Hieronymus, ’Ιερωμυμος. – 1. Cardiából, történetíró és hadvezér, Nagy Sándor ifjabb kortársa, kinek halála után Eumenes táborához csatlakozott és követségi szolgálatot teljesített Antipaternél Kr. e. 320. (Diod. Sic. 18, 42), majd Eumenes legyőzetése után (Kr. e. 316) Antigonus foglya lett, ennek kegyét annyira megnyerte, hogy a Holt tengeren üzött halászat felügyelőjévé tette. Diod. Sic. 19, 100. Antigonus halála után ennek fia Demetrius Boeotia kormányzójává tette, megnyerte Pyrrhus barátságát, kit túlélt. Utoljára Antigonus Gonatas kegyét élvezé. Rendkívül egészséges testi szervezetének köszönheté, hogy 104 éves kort ért. Ps. Lucian. macrob. 22. Gondos adatgyűjtő volt. Műve ιστοριαι των διαδοχων a diadochus korszak megbecsülhetetlen forrása. Kezdődik Nagy Sándor fényes temetésének leírásával és végződik Pyrrhus italiai hadjáratán. Plutarchus felhasználta Pyrrhus életrajzában. Paus. 1, 9, 8 szemére veti ellenséges indulatát minden más király és részrehajlását Antigonus Gonatas iránt. Töredékeit kiadta K. Müller. Fragm. hist. Gr. 2, 450–461. – 2. Az emlékirat-irodalom legkitünőbb képviselője Rhodusból, kinek ιστοριχα υπομνηματα és περι ποιητων (περι χιϑαρωδων és τραγωδοπιων) czímű műveit Athanaeus és Diogenes Laërtius idézik. Cicero idézi mint olyant, kinek életczélja az απαϑδεια (fájdalommentes állapot) volt. Cic. fin. 2, 3, 8. 5, 15, 14. Tusc. disp. 2, 6, 15. Töredékeit egybegyűjté Hiller, H. Rhodii Peripatetici fragm. in Satura philol. Herm. Sauppio oblata. Berlin, 1879. p. 85–118. – 3. Gelo fia, II. Hiero unokája, ki Kr. előtt 216-ban Syracusae fejedelmévé lett. Kicsapongása és kegyetlensége miatt zsoldosai föllázadtak és tizenhárom hónapos uralom után életét veszté. A második pún háborúban a carthagóiakat segítette a rómaiak ellen. Pol. 7, 2 skk. Liv. 24 skk. Sil. It. 14, 79 skk. H. I.