Juhász Gyula: LUCY KIESELHAUSEN
Fürge, mint ifjú agár.
Szende, édes és varázsos,
Minden tagja néma táncos.
Mesterkéltség nélkül ő leng,
Csontjai mind erre nőttek.
Hull, hajol, száll és kering,
Gyorsan, lassan rengve ring.
Himbálózik mindkét térden.
Kuporog, szemét meresztve,
- Gyermekség derűje benne -
S a kezébe kicsi medve.
Egy vers révén. Irta Goethe.
A rémkirály. A vadonban
Vad galoppban, minden sorban
Hallga, Lucy Kieselhausen
Lovagol a fal mentében.
Néha dermedten megretten
Kataleptikus meredten.
Teszi, ami neki jól áll.
Szárnyaló kéj. Ifjúság:
Legszebb - dilettáncosság!
Íme: hajlani, simulni,
Tán több, mint táncolni tudni.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir