HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Most már működik. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az alábbiakban tudom összefoglalni a Jobbik kisebbségi véleményét a költségvetési törvényhez. Az előterjesztő szinte az összes írott és íratlan szokásjogon alapuló költségvetési elvet negligálja, emellett még az Alaptörvényt is megsérti. Az Alaptörvény 36. cikke az ésszerű részletezettség elvén deklarálja azt a követelményt, amelyet sajnos a kormányzat vagy nem ért, vagy esetleg ért, de továbbra sem hajlandó érvényesíteni. Az alábbi példákkal szeretném alátámasztani ezt a meglátásunkat. A XLIII. fejezet 1. címének 3. alcímében egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek néven 169 milliárd forint bevétellel számol az előterjesztő. Semmilyen magyarázatot nem fűz hozzá, egyetlen utalást sem tesz arra, hogy milyen pénzügyi tranzakciók állnak e jogcím mögött. Privatizáció? Bérbeadás? Csak találgathatunk. A kormány képtelen elkészíteni még a 2010-ben megígért állami vagyonregisztert, vagy ahogy akkor hívtuk, az országleltárt.
Fogalmunk sincs, mennyi és miből áll az állam vagyona, aminek ismeretlen elemeit kívánja most a kormány úgymond hasznosítani. És egyáltalán mi is az, hogy hasznosítás.
A törvényjavaslat X. melléklete 186 milliárd forintot szán különféle beruházásokra. Ezek forrása az előterjesztés utolsó és egyetlen sorában az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek egyes értékesítési és hasznosítási bevételei. Úgy tekint a kormány az állami vagyonra, mint valamifajta bőségszarura, kénye-kedve szerint adja és veszi. És vajon milyen vagyontárgyakról lehet szó jövőre? Az általános indoklásban semmiféle magyarázatot nem kapunk például a különféle stadionok építésének vagy rekonstrukciójának szükségességéről és idegenszerűségéről. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet első címével kapcsolatban nem tudjuk meg, hogy milyen ingatlanokat akar eladni a kormány 8,3 milliárd forintért, és miért.
A XX. fejezet 8. címe 143 milliárd forintot irányoz elő az egyetemek, főiskolák támogatására, amit 283 milliárd forint saját bevétellel egészít ki. A korábbi évek költségvetései még tartalmazták az egyes egyetemek költségvetését.
Ettől most a kormány úgymond megkíméli az Országgyűlést, ami annál is inkább sajnálatos, mert a jövő évi költségvetés egyik kárvallottja majd a felsőoktatás lesz.
Az áttekinthetőség, a transzparencia elve azt jelenti, hogy a törvényjavaslatot úgy kell a parlament elé terjeszteni, hogy a számadatok tengerében a képviselők el tudjanak igazodni. Véleményünk szerint ez az elv is súlyosan sérül. Példaként a következőket említeném. A kormány kedvenc egyetemének, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek a kiadásait és támogatását például a XI. fejezetben, a Miniszterelnökség fejezetben találhatjuk, míg az egyetemek és főiskolák előirányzatait - ahogy az előbb említettem - a XX. fejezetben találhatjuk.
Hozzá szeretném még tenni azt is, amit szintén elmondtam a bizottság ülésén. Szó szerinti megfogalmazásban mondtam el a következőket, tisztelt elnök úr, nevezetesen azt, hogy a szociális rendszer átalakításával kapcsolatos bizonytalanságokat nem tudjuk támogatni. Mint tudjuk, a kormányzat a 2014-es évben 93 milliárd plusz 39 milliárd, tehát összesen 132 milliárd forintot adott támogatásként az egyes segélykategóriákhoz, amit az önkormányzatoknak kellett még bizonyos arányban kiegészíteniük. Ez a 2015-ös évben úgy fog kinézni, hogy a járáshoz került segélykifizetési kategóriákban 60 milliárd forintot látunk, mint ahogy láthattuk az előterjesztés módosításában, és további 30 milliárdot kiegészítésként kaphatnak az önkormányzatok, azok az önkormányzatok, amelyeknek 32 ezer forintnál kisebb az adóerő-képessége.
Ez a következő év tekintetében összesen mintegy 90 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy 42 milliárd forinttal kevesebb lesz az a támogatás, amit az önkormányzatoknak, illetve a járásoknak szán majd a kormányzat.
Úgy gondoljuk, hogy ez a szociális szférában a segélyek tekintetében jelentős feszültségeket fog okozni az önkormányzatoknál.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tudjuk, hogy ezt az elmaradó támogatást csak adókivetés formájában tudják majd visszapótolni az önkormányzatok, hiszen a törvény azt is kimondja, hogy kizárólag saját bevételből lehet majd ezt a kieső támogatási formát visszapótolni. Úgy gondoljuk, hogy ez semmiképpen nem járható út, és semmiképpen nem igazolható a kormányzat azon szándéka, hogy az önkormányzatoknak úgymond nagyobb mozgásteret kíván biztosítani azzal, hogy települési adó kivetésének a lehetőségét is megadja.
A bizottság törvényalkotási bizottsági feladatkörében eljárva összegezte a bizottsági véleményeket, pontosabban a bizottsági összegző véleményekről is döntött. Az ezt az ülésünket megelőző napon éjfélkor került fel egy mintegy 100 milliárdos módosító csomag a kormányzat részéről. Ezt teljes egészében értelmezhetetlennek tartjuk, úgy gondoljuk, ha felelős döntést kívánnak a törvényhozóktól, hogy a kormányzat komolyan veszi a Ház munkáját, akkor ilyen helyzetbe nem hozhatja a Költségvetési bizottságot egy pillanatra sem. Ennek ellenére sajnálatos módon erről a több mint 100 milliárd forintos törvénymódosításról ott helyben a kormánypárti képviselők tudtak dönteni.
Mi ezt egy az egyben elutasítottuk, mert úgy gondoljuk, hogy ilyen értelemben felelős döntést nem tudunk hozni, ezt semmiképpen nem tudjuk így támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
