(Tizenöt szövegközi képpel.)
A székely temetők s ezek közül is különösen a marosvásárhelyi az, mely aránylag legtöbb nemesi czimert tüntet fel sirkövein. A székely utókornak ezen ősei irányában megnyilatkozó nemzeti büszkesége egyszerre elárulja, hogy itt a «Nemes» székelynép fővárosának temetőjében járunk. S mint hogy nézetem szerint egy czimer melyet a XVII., XVIII. században megörökités czéljából véstek kőbe, sokkal hitelesebb mint két vagy három azonos czimeres pecsét, melyet egy család tagjai különböző időkben használtak, ebből kifolyólag a marosvásárhelyi ref. temetőben levő czimeres sirkövek megörökitését nem tartom feleslegesnek. 32 részint elsülyedt, részint még fenálló czimeres sirkőre bukkantam; ezek közül 9 a heraldikánkban ismeretlen czimereket tartalmaznak, 23 azonban az armálisokon levőkkel többé kevésbbé azonos.
Az ismeretlen czimerek közül a Marosvásárhelyi Borsos Tamás sarkophagján levő a legrégibb. Borsos Tamás 1566-ban született, portai követ és iró volt; mint Marosvásárhely főbirája egyik ujjáteremtője e városnak. Ha a sarkophag betüit a mohától megtisztitjuk s egyenként vetjük papirra, a következő felirást kapjuk:
«In hoc tumulo requiescunt pace grenerosus
Thomas Borsos de Vasarhely, tabulae sedis judiciariae
Transylvaniae quondam assessor, tribus in fulgida
porta Ottomanica vicibus Orator Continuus
et Civitatis M. Vasarhely Index primarius
+ 1634 – 18 mensis Aprilis, aetatis suae Anno
68 necnon uxor eius Dorothea Marosi +
1637 – 25 mensis Julii, aetatis vero suae 63».
A Borsos czimer heraldikánkban ismeretlen s Marosvásárhelynek nagy szolgálatot tenne a Genealogiai és Heraldikai Társaság, ha e család helyes czimerét végleg megállapitaná. Az uj városház aulájában többek között a Borsos Tamás czimere is ott diszeleg, a sarkophagon levő czimer hű mása. Nézetem szerint a fatörzsön álló madár csak a kőfaragó hibájából üttetett a fején át nyillal; ez a heraldikában szokatlan s azt hiszem, hogy a nyilvesszőnek a nyakon kellett volna átfutnia; a madár pedig inkább sashoz hasonlit, tehát galambnak semmi esetre sem vehető, pedig a városházán levő paizsban a madár galambot ábrázol. De összehasonlitottam a sarkophagon lévő czimert Borsos Tamásnak czimeres pecsétlenyomataival is; két pecsétjét kaptam meg Borsos Tamásnak, mindkettő a gróf Teleki nemzetség levéltárában őriztetik; az egyik egy 1618. év julius hó 27-én, a másik egy 1618 november hó 6-án kelt okmányon fordul elő, a két pecsét azonos s a mellékelt czimerrajznak hű mása; itt a madár görbe csőre határozottan föltünik, de hármas halmon áll s a nyilvessző a madár előtt a középső halomba van szurva. Mindkét pecsét a nyilvessző és madár között kissé meg van rongálva, nem lehetetlen, hogy a nyilvesszőt a madár felemelt jobb lábában tartja; nem is képzelem, hogy a nyilvessző a levegőben állana, mivel csak a hegye ériniti a halmot.
Második helyen a Kolozsvári Székely István, 1650. évből származó siremléke áll. E család közelebbi adatai ismeretlenek, csak annyit tudunk, hogy 1651-ben özvegyét Nagy Szabó Ferencz feleségül kérte, de kosarat kapott tőle.
22A Kolozsvári Székely család czimere heraldikánkban szintén ismeretlen; a sirkő szerint: a paizs baloldalából jobbfelé törtető lovas vitéz, jobbjában levő bárdjával egy előtte álló lándzsás gyalogos felé sujtani látszik. Sisakdisz: cölöpösen felfelé nyuló kar nyilvesszőt tart.
Harmadik; Koncz Mártonnak 1648. évből eredő sirköve a következő czimert tünteti fel: Koronából kinövő vitéz jobbjában karddal. Valószinüleg a Székely Vásárhelyi Koncz család czimere, melyből a XVII. század elején egy ág a «Lőrinczrévi» előnevet veszi fel.
Negyedik; a Nagyváradi Veres család czimerével ellátott sirkő és pedig az 1763. évben elhalt Veres Lászlóé. Czimer: kerek paizsban könyöklő kar karddal. Sisakdisz: balra dőlt zászló.
Az ötödik kő Fogarasi Görög Anna Nyirő Székely Mártonné sírjánál található fel. A Fogarasi Görög család czimere ismeretes; tehát a sirkövön levő, csak a Nyirő Székely család czimere lehet. A kő 1782. évből származik.
A hatodik kövön a «Marosvásárhelyi Sombori» család czimere látható; kiterjesztett szárnyu sas jobbra fordult fejjel. 1800. évből származik.
Hetedik, a «Bölkényi Kis» család czimere szintén ismeretlen; az 1814. évben elhalt Kis András siremlékén lelhető fel.
A nyolczadik sirkő Felsőkápolnai Kakutsi János czimerét tünteti fel Csücsköstalpu paizsban törökfejes kardot tartó kar. Kakutsi János kir. táblai biró volt s 1831. évben halt meg. A czimer azonos a család tagjai által használt pecsétlenyomatokon látható czimerekkel.
Végre a Szenttamási Szalántzy család czimerét 23a kilenczedik sirkövön találjuk; koronából kinövő oroszlán jobb lábában karddal.
Az ismeretes czimerek közül a Borosnyai Lukáts János ref. püspök sirjánál fekvő sarkophagra és ugyanoda állitott sirkőre vésett czimer azonos a családnak 1758. XI. 26. adományozott czimeres nemes levelen levővel. O. L. Kk. X. 533.
A Fogarasi Pap József dr. tanár 1775. évből eredő sarkophágján levő czimer azonos a Fogarasi Pap Jánosnak 1664. I. 14. Apafi fejedelem által adományozott czimerével. O. L. Kk. XXVIII. 789–791. Itt megjegyzem, hogy a Siebmacher-Wappenbuch ettől eltérő czimert közöl.
A Zoltán Mihály siremlékéré vésett czimer azonos a Zoltán Pálnak 1697. V. 25. Lipót király által adott czimeres nemes levelen levővel. Kihirdetve Tordán 1697. Siebmacher Siebenbürg. Adel 190. Tábla.
A Kibédi Mátyus István orvos sarkophagján levő czimere azonos a családnak 1765. IV. 18. Mária Terézia királyasszony által adott nemes levelen emlitett czimerrel. Az eredeti czimeres 24nemes levél a ref. collégium levéltárában Marosvásárhelyt.
A Fogarasi Balogh Ádám 1811. évben készült sirkövén levő czimer annyiban tér el a Balogh Jánosnak és gyermekeinek: Andrásnak és Katalinnak 1608. évben Báthory Gábor által adott nemes levelen feltüntetett czimertől, a mennyiben a vitéz nem lándzsát, hanem zászlót tart. Megjegyzem, hogy az eredeti nemes levelen is a czimer helyén a vitéz áll; foszlányok, sisak, korona stb. hiányoznak. Eredeti nemes levél a Gróf Teleki nemzetség levéltárában.
Az 1832 évben elhalt Alsó Csernátoni Molnár Sámuel tanár sirkövén látható czimer azonos az Alsó-Csernátoni Molnár István és János lófő székelyeknek 1633. V. 10. Rákóczy fejedelem által adományozott nemes levelen levő czimerrel. Az eredeti nemes czimeres neves levél Molnár Benedeknél Kolozsvárt.