5. (69. sz., október 18.)
5. (69. sz., október 18.)
Sardou-darab (Az új cég) volt ma színen. Egy párizsi kereskedő család urat akar játszani, s anélkül, hogy valaha úrrá lehetne (mert hiába, az úrnak születni kell), tönkreteszi nagyralátása. Aki Sardou darabjait ösmeri, az tudja, hogy azokat bizonyos, alig észrevehető finom humor s a könnyed párbeszédekben nyilatkozó szellem teszi kedvesekké. Sardou darabjait nem volna szabad játszani, csak kitűnően.
És ezzel sok van mondva. Mert ha valamely darab gyengén adatik is elő, a közönség mégis legalább megösmeri a darabot. (A vidéki színészet sokszor jól applikált mentsége.) Sardou darabjaira ez nem áll. Ezek csak igazi művészetben szépülnek meg.
»Az új cég« előadása nem volt megfelelő azon fogalomnak, hogy a színészek a költők gondolatainak magyarázói, inkább az ellenkezője volt annak; – mindamellett viszonylag egyike volt a jobb előadásoknak. – Az egyes szereplők közül örömmel láttuk Somogyiné asszonyban (ami oly ritkaság vidéken, sőt a fővárosban is), hogy átgondolta egész szerepét, a bizonyos rendszer és tanulmány szerint játszott.
Ily játék, még ha tele van is hibával, figyelemreméltó és élvezhető. Somogyiné asszonynak annyi előnye van (mik közt nem utolsó a kedélymelegség), hogy legközelebb hosszabban fogunk szólani hibáiról – előadáson kívül.
A jelen előadásnál csak azt a hibáját emeljük ki, hogy nem elég előkelő volt – mozdulataiban, mert öltözékétől nem lehet megtagadni az ízlést. Ez különben nem csoda vidéken, hol annyi szerepkörben kell mozognia a színésznőnek.
Rónaszéky, mint mindig, ma is jó volt, Somogyi is.
Azonban a párizsi élet e tipikus alakjai közül mégis leghívebben volt találva a szobalány és a komornyik, kiknek személyesítőit nem hagyhatjuk dicséret nélkül, mert ezek, bár jelentéktelen szerepökben egészen kifogástalanok voltak, hacsak a »vezércikkező« komornyik azt az ostobaságát nem rójuk fel, hogy Prielle urat, ki De Marsille grófot személyesíté, frakk nélkül bocsátotta be egy előkelő közönséggel telt párizsi szalonba, táncestélyre.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
