c) Tüzérség.
c) Tüzérség.
A tüzérség harcban való alkalmazásának módja ebben az időszakban sokféle változáson ment át. Míg a napoleoni háborúkban a tüzérségi tömegek fellépése és azok egységes alkalmazása szabállyá lett, ennek az időszaknak első felében a tüzérséget szétforgácsolták és pedig úgy a seregtestekhez való beosztásuk, mint a harcban való fellépésük tekintetében. A gyalog dandárokhoz egyes kisebb ürméretű ütegeket, a gyalog hadosztályokhoz 2–3 üteget, a lovas testekhez 1–2 lovagló vagy lovas üteget, a hadtestekhez több üteget (hadtest-lövegtartalék vagy hadtest-tartaléktüzérség), a hadseregekhez szintén több üteget (hadsereg-lövegtartalék vagy a hadsereg tartalék-tüzérsége) osztottak be. Ehhez képest harcban sem lépett fel soha több, mint 10–20 egységesen vezetett löveg, a nagyobb lövegtömegeket pedig tartalékban tartották vissza.
1866 után minden államban a tüzérséget csak a hadosztályokhoz mint hadosztály-tüzérséget (24–32 löveg) és a hadtestekhez mint hadtest-tüzérséget (40–48 löveg) osztották be és egyszersmind súlyt helyeztek arra is, hogy a tüzérség harcban tömegesen lépjen fel. A tüzérségnek ily módon való alkalmazását már az 1866. évi hadjáratban az osztrákok részén látjuk, még jobban kifejezésre jut azonban ennek az elvnek a betartása az 1870/71. évi hadjáratban a németek részén, amikor arra is kiváló súlyt helyeztek, hogy az egész rendelkezésre álló tüzérség lehetőleg korán megjelenjen a harc színhelyén; lövegeknek tartalékban való visszatartása úgyszólván sohasem fordult elő.
A tüzérségi tömegnek egészen 100 lövegig terjedő nagy ütegekben való alkalmazásának egyik kiváló példáját az oroszok részén látjuk 1831 szeptember 6. és 7.-én Varsó előtt a lengyelek ellen alkalmazva, mely alkalommal az orosz ütegek 1000 lépésről kezdték meg tüzelésüket és fokozatosan, a lovagló ütegekkel elől, egészen 200 lépésnyire közelítették meg az ellenséget, hogy azt kartácsokkal árasszák el.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
