Röviden említjük többi cikkeit, melyek nagyobb része különben már a Kossuthtal való szakadás idejébe esik, s a Kelet népe és illetőleg a Politikai programm folytatásának veendő. Időrend szerint: Nehány szó a magyar játékszín körül (1835.). Összehasonlítandó a három évvel korábban, Pestmegye választmánya felhívására Magyar játékszínről írt röpiratával. Némely Orosz tárgyakról (1838.), szójáték Orosz József nevére. A nemzeti casinó tagjaihoz (1839.), A Minimum kérdése (1839.), Selyemrűl és Soproni szederegyletrűl (1840–41.), Marseillaise (1840.), Néhány szó a budapesti lánchíd ügye körül mely mellett összes lánchid-részvényeit báró Eötvös Józsefnél letéteményezte, hogy a kinek tetszik, a várt nyereség fejében átvehesse. Német színházi botrány és ahoz egy kis advány (1842.), Wesselényi és Kossuth. Az e cím alatt írt tíz cikk fele Wesselényinek szól, ki szükségesnek látta akadémiai beszéde ellen felszólalni; fele Kossuthnak, kitől vagy több szellemi szurpemaciát, vagy nagyobb modesztiát követel. Egy kis fővárosi pletyka (Clark-ról, 1843.), Nyilatkozat (1843.), Gyanusítás (1843.), s Vieuxtemps (1843.), Nyilt levelek Helmeczyhez (1842–43), Egy álom (1843.) Lengyelország bukásáról. Mély számoló tanítványom (1843): hat cikk, Kossuthhoz, a ki magát csak Széchenyi tanítványának vallá, mint a kinek korábban vallott elveit hordja zászlaján.