A CSERREGŐ NÁDIPOSZÁTA. Acrocephalus streperus (VIEILL.) 1817.
A CSERREGŐ NÁDIPOSZÁTA.
Acrocephalus streperus (VIEILL.) 1817.
Acrocephalus streperus (VIEILL.) 1817.
[Sylvia strepera VIEILL. – Acrocephalus arundinaceus NAUM. – Calamoherpe arundinacea BOIE. – Cal. salicaria BRHM. – Calamodyta boeticula GRAY. – Cal. strepera MEV.]
Népies nevei: a nádban élő kis madarakra rendszerint «nádiveréb» járja, mely néhol a nádi sármányra is használatos.
Jegyei: szinezetére egészen olyan, mint az előbbi, csakhogy félakkora, poszátanagyságú. Minthogy azonban szinezetében – a finom árnyalatokat értve – ez a faj is meglehetős változékony, úgy a csőr, csüd hosszúságát illetőleg is, igen gyakran találunk oly példányokat, melyeket a következő faj bizonyos példányaitól biztosan bajjal tudunk megkülönböztetni. Külsőleg ez utóbbitól leginkább még abban tér el, hogy: felső teste rozsdás árnyalatú (a fiataloké még inkább, mint az öregeké), különösen farcsikja; lába sötétebb, szarúbarnás; karmai erősebbek, hosszabbak, kivált a hátulsó; szemei barnák; typikus példányok csőre is karcsubb, hosszabb, szárnyuk ellenben rövidebb, s alsó testök oldalai rozsdásabbak. Kétségtelenül eltérnek egymástól életmódjukban, tartózkodási helyök megválasztásában, fészkelésökben és énekökben; azért ezekre kiváló suly fektetendő a meghatározásnál.
Mértéke: H. 12,8–13,7; Sz. 6,4–7,1; F 5–5,5; L. 2,2–2,4; Cs. 1,2–1,35 cm.
Habár már az 58° é. szél. alatt is előkerült, elterjedésének határa Svédhon déli részeinél nem fekszik északabbra. Különben Közép- és Dél-Európában közönséges, úgy a szomszédos Ázsia jó részében. Nálunk ugyanoly helyeken, mint a nádi rigó, gyakori. Megérkezésének országos középnapja: április 23, a mi késő, mert megfigyeléseim szerint csak kevéssel későbben jön, mint a foltos sitke (C. schśnobćnus). A nádszálakon, nádbojtokon kiülve énekel s hangja szelidebb, dallamosabb kiadásban, szintén a nádi rigó szólásához hasonlít, s bizonyos cserregő változatokat tartalmaz. Szótagokkal így adhatnám: tiri-tiri-tiri-tir-ter-ter-czer-czerr-czerr-czekk-czekk-czer-tiri-tirr-terr-terk-hejk-hejd-híd-tret-trek-tret.
Cserregő nádiposzáta. (Acrocephalus streperus VIEILL.)
Fészkét is oly helyeken – a czimeres nádban – s oly alakúan építi, mint előbb említett nagyobb rokona. Ez is gondosan néhány nádszálhoz van szőve, száraz nádbojtból, gyékényháncsból, pókhálókból igen takarosan, formásan megcsinálva; a fészek színe világos, körülbelül olyan, mint a régi nád, s finom benyomást kelt. Tojásai hasonlítanak a nádi rigó tojásaihoz, csakhogy jóval kisebbek.
Tojásmérték: H. 17,5–19; Sz. 13–14 mm.
Szeptemberben és október elején távozik tőlünk. Tápláléka apró vízi rovarokból, pókokból, férgekből, szunyogokból stb. áll.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
