156. JÖHET MÁR CSULALONGKORN
156. JÖHET MÁR CSULALONGKORN
(Párizsi levél)
Hogy vágyott Párizs után és hogy vártuk mi itt Párizsban Sziám királyát, a fölséges és nyájas Csulalongkornt. Főképpen pedig gyémántos, pénzes, bőkezű Csulalongkornt. Ünnepek, parádék, lakomák, murik s más vidámságok programja készen volt. S ekkor beleköpött a leveses tálba Marcellin Albert. Tréfa nélkül, ugyanő: Albert, a vincellérek Napóleonja. Dél-Franciaország bor-forradalmának hírhedt vezére.
Csulalongkorn éppen akkor érkezett Párizsba, amikor a forradalmi mozgalom tetőpontján állott. Ott lent Délen a levegőbe lőttek a katonák. Palotákat pusztított s barikádokat épített néhány veszedelmes fantáziájú dél-francia. Párizsban a gyöngébb lelkűek már látták bevonulni a martalócokat. Clemenceau miniszterelnök egész éjszaka, reggel tízig ült sápadtan a miniszterelnöki szobában, a telefonnál. És jelentik közben neki, hogy ma érkezik meg Sziám fölséges ura, Clemenceau káromkodott és nyolc je m’en f…t mondott. Fallières elnök se érezte magát boldognak. Üzentek hát mind a ketten a vasúthoz, hogy baj van, őfelsége nagyon rosszul mulatna ez idő szerint Párizsban. Ne álljon tehát most itt meg. Jöjjön vissza később, csöndesebb időkben. Tessék elképzelni a barna felség bosszúságát. Akárhogyan magyarázták, nem értette a dolgot. Ott lent Délen a parasztok nem tudják eladni a borukat. S emiatt ő, a királyok királya, nem szórakozhat Párizsban. Mégis megpróbálta saját szakállára a mulatságot. Nem sikerült és Csulalongkorn fájó szívvel elutazott. Azóta járt Windsorban az angol királynál. Volt Ostendében és Hamburgban. Most Koppenhágából megy föl a hűvös norvég partokra. S az úton kapta az üzenet Párizsból: jöhet már. A vincellérek megbékültek, jöhet már Csulalongkorn. És Sziám királya nem tud ezúttal illően büszke lenni. Kívánja Párizst és boldogan fogadja el ezt a vigaszmeghívást. Párizsban pedig varrják a sziámi lobogókat. Nagy remények születnek az üzletekben és mulatóhelyeken. A rendjel-közvetítők is munkában vannak. Trouville-ból, Ostendéből s más fényes helyekről pár napi séjour-ra hazajönnek a legkívánatosabb félvilági nők.
Beszélik, hogy Párizs után még nem tudják, merre veszi útját a nagyúr. Még Budapest is remélhet, melynek különben már volt szerencséje hozzá.
Párizs július 8.
Budapesti Napló 1907. július 10.
Brown
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
