Szenci Molnár Albert: LXV. ZSOLTÁR
Háláadása az Izráel népének az Istennek
sokféle jótéteményiről.
Az Sionnak hegyén, Úr Isten,
Tiéd az dicséret,
Fogadást tésznek néked itten,
Tisztelvén tégedet.
Mert kéréseket az híveknek |
Azért tehozzád az emberek
Jőnek mindenünnen.
Rajtam az bűn elhatalmazék,
Terhelvén engemet,
De nagy volta kegyességednek
Eltörli vétkünket.
Bódog az, kit te elválasztál, |
Hogy előtted nagy buzgósággal
Járjon tornácodban.
Javaival az te házadnak
Megelégítetünk,
Szép dolgain te templomodnak
Gyönyörködik szívünk.
Az te csuda igazságodból |
Hallgass meg, Isten, velünk tégy jól,
Óh, mi segedelmünk.
Mindenek csak tebenned bíznak
Ez föld kerekségén,
Azkik széjjel messze lakoznak
Az tengernek szélén.
Te mondhatatlan hatalmoddal |
Környülfogod, mint egy abronccsal,
Erősítvén őket.
Az tengeri habok zúgását
Te megcsendeszíted,
Az pogán nép zúgolódását
Ottan elenyészted.
Nagy félelmekben elbággyadnak |
Nagy voltán az te csudáidnak,
Kiknek száma nincsen.
Te megvigasztalsz mindeneket
Reggel az napfénnyel,
Biztatsz minden élő rendeket
Csillagokkal éjjel.
Áldásiddal meglátogatod |
Hasznos essőkkel meglágyitod
Gazdagítván őtet.
Az te kutaidból az vizek
Soha el nem fogynak,
Hogy az szép földi vetemények
Szaporodhassanak.
Az barázdákat megitatod |
Az vetést szép essővel áldod,
Hogy bőven teremjen.
Megkoronázod az esztendőt
Nagy sok javaiddal,
Lábaid nyoma kövérségöt
Csöpöget nagy zsírral.
Lakóhelyei az pusztáknak |
Hegyek és halmok vigadoznak
Nagy bőv termésekkel.
Az szép sík mezők ékesednek
Sok baromcsordákkal,
Villagnak az szép szántóföldek
Sűrő gabonákkal.
Az hegyoldalak, mezőföldek |
Örvendeznek és énekelnek
Nagy gyönyörűséggel.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir