A Bélteky-ház
A Bélteky-ház
Mind terjedelemre, mind az eszmék bőségére nézve legkiválóbb munkája Fáynak: A Bélteky-ház (két kötet, 1832.), mely társadalmi regényeink sorát nyitja meg. A Széchenyi fellépése óta forrongó magyar társadalmat tűnteti föl benne oly változatosságban, hogy az egyszerű paraszttól a mágnásig, a falusi elöljárótól a szeptemvirig minden társadalmi osztály képviselve van, legkivált azonban a régi nemesi házak tipikus alakjai. Bélteky Mátyás is ilyen, ki vadászattal és dorbézolással tölti idejét, oktalan pazarlásban tűnteti ki uraságát, öltözetben és evésben a magyarságot. Szelid nejét nem tudja megérteni s elhidegűl tőle, valamint fiától is, kit anyja gondosan, a józan életre s hazafias törekvésekre neveltet. Midőn e fiú külföldi útjáról hazatér, mostoha-anyát talál a háznál, a házi ügyvéd ügyesen becsempészett nővérét, ki szerelmi hálójába akarja őt csalni, de az önérzetes ifjú elhagyja az apai házat s nevelő lesz Uzayéknál. Növendékeit józan elvek szerint a való életre neveli s Uzay halála után ennek fiatal özvegyét veszi nőül. Ez a regény főmeséje, melyet öt-hat családnak történetére sző át. E történtek csak lazán függnek össze, s a társadalmi képek rajzolása miatt annyira el vannak nyújtva, hogy a regény elveszti egységes szerkezetét; a politikai, társadalmi, irodalmi és művészeti dolgokról közbeszőtt tömérdek elmélkedés szintén tartóztatja a cselekvény haladását; de másrészt ép ezekben van a regénynek legnagyobb becse. Fáy merészen markol a magyar társadalmi életbe, melyet minden eddigi írónál hívebben rajzol. »A characterek – úgymond első bírálója, Bajza József – a való életből vannak merítve, consequentiával tartva, s rajtok nemzeti szín és sajátság ismerkedik meg, a mit annál inkább kell becsűlnünk, minél ritkább jelenés komoly íróink műveiben.« A szerkezet hibátlanságánál fontosabbnak tetszett előtte eszméinek kifejtése. Ugyanazt az eszmét hirdeti ő is, a melylyel Széchenyi fölrázta a társadalmi közönyt, hogy: Magyarországnak reformokra van szüksége, ha élni akar, s hogy: Magyarország nem volt, hanem lesz! Fáy a magyar élet hű rajzával szintén azt igyekszik bebizonyítani, hogy a magyarság ilyen állapotban nem képes élni, s nem is érdemes az életre; de bemutatja néhány alakjában már a jövő Magyarország embereit is. Azzal végződik a regény, hogy Bélteky Gyula és hasonló gondolkozású barátjai családot alapítanak, melyek új meggyőződésekkel új életet fognak teremteni.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
