Kosztolányi Dezső: SÍRSZOBOR
márványba vésve messze temetőn,
ki tragikus pózzal előregörbed
és a síromra bámul könnyezőn.
márvány és béke annyi láz felett,
kezében a szivével és egy karddal,
fehér lobogó és emlékezet.
Még bámulom a csókok temetőjén,
ha éles a holdfény, mint a verőfény
s ilyenkor újra forral, újra hűt.
valami megmozdul hideg kezébe
s csontlegyezőjével államra üt.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir