Az Ottó bukása után támadt zavarok közepett a Németujváriak ismét folytatják erőszakoskodásaikat, míg végre az 1308. évi november 17-én tartott országgyülésen megjelenvén, meghódolnak Anjou Károlynak. Károly király örömmel fogadta a megtérőket, s a legnagyobb kitüntetéssel halmozta el Németujvári Ivánt, őt Kőszeg birtokában is megerősítvén.
ALBERT. Az orsz. képtárból.
De a királyi kegyről csakhamar megfeledkezve, 1309-ben ismét már pártot ütnek a Németujváriak Csák Máté szövetségében.
A vasmegyei birtokos nemesek, köztük Osli Lőrincz, Guthkeledi Miklós és Köcski Sándor, megmaradtak a király hűségében, mire a Németujváriak haragja első sorban saját pártütőik ellen fordúl. Vörös Salamon hadnagyuk Nádasdi Andrást Gersén megöli, elpusztitja egykori hívük, Köcski Sándor és Aba Lőrincz mester birtokait s ez utóbbit fogságba is veti, Németujvári János pedig a király hiveit 1311-ben Vasvárott a káptalan templomába űzi s rájok gyujtja.
Németujvári Andrásnak már nem kedvezett úgy a hadi szerencse. Guthkeledi Miklós soproni főispán, midőn a stájer lovagok társaságában sopronmegyei rablókalandjaiból visszatért, seregét Kőszeg tájékán széjjelverte (1314); hasonlókép sikertelenűl ostromolta 1318-ban a szintén Németujvári nemzetségből származó Kakas Miklós tulajdonát képező Lékát és a Rumi Doroszló és fiai által védett Rohonczot.
A király hívei nem tudtak e garázdálkodásoknak véget vetni, mert a haderő az ország éjszaki részén volt a pártütők leverésénél elfoglalva. 1319-ben azonban elérkezett a leszámolás órája.
A királyi hadak Köcski Sándor vezérlete alatt elfoglalják Kőszeget, majd rövid ostrommal Német-Ujvárt veszik be, Pölöske elfoglalása után pedig a zalai nemesekből álló sereg tör Vasvármegyébe. Németujvári András és János vert hadaik élén Szalafő táján találkoznak Köcski Sándor és Amadé Miklós seregével, kinek elszánt és a Németujváriak zsarnoki uralmát 185gyülölő kis számu csapatai csakhamar szétszórják a Németujvári testvérek martalócz-hadait és erőszakosan összetoborzott jobbágyait.
A Németujváriak 1327-ben újra fellázadnak osztrák lovagok szövetségében, mire a király Köcski Sándor országbirót küldi ellenök s mig ennek csapatai beveszik Sárvárt, addig Kanizsai Lőrincz a végcsapást méri Kőszeg táján a lázadókra. Amadé Miklós hat osztrák főurat elfogott és Budára küldött, mire Németujvári János is meghódol s kiadja az alsó- és felső kőszegi vár, Sárvár és Német-Ujvár kulcsait.
Az alsó kőszegi vár, mint a király tulajdona, jövevényekkel telepíttetik meg, Sárvár parancsnoka pedig Köcski Sándor országbíró lett.
A nagynehezen helyreállított békével Vasvármegye megmenekül egyidőre a belháboruk borzalmaitól, míg Róbert Károly családi politikája ismét felkelti a lappangó elégületlenséget.
A SZENTGYÖRGYI GRÓFOK PECSÉTJE. Rajz a nemzeti muzeumban levő eredetiről.
Németujvári Kakas János, László és Henrik 1336-ban Albert és Ottó osztrák hercegek szövetségében ismét pártot ütnek, de a megerősödött királyi hatalom csakhamar véget vet garázdálkodásaiknak.
Mielőtt a pártütés komolyabb arányokat öltött volna, Laczkfi vajda elfoglalta Lékát, nehogy azonban ez a foglalás újabb pártütésre adjon alkalmat, I. Károly király kárpótlásúl Egervárt, Fáncsikát és Kéméndet adta nekik; a vármegye északnyugati sarkában épült s a Németujvári nemzetségbeli Porostyáni Iván tulajdonát képező Borostyánkőt pedig Ausztriához engedte csatolni. Úgy látszik azonban, hogy a Németujváriak az engedélylyel nem éltek, mert Nagy Lajos király rövid idő mulva mint királyi várat a Kanizsai-családnak adományozta Borostyánkőt.