Egregy.

Full text search

Egregy.
Egregy nevű helységünk kettő van. Mind a kettő Doboka vármegyéből való: Felegregy és Magyar-Egregy, mely utóbbinak kétségkívül Alegregy lehetett az eredeti neve. Egregh birtokot 1524-ben Belső-Szolnok vármegyében is említik. Felegregy határos volt Kraszna és Közép-Szolnok vármegyékkel. (1837).*
* Hodor K.: Doboka 529. l.
Nevöknek változatai: Egregh 1440, Felegreg 1459, Magyar-Egreg 1460, Magaregreg 1461, Magyaregregh 1470, Feleggreg˙ 1639, Magyar-Egreg 1721, Fel-Egregj 1721. Nevöket az égerfákkal szegélyezett Egregy vízétől nyerték. Magyar-Egregy románul Ungurás, Fel-Egregy románul Agriczul 1733, Agris, (mely köszmétebokrot jelent.)
Hodor szerint Magyar-Egregy a régi levelekben Egred.*
* U. o. 526. l.
Magyar-Egregy mellett ütött először tábort Rákóczi, midőn aztán Zsibónál csatát vesztett.* 1551 aug. 19-dikén Izabella királynő Egregyen töltött egy éjtszakát, a mikor elhagyta Erdélyt s Zilahon át Tasnádra ment.*
Horváth M.: Magyarország tört. IV. köt. 364. l.
* Hodor: Doboka, 528. l.
Tököli 1678 febr. 18-dikán alkonyatkor Fel-Egregyre érkezett.*
* Naplója. 149. l.
A magyaregregyi «járás 1828-ban az ország háza megvásárlására fizetett a tartományi tárba: 414 rh. forintot 14 x-árt conv. p. meghatározott 89 2/3 füstről».*
* U. o. 541–542. l.
Magyar-Egregy tehát egykor járási székhely, melyről azt mondja Hodor, hogy a járást (néha csak Meszesalji) három évszáz óta nevezik róla.* Mag˙ar-Egregy régi helység – jegyzi meg egy 1722-diki összeírás – az Egregi patak völgyében 335fekszik királyi út mellett egy mérföldnyi távolságban Zilahtól. Lakosai elszórtan a hegyoldalon laknak.*
* Hodor: Doboka, 527. l.
* Conscript. Dob.
Magyar-Egregy hajdanta Váljá Száka határrészben feküdt; e mellett bizonyítana az itt levő Funtiná Szátuluj, mely községi itató kút volt.
Felegregy hajdan M.-Egregyhez tartozott.* Sőt Magyar-Egregyből szakadt el Ördögkút helység is, mint a hagyomány beszéli.*
* Hodor K.: Doboka, 529. lap.
* U. o. 525. l.
Amaz 1722-diki összeírás azt jegyezte fel róla, hogy Felegregj lakosai elhagyván a régi faluhelyet egy az Egregi mellett fekvő magasabb dombra vonultak vissza. E falu is élénk forgalmú út mellett fekszik Zilahtól egy mérföld távolságra.*
* Conscript. Dob.
Magyar-Egregy kies fekvésű s hajdan népes helység a Meszes tövében nagy országútban. Felegregy népes falu az Egregy vize mellett, annak nyugoti partján – mondja Hodor.*
* Hodor K.: Doboka 526. lap.
1310 decz. 8-dikán Miklós mester Mikod bán fia kiváltságot nyer I. Károly királytól arra, hogy Egregyen ő és maradékai a sóval és más árúkkal terhelt szekerek után az eddigi egy dénár vám helyett két dénárt szedhessenek. Nyeri pedig e kiváltságot főképen azért, hogy I. Károlyt első erdélyi útja alkalmával az általa bírt Egregy helységben királyi módon megvendégelte.*
* Erd. Múz. Okl. gy.
Dobokai Lőkes János el akarja adni két Egregh birtokát, melyeket zálogban bír, Kusalyi Jakcsi Lászlónak, de 1440 márcz. 11-dikén tiltakoznak az ellen a Dobokaiak.* De Egregh birtokrészt márcz 21-dikén Dobokai Bálint mégis eladta Kusalyi Jakcsi Lászlónak háromszáz aranyon.*
* Dl. Km. Prot. AB. min. pag. 40. nr. 1.
* U. o. pag. 52. nr. 3. áthúzva.
1459 okt. 15-dikén Dobokai Pál elzálogosítja Felegreg és Hídalmás birtokait húsza arany forintért Dobokai Istvánnak.* Felegregyet Dobokai Jakabfi László és Ördög Mihály elzálogosították 336Hidalmási Ördög Egyednének. Az említett birtokot ezen Egyedné unokája. Dobokai Kántor Mihály fiának, Pálnak és Dobokai Istvánnak hagyományozta, a miért Pál (1459 decz. 20-dikán) menedéket vall (az apjának?)*
* Dl. 36.392. Km. Prot. E. min. p. 62. b. nr. 2.
* Dl. 36.392. Km. Prot. E. min. p. 71. nr. 1.
1460 nov. 25-dikén Dobokai János elzálogosítja Magyar-Egreg és más birtokait Kusalyi Jakabfi Györgynek. A kiváltó köteles a kiváltáskor letenni Gerőfi Márta jegyajándékát és kiházasítani Dobokai Ilonát.*
* U. o. 102. a. nr. 2.
1461 febr. 2-dikán Dobokai János özvegyét, Katalint kielégítették Magaregreg birtokból, a miért is az özvegy menedéket vall Dobokai Jánosnak;* febr. 23-dikán Dobokai János leányai: Orsolya és Katalin e birtokuk védelmét Suki Mihályra bízzák.*
* U. o. p. 102. i. nr. 3.
* U. o. p. 102. m. nr. 1.
1467-ben Dobokai Miklós nótáztatott és részbirtokát Mátyás király Mindszenthi János, Mátyás és Miklós testvéreknek adományozta.*
* Hodor: Doboka, Függelék, 11. lap.
Magyaregreghet, mint néhai Dobokai Miklós hátramaradt jószágát, elfoglalták az erdélyi vajdák, a birtokot illetőleg 1470 szept. 3-dikán a Dobokaiak közös eljárási módot állapítanak meg.*
* Dl. 36.394. Km. Prot. G. p. 40. nr. 3.
1507 nov. 8-dikán Hídalmási Kántor Balázs, Pál és Márton eladják Magyaregregh birtokukat a vám negyedével együtt Zsombori Péternek.*
* Dl. 36,405. Michael p. 266. nr. 1.
1522 szept. 16-dikán Dobokai Miklós eladja az egész Egreghet Bélteki Drágfi Jánosnak.*
* Dl. 36,400. Km. Prot. R. min. p. 79. nr. 1.
1524-ben a belsőszolnoki Egregh birtokot Bazándi Dobai Ferencznek, Ursulának és Demeternek, Dományhidai Fruzsinának és Ferencznek meg Dobokai Bessenyei Bernát leányainak: Katalinnak és Zsófiának adományozza Lajos király.*
* Bl. fasc. A. nr. 6.
1525 jan. 28-dikán Dobokai Bessenyei Ferencz eltiltja az 337egész Egregh birtok elidegenítésétől Károlyi Láncz László gyermekeit: Zsigmondot, Lászlót, Dénest, Annát és Magdát meg Derzsei Dobokai Miklóst.*
* Dl. 36,401. Km. Prot. T. min. p. 117. nr. 1.
Somlyói Báthori István Medgyesen, 1576-ban kelt levelében Drághi Károly Lászlótól (Lásd Károly de Dragh), mivel ez a lázadó Békés Gáspárhoz állott, elveszi Magyar-Egregyet és a hozzá hű Zsombori Lászlónak (és utódainak) az ő pénzügyi igazgatójának adományozta, a ki különösen Békés Gáspár lázadása idején tett hűséges szolgálatokat Báthori Istvánnak. Egyúttal megrendeli Báthori, hogy Zsomborit a birtokba a szokott módon iktassák be és őt arról tudósítsák.* Báthori Kristóf, Kolozsvárt 1576-ben kelt levelében megerősíti az adományozást és ő is utasítja a kolozsmonostori konventet, hogy Zsomborit iktassák be.*
* Jlt. fasc. 6. nr. 2.
* U. o. nr. 3.
Zsombori Farkas Egregy birtokát 1602-ben Básta György generális és Keövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adták érdemei jutalmául.*
* Orsz. lt. Gy. f. kápt. E. 86.
1619 decz. 7-dikén Prépostvári Zsigmond Rétsei Pálnak adja a felegregyi részjószágot ő hozzá való igaz barátságáért.*
* Jlt. nr. 16.
Feleggreg˙en 1639-ben Szuniogh Gáspár birtokos.* Kis-Rédei Rédei Ferencz eladta Fel-Egregy birtokot Korda Zsigmondnak és Tordai Erzsébet nejétől született örököseinek, fentartva a visszaválthatást;* Rédei Ferencz Jeseniczei Szunyogh Gáspártól szerezte.* Borosjenői Korda Zsigmondot és nejét Fel-Egregybe be is iktatják* még 1655-ben. Azután gróf Rhédei Ferencz, egykori erdélyi fejedelem Egregyet 1667 ápr. 26-dikán, Huszton kelt végrendeltében, atyafiainak hagyta.*
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* Szgy.
Hodor azt mondja 1837-ben, hogy M.-Egregy birtokosai régebben a Bethleni Bethlen grófok, majd Kendefi grófok voltak.* Felegregy birtokosai pedig Iktári Bethlen, Kornis grófok, Inczédi báró, Korda, Simon, Biróné, Kabós, Dráveczki, özv. 338Linknerné, özv. Miklósné, Majthényi, Nagy, Hatfaludi, özv. Hatfaludiné, Biró, Ketheli, Csukás, Székely nemesek.*
* Hodor K.: Doboka, 527. l.
* Hodor K.: Doboka, 529. l.
Magyar-Egregy gör. kel. temploma, Fel-Egregy gör. kath. temploma fából valók. Felegregyen egy harangon állítólag 1676 évszám van.
Felegregy gör. kath. jellegű egytantermű elemi iskolája 1850-ben, Magyar-Egregy gör. kel. jellegű egytantermű elemi iskolája 1899-ben szerveztetett.
Postahivatal 1722 óta van M.-Egregyen. 1765 óta a Ketheli nemes nemzetség birta ezt örökségül és hozzá a hivatal folytathatására megkivántató fekvő bel- és küljavakat.*
* U. o. 528. l. 1837. év.
1733-ben Magyar-Egregyen (Ungurás) 70 az oláh családok száma; egyesült papja János.* 1750-ben 458 gör. kath. lélek volt.* 1779 után lett a lakosság gör. keletivé.* A róm. kath. házi kápolna is elpusztúlt.* Fel-Egregyen (Agriczul) 1733-ban az oláh családok száma 44 volt; egyesült papját Eleknek hívták.*1750-ben 289 a gör. kath. lélek.*
* Tr.
* Tr. 1901. IX. 286. l.
* Hodor K.: Doboka 529. lap.
* U. o.
* Tr.
* Tr. 1901. IX. 286. l.
1837-ben Magyar-Egregy lelkeinek száma 327, ezek közül nemes 8, egyh. sz. 2, katona 3, 314 nemtelen; háza 42.* Fel-Egregy lakossága: nemes 7; nemtelen 614; ház 84.* 1890-ben Magyar-Egregy lélekszáma 584; nyelvre nézve magyar 34, oláh 550; vallásra nézve r. kath. 6, gör.-kat. 46, gör. kel. 505, evang. reform. 8, unit. 2, izr. 17. Házak száma 99. Fel-Egregy lélekszáma 925; nyelvre nézve magyar 67, német 13, oláh 835, egyéb nyelvű 10; vallásra nézve r. kath. 19, gör. kath. 817, gör. kel. 18, evang. reform. 20, izr. 51. Házak száma 197.
* Hodor K.: Doboka, 527. l.
* U. o. 529. l.
1722-ben Magyar Egregi határa két részre oszlott. Talaja a hegyek között nagyon sovány, vörösszinű, a lapályon azonban valamicskével termékenyebb, homokos és sárgaszinű. Trágyában szűkölködik; 4 és 6 ökörrel háromszor szántanak. Földjén megterem a kétszeres. Szénája erdei. Az Egregy kiöntése 339gyakran okoz kárt e falunak. A malom földesúri területen áll. Erdeje csak tűzi használatra van.* Fel Egregj határa szintén két részre oszlott: az egyik rész domb alatt terűl el, terméketlen, vörös talajjal; a másik lapályon és termékenyebb. Földjét 4 és 6 ökörrel kétszer szántják. Trágyában szűkölködik; az őszi vetés bővebben terem, mint a tavaszi. Szénája erdei. A malom a földesúr telkén fekszik. Erdeje tűzi használatra és építkezésre elegendő van.* Ekkor Mag˙ar Egregi faluban az összeírt 6 jobbágy, 6 zsellér és 4 udvari szolga kezén volt 16 egész és féltelek, 16 ökör, 21 tehén 10 borjú és üsző, 4 ló, 18 juh és kecske, 44 sertés, 92 köblös szántóföld, 32 köböl és 1 metreta (mintegy 39.39 l.) őszi vetés, 9 köböl és 3 metreta tavaszi vetés; termett itt a megelőző 1721. évben 40 kalangya búza, 24 kalangya zab, árpa és alakor, 15 kalangya kender és len, 5 metreta kukoricza és 31 szekér széna.* Fel-Egregy faluban 1722-ben az összeírt 21 jobbágy, 3 bujdosó kezén volt 21 egész és féltelek, 23 ökör, 30 tehén, 5 borjú és üsző, 8 ló, 25 juh és kecske, 19 méhkas, 59 sertés, 49 köblös szántóföld, 16 köböl őszi vetés, 21 köböl tavaszi vetés; termett itt a megelőző 1721. évben 139 kalangya búza, 51 kalangya zab, árpa és alakor, 29 kalangya kender és len, 2 ocka (török font) kukoricza, 2 metreta borsó és lencse, 22 szekér széna; évi malomjövedelme 4 magyar frt.*
* Conscript. Dob.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
Hodor azt mondja 1837-ben Magyar-Egregyről: fekvése igen kedvező, földje a gabonát és kivált a haricskát bőven termi. Tölgyes-bükkös erdeiben tömérdek a vad és a makk.* Felegregyen néhány malmaikból veszik a birtokosok azt a jövedelmet gabonában, a mit a határ, nem nagy lévén, megtagad.*
* Hodor K.: Doboka, 527. l.
* U. o. 529. l.
1895-ben Magyar-Egregy gazdaságainak száma 109. Területe 3755 katasztrális hold, a melyből erdő 1647, szántóföld 340806, rét 609, legelő 534, kert 14, terméketlen 145 hold.* Fel-Egregy gazdaságainak száma 149. Területe 2891 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1146, erdő 995, rét 436, legelő 153, kert 47, szőlő (parlag) 1, terméketlen 113 hold.*
* Mg. St. 506.
* U. o.
1721-ben Magyar-Egregy adója 128 rhf. 30 dénár volt. 1722-ben e falu közös tartozása 300 magyar frt.* Fel-Egregy falu adója 218 rf. 30 dénár.* Szenvedő tartozása e falunak 48 magyar frt.
* Conscript. Dob.
* U. o.
Mag˙ar-Egregynek 1900-ban 6593 K. 12 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3056 K. 44 f. Fel-Egregynek 5232 K. 44 f. becsértékű cselekvő vagyona van, míg állami egyenes adója 3515 K. 6. f.
Magyar-Egregy határrészei: Şes = Sësz (róna), Dosul şi Faţa Csukásului = Doszul si Fáczá Csukásuluj (Csukás háta és felülete), Valea Ciumernii = Váljá Csumernyij (Csömörlőpatak), Dosul lui Corb Juăn = Doszul luj Korb Jiuen (hasonnevű egyén háta), Dealul Ghilii = Gyálul Gilij (Ghila nevű egyén dombja; ghila különben = teke), Dosul Rusuluj = Doszul Ruszuluj (az orosz dombja), Dealul Bětrânului = Gyálul Botrinuluj (az öreg domb), Cetate = Csëtátyë (vár), Valea Seacă = Váljá Száká (száraz patak), Eclesie = Ëklëzije és Klëzsijë (egyházi vagyon), Dealul Sěcii = Gyálul Szecsij (kopár hegy), Sfaşie = Szfáşië (szelet), Valea Tresnii = Váljá Trësznij (Ördögkút-pataka), la Vaskapoae = lá Vaskapajë (Vaskapu), Dosul Plopilor = Doszul Ploptyilor (nyárfás hát), Zsárnó, Cer = Csër (cseres), Fireh, Între Hotare = Intrë Hotárë (határköz).
Magyar-Egregy kútjai: Fântâna Ghilii = Funtiná Gilij (Ghila kútja) a Dealul Bětrânuluiban; a Valea Seacăban van a Fântâna Chiurbii = Funtiná Tyurbij (hasonnevű egyén kútja), Fântâna Topanuluj = Topánuluj (Topán kútja) és Fântâna Satului = Szátuluj (a falu kútja); a Zsárnóban van a Csontos kútja.
341Fel-Egregy határrészei: Pe Părău = Pë Pereu (csermely mente), Călcâioasa = Kelkijászá (csizmasarkalakú), Sub Poeana Ţîgului = Szub Pojáná Cziguluj (Czig nevű erdei rét alja), Sub Părău = Szub Pereu (csermely alja), Magura = (erdős fennsík), Drîglă = Drigla (szénvonó?), Vatástyina, Vęrful Dîmbului = Virful Dimbuluj (dombtető), pe Coaste = pë Kaszté (domboldal), Şes = Sësz (lapály), Măgurice = Maguricsë (fennsíkocska), Valea Bosnii = Váljá Boznyij (szentpéterfalvi patakmente), Dealul Robului = Gyálul Robuluj (rabdomb), Şura Negreanilor = Surá Nyëgrjányilor (Negrean = Nyëgrján [=Fekete] előnevüek csűrje), Dealul Puii = Gyálul Puji (Puja? dombja), Retyásza, Arinii Mulţi = Árinyij Mulcz (égerfás), Pe Rîu = Pë Riu (folyó mente), Coastea Rîului = Kasztjá Riului (folyammenti halom), Priszlop, Cer = Csër (cser), Sěcături = Szekatúrj (kopár), Gropi = Gropty (gödrök), Faţă = Fácza (verőfényoldal), Ciungi = Csunzs (tőkék), Gruiul Tistului = Grujul Tyisztuluj (tiszti liget), Grueţe = Grujeczë (halmok), Cale = Kálë (út mente), pe Vale = pë Válë (a völgyön), Dosul Arşii = Doszul Ársij (perzselt hát), Dealul Bosnii = Gyálul Boznyij (szentpéterfalvi domb), Poeni = Pojëny (erdei rétek), Sub Peatră = Szub Ptyátra kőszikla alja), La Peatră = Lá Ptyátra (kőszikla környéke), Tyuntyuljásza, Oszolj, Berc = Bërk (berek).
Erdők: Clocita = Klocsitá (kotlós), Maguricsá, Pădurea Vasii = Padurjá Vászij (Vazul erdeje), Tyuntyuljásza és Meszes.
Fel-Egregynek a Meszes tövében fekvő tavát állítólag köszvényben és csúzban szenvedők látogatják.
Egyházas-doba. Lásd Doba.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir