GAB, (1), elvont gyök, mely megvan a gabancz, gabona, gabógyás, gabos szókban. Értelme a rokon geb, gib, göb, gub gyökökkel közös, melyek általában meghajlást, görbeséget, mint egyszerűn a g betű, különösebben pedig födést, födözést jelentenek, s az értelemárnyéklatokat csaknem egyedül az önhangzók teszik. Így gab is jelent födözést, valaminek felső részét, fejét, s rokonok vele a szanszkrit kub v. kup (am. födöz, fölemel), a német Haufe, heben, Haupt, Kopf, Giebel, Gipfel, latin copia, capio, caput, svéd kopp, kappe, olasz coppa, capo, hellen κυβη, κεϕαλη stb, végül ide tartozók még más rokon betükkel a magyar kúp, csúp, hápa-hupa stb. szók is.