A Duna védelme és fenntartható használata
A Duna védelme és fenntartható használata
Egyezmény az együttműködésről a Duna védelmére és fenntartható használatára
elfogadás: 1994. június 29.
helyszín: Szófia (Bulgária)
szervezet: ENSZ környezeti program
letéteményes: Románia
Magyarország:
aláírás: 1994. június 29.
Célok
A Duna vízgyűjtőjének megújuló édesvízi erőforrásain – a világon egyedülálló módon – 13 állam osztozik. Ezek területén a népsűrűség közepes vagy magas, többségükben az ipari, mezőgazdasági lakossági vízhasználat mértéke – a technológiák elmaradottsága, az elégtelen belső szabályozás és más okok miatt – az ésszerűnél magasabb. Mindezek következtében a vizek sebezhetősége egyre érezhetőbb aggodalmat vált ki a szakemberekből, döntéshozókból. Az egyezmény célul tűzi ki a Duna és vízgyűjtője vízi környezeti, vízminőségi és hidrológiai potenciáljának megóvását, a vízi erőforrások használatának hosszú idejű fenntartását a lakosság, a gazdaság, a vízi és vízparti élővilág érdekében.
Kötelezettségek
– A felek fejlesztik a megfelelő jogi, igazgatási és műszaki eszközöket a hatékony vízvédelem és a fenntartható vízhasználat biztosításához; intézkedéseket tesznek a határokon átterjedő hatások csökkentésére, a vízi erőforrások megóvására. Megelőzik az ivóvízellátás bázisául szolgáló felszín alatti vizek elszennyeződését, és minimálisra csökkentik a balesetszerű szennyezések kockázatát.
– A felek nyilvántartásba veszik a szennyezőforrásokat; határértékeket állapítanak meg a szennyezőanyag-kibocsátásokra, meghatározzák a vízminőségi célállapotot. Közös programokat dolgoznak ki és hajtanak végre a vízviszonyok rendszeres megfigyelésére (a lefolyásra, a vízminőségre, a hordalékra és a vízi ökorendszerekre kiterjedően); megegyeznek a megfigyelési helyek, a vízminőségi jellemzők és a rendszeresen értékelendő paraméterek felől, továbbá összehangolt módon elkészítik a nemzeti vízmérlegeket és a Duna-medence vízmérlegét.
– Koordinált vagy közös értesítő-, figyelmeztető- és riasztórendszerek hoznak létre, a kétoldalúan kialakított, működő rendszerek kiegészítéseként pedig megszervezik a kölcsönös tájékoztatást az árvíz- és jégveszélyről, továbbá a rendkívüli vízszennyezésekről.
– Rendszeres információcserét biztosítanak a vízi és vízparti környezet általános állapotáról.
– Az egyenlőség és a viszonosság alapján módosítják meglévő két- vagy többoldalú vízügyi egyezményeiket, hogy kiküszöböljék azok esetleges ellentmondásait a sokoldalú nemzetközi jogi rezsimmel.
– Konzultálnak egymással a várhatóan határon túli hatásokat okozó tervezett tevékenységekről; az ilyen projektumokra vonatkozó döntéseikkel megvárják a konzultációk eredményét, kivéve ha azok egy év alatt nem vezetnek eredményre.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
