Tompa Mihály: A FECSKÉHEZ.
Hűlt a fészek és üres;
A vándor-madár magának
Úti társakat keres.
Fennkeringő tábora;
Jó utat, te légi pálya
Kéthonú kis vándora!
Mint te vendég, én is az:
Tán te megtérsz, engem itt már
Nem talál az új tavasz.
Fel-felcsattanó dala
Sokszor áthatá magányom,
S felderűltem általa.
Nyájasan beszélgetél;
Majd a kémény szűk nyilásán
Kisuhantál, mint a szél.
Isten áldjon, kis madár!
Elkisér szemem, ködével
Mig behúz a láthatár.
Magzatiddal; én helyet
Isten tudja hol találok,
Hol lerakjam fészkemet.
Holtaiglan tiszta, hív,
S magzataimnak édes anyja:
Megtalálta már e szív!
Nem repülnék én veled!
Ád az Isten egy helyecskét,
Hol megrakjam fészkemet.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir