Petőfi Sándor: DOBZSE LÁSZLÓ
Magyarok királya
Nem hiába hogy cseh volt, de
Hej csehűl is álla.
Nem is értett hozzá,
S hogyha értett vón is, szavát
Nem fogadt' az ország.
Üresebb a zsebje,
Egy keserves polturáért
Könyökig vájt benne.
Megrágta a prémet,
Mely szinű volt? nem lehetett
Tudni, csak ugy rémlett.
Csizmáját a varga,
Rozsdás volt a sarkantyúja,
Ferde volt a sarka.
Semmi kárt sem tettek,
Mert biz ott a legjobb szándék
Mellett sem tehettek.
Állott a sok jó bor,
Hogy egy gyüszűnyi sem telt a
Legnagyobb hordóbol.
Király őfelsége,
Egyik-másik alattvaló
Hítta meg ebédre.
Meghivá ebédre,
Őfelsége kegyelmesen
Gróffá tette érte.
De vigasztalódjál,
Még szegényebb királyok is
Lesznek, mint te voltál. -
Magyarok királya
Nem hiába hogy cseh volt, de
Hej, csehűl is álla!
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir