175. ABBÁZIA LEGSZEBB HÖLGYEI
175. ABBÁZIA LEGSZEBB HÖLGYEI
Tehát Abbázia ez évben is ledarálta a maga szépségversenyét. 1. Nánássy Ödönné. 2. Piliss Mimi. 3. Abelovszky Margit. Egytől-egyig okvetlenül olyan szép hölgyek, akik nemcsak Abbáziában lennének győztesek. Habár én csak Abbáziát s az effajta versenyeket ismerem. A koszorúzott hölgyeket, Abbázia idei királynőit, sajnos, nem. Hazafias lélekkel örülök azonban magam is, mert e beauték magyarok. S mert legszebbeknek kijelentetni még egy abbáziai versenyen sem dicstelen.
Hajh, nem mindenkik tudnak olyan könnyen dönteni ebben az ügyben, mint az abbáziai pályabírák. A Szépség fölismerésében és imádatában ugyan nagyon megromlott ez a mi korunk. De még mindig él tíz vagy ezer javíthatatlan, szomorú kereső. És nemcsak a testetlen Szépségnek vannak ilyen kielégítetlenjei. Keresik néhányan az Asszonyt is, mint fő-Szépséget. Vannak még olyanok, akik azt hiszik, hogy elevenen is lehet olyan nőket találni, amilyenek reánk versekből, képekből, szobrokból kacagnak vagy kisírnak.
Rodin, az öreg, a nagy Rodin, amikor a barna, hindu táncosnőt, Ruth kisasszonyt megismerte, sírt örömében. Hogy íme van még egyetlen szép ezen a rút világon. Ugyanez a Rodin azt mondta, amikor Szizova[tha] király táncosnői Párizsban jártak:
– Ha húsz évvel fiatalabb volnék, utánuk szöknék és sohse látna többé a világ.
Mert akik az asszonyok asszonyát, a Szépet, az Asszonyt keresik, csak szomorúak Párizsban, Londonban, Budapesten és Abbáziában. Azoknak forrón elképzelt hellén nők lázasítják meg álmaikat. Talán sohase élt finom hetérák, Venus-modellek.
Szizovat[ha] táncosnői előtt egy budapesti aszfaltbetyár kiköpne. Ruth kisasszonyért sem őszintén rajonganának a budapesti
smokkok. De az asszonyi szépség költői már-már mindenütt elfordulnak a civilizált, agyonápolt nagyon fehér s elnyomorodott női testektől. Lehet, hogy hiában [!], de az egzotikus, a vad asszonyok szabad és érintetlen szépségéről képzelődnek.
Japánban él egy civilizáció-gyűlölő francia művész-ember. Egy olyan művész-ember, aki már nem is alkot, csak szenved és kutat. Ez beteg lesz az undortól, ha Tokióban olykor egy parisienne-t kénytelen látni. Egy parisienne-t, akiért esetleg százan és százan epednek.
Viszont az is híres dolog, hogy még a nem-művész lelkek is jobban buzognak idegen fajbeli szépek előtt. A párizsi nő nem szép, de aki Párizsból hosszabb idő után tér vissza Budapestre, hetekig szomorú s elkerüli szemeivel is a mi kikiáltott szépeinket. A szerecsen gaz állat lesz, ha a fehér nő szemébe nagyon belenéz. A japán ember a kínai nőért tud elkövetni nagyon bolondokat.
Ez mind azt jelenti, hogy a legalsóbb rendű férfiú is kielégítetlen. Minden táján a világnak talán az is volt mindenkor. A női szépség sem az a szépség, amelyet meg szoktunk találni. Boldogok és irigylendők az emberek ott lent Abbáziában. S mindenütt, ahol a legszebb egyet, kettőt, hármat játszva találják és koszorúzzák meg.
Budapesti Napló 1907. augusztus 2.
A. E.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
