Irodalmi irányok
Irodalmi irányok
Ha költői irodalmunk e nagy átalakulásának, mondhatjuk újjászületésének is, történetét fejezetekre osztjuk a különböző irányok szerint, a melyek egymás után uralkodtak, e fejezeteknek a következő címeket adhatjuk: klasszicizmus, romanticizmus, tisztán nemzeti és népies-nemzeti. Egyik sem uralkodott kizárólag a maga idejében. A legutóbbi irányt, a népiest, már az első korszakban is megcsillanni látjuk Csokonaival; a másodikban már fejlődésbe indúlni Kisfaludy Károlylyal és Vörösmartyval, ki csakhamar a másodiknak és a harmadiknak is vezére lesz. A különböző irányok egyes képviselőkben már előre belenyúlnak a későbbiekbe, vagy vissza a már lefolytakba. Természetes, mert a fejlődés és alakulás soha és sehol sem rögtönös s egyszerre elhatározott, hanem mindig és mindenütt (az élettelen természetben is) fokozatos és átmenetekkel teljes.
Jelöljük Kazinczyt és iskoláját s Berzsenyit a klasszikus korszak hőseiül – és Kölcseyt átmenőben a romantikusra s még a tisztán nemzetire, a népiesnek teljes kizárásával; Vörösmarty, lerázva magáról a klasszikait, egyenesen a romanticizmus hőséül Kisfaludy Károlylyal s mellettök Bajzával, s hőseül egyszersmind a tisztán nemzeti korszaknak is, a két elsőt egyszersmind a népies előkészítőül: ezen a ponton jelenik meg Tompa Mihály is, első fellépéseiben hozva magával valamit a Bajza szentimentális romantikájából, átnyúlva a későbbi népiesbe is, először csak a tárgyban, később a formában is, de munkássága derekas részében határozottan a tiszta nemzeti irány híveül s egyik kiváló hőseül, utánzás és csatlakozás nélkül, saját egyéniséggel. Állásának s az irodalomtörténetben elfoglalt helyének e rövid meghatározását igazolni, munkássága áttekintésével alább kiséreljük meg; most életrajza vázolására térünk át.
Tompa Mihály. (1847.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
