Ady Endre: Föl, föl, uram
küldöm szeretettel.
Kinyargalom rest magamat,
Valami tán marad,
Vagy tán nem is marad,
De nem marad vágytalan órám.
Fényekkel toldott fényeket,
Csak neked,
Csak neked élek, csak neked,
Vágy és anyádnak, aki: Élet.
Dölyföm, rangom, nevem, hitem
És semmiben,
Már-már semmiben
Sem bízok és szünök valómban.
Adódik az elélnivaló.
De élni: ez a jó
S úgy jó, ahogyan aki él
Álomban, testben vagy csak szóban.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir