Szobonya család. (Nagy Endrédi és Födémesi)
Bars vármegye egyik legrégiebb nemes családa, mely azonban jelenleg azon megyében már nem létezik. Családfáját egy előttem fekvő hiteles táblázat szerint a XV. század derekáig fölvihetni. Ekkor élt nagy-endrédi és födémesi Szobonya László, ki 1466. év előtt lépett ki az élők sorából. Tőle a családfa a XVII. század végeig következőleg terjedt:
László † 1466. előtt.; László 1466. de N. Endréd; I. János 1466. de Várad.; I. György 1466.; I. István 1466. de Endréd.; I. Miklós 1500. de Várad.; II. János 1494.; II. György 1494.; Gáspár 1494.; II. Miklós † 1494. előtt.; Imre 1525. de Bars. v. szbiró de Endréd.; III. Miklós Várad et Endréd Barsi alispán.; IV. Miklós 1525–52. (N. Kata); Gábor; Bálint † 1560.; II. István 1530. 47.; III. János (Litassy Zsófi özv. 1566.); I. András 1521.; Simon 1535.; Anna.; V. Miklós; IV. János † 1589. (Kürthy Fruzsi ?); Kata 1560. (baracskai Maszlik Istv.); III. György 1600.; V. János 1597. 1600.; I. Lázár 1562. † 1589. előtt.; Margit 1560. (Csúzy Gáspár deák); Zsuzsi 1627. (Dékán János); Farkas 1562–89. (Gyepes Anna özv. 1602.); Zsófia 1588.; VI. János 1589.; Gergely 1562.; III. István 1612. (1. Gyepes Fruzsina 2. Bacskády Fruzsi.); Krisztina (Szőllősy Miklós); Anna (Osgyáni Bakos János); II. Lázár 1612. † 1647. előtt (Körmendy Zsuzsi); II. Bálint elesett 1627. Esztergomn.; Anna (Tarné); Mária.; Erzse (Maron István); Zsófia (Lülley János); I. Pál 1612. 1619. Barsi alispán. † 1652. előtt. (Bogády Anna); IV. István.; Judit 1657. (Bartakovics István); VI. Miklós 1614.; Folyt. a köv. lapon.; Erzse 1654. 62. (Konkoly János); Anna (Csergő István); Judit (Deáky Imre); Kata (1. Pruszkay Imre. 2. Illovay Imre); Fruzsina (Radovány Pál); Ilona (Móré István)
VI. Miklós, ki az előbbi lapon. 1614.; VII. János; IV. György (Lülley Anna); Orsolya (Munkády György); V. István (Agárdy Ilona özv.); II. Pál 1654.; VIII. János 1697.; Kata (Takó Pál); Zsuzsi (Drakó János); Ilona (Tajnay Mihály); Mihály.
Bars megyében a család az előnevűl használt Nagy-Endréd helységen kivűl több helyen is birtokos volt, mint ez főleg a szentbenedeki Conventben a családról tömegesen található okmányokból kitűnik. Ezekből említhetjük mint nevezetesebbeket, hogy
1588-ban I. Lázárnak fiai Farkas, János és István osztató parancs mellett osztoztak meg a n. és kis endrédi, kis-sallói, kis-sári és kis-baracskai részjószágokban.
I. Pál, ki 1614-ben tbirája, 1619-ben alispánja volt Bars megyének, 1618-ban Forgách Zsigmondtól nádori osztoztató parancsot eszközlött főleg az anyja Gyepes Anna utáni javakra nézve nagybátyja III. István ellen, mint nejétől Gyepes Fruzsinától származott gyermekei gyámja ellen a fölebb említett javakon kivül Kis-Belád, Kis-Herestény és Cseke, Szent György, Ürmény, Szent Mihály-úr pusztabeli részbirtokok iránt.
A családból a XVI. XVII. században többen viseltek Bars megyében főhívatalt, így Miklós 1524-ben, Pál 1619-ben alispánok voltak stb. ez utóbbi 1635. 37-ben orsz. gyűlési követ.
Családfánk a XVII. végén Mihály-nál megszakadt, valószinűleg ekkor Bars megyében ki is fogyott, azonban él jelenleg Abauj megyében, hol azonban búzafalvi előnévvel találjuk. Ezen ágból Szobonya Szabina a mult század végén (1798) csebi Pogány Józsefné volt.
János 1816-ban Abaúj megye esküdtje, ez vagy fia János (lak. Tomoron) ugyan azon megyének előbb (1833.) esküdtje, utóbb (1839.) főszolgabirája.
Antal 1832–36-ban lakott Szántón, és nevezett megye t. alügyésze volt.
Szirmay szerint Zemplin megyében nagycsebi előnevű Szobonya család élt.