Változatos mélyszerkezet, tagolt domborzat
Változatos mélyszerkezet, tagolt domborzat
A terület geológiai múltjának a voltaképpeni Dunántúli-dombság mai felszínéhez nem sok, ám a szigethegységekéhez annál több köze van. Nézzük először, melyek a mélyszerkezet legidősebb kőzetei! Az aljzatot északon a Balatontól délre húzódó eltemetett kőzetek: óidei palák, mészkövek (apró kibukkanásaik a Kő- és a Szár-hegy a Mezőföldön), variszkuszi gránitok, lejjebb a közép-magyarországi sávhoz tartozó, főként triász időszaki kőzetek alkotják; túlnyomórészt viszont – a déli részen – a Tisia-nagyszerkezeti egység különféle, variszkuszi vagy még régebbi kristályospalái és gránitos kőzetei (ún. migmatitjai). Ez utóbbiak a Mórágyi-dombságban ("Mórágyi-rög") a felszínre is bukkannak.
A nagy mélységben, északkelet-délnyugati pásztákban húzódó legidősebb kőzetekre az óidő végén és a középidőben – még jóval délebbi földrajzi szélességeken, főként tengerben, ritkábban szárazföldön – nagy vastagságú, igen különböző üledékes kőzetek települtek. Ezek jelentős részükben a Mecsek és a Villányi-hegység mai felszínének is építőkövei. E szempontból a legfontosabbak közé tartozó, perm-alsó-triász homokkő-konglomerátum rétegek például a híres Babás szerkövekben tárulnak szemünk elé: e bizarr sziklaalakzatok – a Jakab-hegy déli oldalában – a külső erők hatására jöttek létre (l. a képen; a néphagyomány két ellenséges, kővé vált násznépet lát bennük). Perm időszaki vöröshomokkövek rejtik a híres mecseki uránt is.
A triász közepén a különböző homokkövekre, agyagokra, sőt vulkáni kőzetekre a Középső- és a Nyugati-Mecsek egykori tengerében jól karsztosodó, több száz méter vastag mészkőrétegek rakódtak. Belőlük áll például a Misina és a Tubes ma több mint 600 méter magasra kiemelt gerince. A sziklarepedésekben, víznyelőkben eltűnő csapadékvíz a hegység peremén bővizű karsztforrásokban tör elő. A híres orfűi Sárkány-kút időnként látványos "vízi játékot" rendez: percenként vagy ezer liter víz kilövelléséhez vezet a repedésrendszerben megszorult légdugó. A Melegmányi-völgy karsztforrásának színfoltjai a mészben gazdag vízből folyamatosan kiváló mésztufagátak; a szépséges abaligeti cseppkőbarlang bővizű patakjából pedig már az egykor itt élt ősember is ivott.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
