A Zrinyi-árvák gyámjai
A Zrinyi-árvák gyámjai
De sorsa mihamar megváltozott. Zrinyi György váratlanul elhal és két szép kis fiacskája árvaságra marad: ügyöket egész gyámbizottság fogja fel, melynek kiválóbb két tagja: Domitrovich Péter, a zágrábi egyházmegye püspöke és Batthyáni Ferenc, a kanizsai végek vicegenerálisa, ki mint a gyermekek nagybátyja s jószágaik egyetemes kormányzója nevelésökre és örökségökre a legközvetlenebb befolyást gyakorolja. De Pázmány is rajtok tartja szemét. Nemcsak a király figyelme, mely irántok érdeklődik, de a maga mély és őszinte vonzalma is, melyet a család iránt érez, vezeti elhatározásában. Hiszen Zrinyi Györgyöt ő térítette egyháza kebelébe; vallási és egyéni érdeke egyaránt követeli, hogy árváiról se feledkezzék el, ha ezt az oly nevezetes családot a katholiczmusnak meg akarja tartani. Miklós az ő felterjesztésére már 1628-ban megkapja az apja érdemeiért a főlovászmesteri méltóságot, így már nyolc esztendős korában az ország zászlós ura lesz, kinek jelenléte és aláírása szükséges a törvénycikkek szentesítéséhez. A két testvér az ő befolyásával szerencséjére alaposabb tanításban részesűlt, magasabb műveltséget szerzett, mint a korabeli nemesi ifjak rend szerint. Mert ezek megültek atyjok vagy más nagy urak udvarában. S mit tanúltak ott? Zrinyi szerint bizony keveset: írni, pompáskodni, egy mentét aranynyal megprémezni, egy kantárt pillangókkal felcifrázni, egy forgóval pípeskedni, egy paripát futtatni: szóval esküdni, hazudni és semmi jót nem tudni. Senki sem tanúl tudományokat, senki sem lesz zarándok, hogy aztán hazájának valamit szolgálni tudhasson!
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
