeknek a társulásoknak a sorsa.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ezenkívül az új törvény bevezet egy olyan rendelkezést, amely azt is szabályozza, hogy ezek a társulások megszüntethetők. Eddig a megszűnést szabályozta a jogszabály, most már a megszüntetés is megfogalmazásra kerül, azaz ugyancsak a Külgazdasági és Külügyminisztérium lesz arra jogosult, hogy kérelemből vagy hivatalból megszüntesse ezeket a társulásokat. Azt gondoljuk, hogy ez egy olyan centralizációs, olyan központosító törekvés ismételten a Fidesz-kormány részéről, ami jellemezte az önkormányzati rendszer átalakítását, jellemezte a helyi közösségek jogainak megnyirbálását, tulajdonképpen itt minden adminisztratív eszköz a minisztérium kezében összpontosul, tulajdonképpen kiszolgáltatja ezeket a társulásokat a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, megszűnik, ahogy említettem, a bírósági nyilvántartásba vétel, és megszűnik az ügyészség törvényességi felügyeleti jogköre.
Ezenkívül szeretném felhívni a figyelmet egy jogalkotási problémára, hiszen a törvényjavaslat 21. §-a úgy rendelkezik, hogy a törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, míg a 22. § alapján a Fővárosi Törvényszéknek az általa nyilvántartott európai területi társulások nyilvántartási adatait és bíróságon őrzött iratait papír alapon a hatályba lépés napjáig kell átadni a hatóság, azaz a külgazdasági és külügyminiszter részére. Számunkra közjogilag elfogadhatatlan, hogy valamely cselekmény elvégzésére kötelez egy még hatályba nem lépett törvényi rendelkezés.
Tekintettel a nyilvántartásba vétel szabályainak módosítására, a törvényességi felügyeleti szabály módosítására, a megszüntetés mint jogintézmény bevezetésére és különös tekintettel a hatályba léptető rendelkezések ellentmondásaira, a Magyar Szocialista Párt frakciója tartózkodik a törvényjavaslat elfogadásakor.
Köszönöm szépen, elnök úr, és köszönöm az önök figyelmét is. (Taps az MSZP soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
