Cserhalmi csata. 1070. az Osul v. Oslu vezetése alatt betörő kunokkal - Pauler szerint besenyőkkel - Salamon király Kerlés mellett, Szolnok-Doboka megyében ütközött meg. Osul hadának nagyobb része a halmon volt felállítva. A magyarok három hadtestben rohanták meg a halmot, honnan a kunok erősen nyilaztak rájuk. Salamon király s Géza és László hercegek a vitézség csodáit művelték; Szt. László egymaga 5 kúnt vágott le. A krónika szerint a magyarok kardjai «megrészegedtek a kunok vérétől, kiknek tar fejeit mint a nyers tököket szabdalták». A menekvők közül egy kúnt, ki egy magyar leányt el akart rabolni, párviadalban ölt meg Szt. László. E jelenet képezte a volt Doboka vármegye cimerképét. Vörösmarty a «Cserhalom» c. eposzában költőileg dolgozta fel ezt az eseményt, melynek részletei hagyományon alapulnak. A dombon most a Bethlen grófok kastélya áll, a meredek sziklafalon az ütközetre vonatkozó sok érdekes fölirattal. A Márk-féle króniak azon része, mely az ütközetet elbeszéli, mintegy 80 évvel készült csak a C. csata után s igy még a mondai részletek is, mint az elrablott leány megszabadítása, visszavezethetők valamely megtörtént eseményre. A magyar lovagkorra Szt. László életéből a C. csata jelenetei gyakoroltak legmélyebb hatást. Ezekről énekeltek a hegedősők s a képzőművészet böbbfélekép megörökítette. Aquila János, a magyar Anjou-korszak leggenialisabb festője, 1383-6. freskóban részletezte a cserhalmi ütközet epizódjait a turnisai (zalai) templom északi falán. Hasonló freskók Zsegrán (Szepes), Gelencén (Háromszék), és több más székely templomban M.-Vásárhelyt, Szebenben stb. Linas (Les Origines de l'orfévrerie cloisonnée. Páris 1878. II. k. 20. á.) egy Dél-Oroszországban lelt s a szt.-pétervári Eremitage birtokában levő áttört arany lap rajzát közli, melyet valamely a parthusok életéből vett legendárius jelenetnek sejt (v. ö. id. m. 255. l.), tényleg azonban a cserhalmi ütközet azon jelenetét ábrázolja, midőn László a kun legyőzése után egy fa alatt a leány ölébe dőlve elalszik. V. ö. Kovács J., A cserhalmi ütközet. Erdélyi Muzeum Évkönyve, I. köt. Hodor, Doboka vmegye leirása, I. Huszka J., Szent László legendája székelyföldi falfestményeken. Arch. Ért. 1885. V. 211.