DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ,
DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ,
DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Álláspontunk szerint a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat nem felel meg a házszabályi rendelkezésekről szóló határozati házszabály 44. § (1) bekezdés d) pontjában rögzített, a jogalkotás szakmai követelményeinek történő megfelelés feltételének, tekintettel arra, hogy a költségvetésben meghatározott egyes előirányzatok nem tekinthetők megalapozott. Az Állami Számvevőszék véleménye szerint is a költségvetésnek az általa nem teljeskörűen ellenőrzött kiadási előirányzatok 6,58 százaléka csak részben megalapozott, és 0,4 százaléka nem megalapozott. Ez az arány az ellenőrzött bevételi előirányzatoknál még rosszabb: 26,9 százalék részben megalapozott, és 1,2 százalék részben nem megalapozott. Az Állami Számvevőszéknek ez a véleménye.
Az MSZP véleménye szerint nem tekinthető megfelelően előkészített és a jogalkotás szakmai követelményeivel összhangban álló törvényjavaslatnak egy olyan költségvetés, ahol a Költségvetési Tanács részére megküldött törvénytervezeten az Országgyűlésnek történő benyújtást megelőzően úgy emelik meg 20 milliárd forinttal az általános forgalmi adóból származó bevételeket, hogy ahhoz a kormány semmilyen indoklást nem fűz.
Ugyancsak nem tekinthető a jogalkotás szakmai követelményeivel összhangban álló körülménynek, hogy a költségvetés állami vagyonnal kapcsolatos bevételei között szereplő 169 milliárd forint egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek előirányzat-tartalmáról és indokairól bármit is lehetne tudni. Ezek a kockázatok ugyanakkor már alkalmasak arra, hogy veszélyeztessék az államháztartási hiánycél, illetve az Alaptörvényből is eredő államadósságcsökkentési céloknak az elérését. Álláspontunk szerint a benyújtott javaslat nem felel meg a házszabály 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti formai követelményeknek sem, hiszen az Alaptörvény kimondja: a központi költségvetésről és annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható módon és ésszerű részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami kiadásokat és bevételeket. Ezen rendelkezés alapján a költségvetés nem felel meg ezen követelménynek, figyelemmel arra, hogy nem tartalmazza az arra vonatkozó információt, hogy miből lesz 169 milliárd forintos bevétele az államnak, és a költségvetés nem látta megalapozottnak a beruházási alaphoz tartozó ezen bevételeket sem.
Itt meg kell említeni, hogy egy interpelláció kapcsán Tállai államtitkár úr elmondta, hogy ingó és ingatlan értékesítésből és frekvenciadíjakból kerül majd ez a bevétel realizálásra. Itt viszont azt kell megemlíteni, hogy a frekvenciadíjak értékesítését egyszer már betervezte ez a kormány az NMHH költségvetésében, 8 milliárd 600 millió forint értékben.
Az Alaptörvény 36. cikkében megfogalmazott államadósságcsökkentési szabállyal való összhangban ugyancsak nagy a kockázata az MSZP szerint a jelen beadványnak. A hiány és az államadósság is a határon billeg. Elegendő, ha a gazdasági növekedés vagy a költségvetési hiány a tervezetthez képest kicsit nagyobb mértékben alakul kedvezőtlenebbül. A Költségvetési Tanács is kockázatként jelezte azt a makrogazdasági pályát, amelyen ez a költségvetés mozog, és kétséges, hogy megvalósítható-e a 2,5 százalékos GDP-növekedés. Ehhez külön feltételrendszer kell, melyet a Költségvetési Tanács is leírt. Ilyenek például a külső feltételrendszer, a nemzetközi konjunktúra nem romolhat jelentősen, márpedig ez jelenleg romló tendenciát mutat. A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó EU-s források beáramlása a kormány terveinek megfelelő ütemében kell hogy történjen, márpedig lassuló kifizetési ütemre kell számítani.
A fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek nagy arányú növekedése teljes egészében meg kell hogy valósuljon, márpedig ezeket az adóbevételeket korábban mindig is felültervezték. Az Alaptörvény értelmében minden évben csökkennie kell az államadósságnak. A benyújtott törvényjavaslat szerint az idei év végi 76,3 százalékos GDP-arányos államadósság a jövő év végén 75,4 százalékos lesz. Azonban elég, ha a 2014 első félévi 85,2 százalékos rekord-államadósságot nem tudja az év végére tervezett szintre csökkenteni a kormány, vagy a makrogazdasági pálya, ahogy ezt a Költségvetési Tanács is előrejelezte, kedvezőtlenebbül alakul, mint ahogy a kormány tervezi, és az államadósság máris nem csökkenni fog, hanem növekedni.
Fontos megjegyezni, hogy az államadósság csökkenése a magyar adósságszabálynak felel csak meg, és nem felel meg minden kritériumnak a maastrichti kritériumok közül, vagyis a 2014-es és a 2015. év végi GDP-arányos államadósság egyaránt 310,1 forintos euróárfolyamon került figyelembevételre.
(17.50)
Gyengébb forint esetén a tényleges adósságráta valójában emelkedni fog. Az államadósság egyébként érdemben úgy sem került fenntartható pályára, hogy a kormány korábban elvette és elköltötte közel 3 millió ember időskorra félretett, közel 3000 milliárd forintos nyugdíjcélú megtakarítását.
Az MSZP véleménye szerint, miközben folyamatosan nő és mélyül a szegénység Magyarországon, a szociális kiadások fokozatos csökkentésével a kormány egyre kevésbé biztosítja az összhangot az Alaptörvény XVII. és XIX. cikkében biztosított alapjogokkal. A szociálpolitika oldaláról a 2015. évi költségvetés további elszegényedést hoz a támogatások további befagyasztásával, csökkentésével, amit a GDP-arányos változások különösen erősen jeleznek a szociális segélyek esetében. Miközben egyre romlanak a szegénységről szóló mutatók, egyre inkább nyílik a jövedelmi olló, aközben a kormány újabb forrásokat von el a legrosszabb helyzetű társadalmi csoportoktól, köztük a rokkantaktól és a szegényebb gyermekes családoktól. Negatív újraelosztás zajlik, vagyis a jóléti juttatások nagy része a felső és a felső középosztály felé áramlik, miközben a szegények egyre kevesebb pénzt és egyre nagyobb ellenőrzést kapnak. E politikának része az autoriter elemeket hordozó politika is, amely egy szűk kisebbség privilégiumait őrzi.
Az MSZP ennek megváltoztatása érdekében összesen mintegy 271,8 milliárd forintos átcsoportosítást javasol a T/1794/413. számú módosító javaslatban egyes szociális és közgyógyellátási előirányzatokra anélkül, hogy a költségvetés egyenlegét ezzel befolyásolná. Az átcsoportosítások forrását a kormányzati luxusberuházásokra, a kommunikációra, a protokollkiadásokra, valamint az államosításra (Sic!) és a felesleges tanácsadókra szánt pénzek képezik. Köszönöm tisztelt figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
