KULCSÁR GERGELY,
KULCSÁR GERGELY,
KULCSÁR GERGELY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A T/169. számon benyújtott magyar-német katonai megállapodás a ciklus első honvédelmi tárgyú törvényjavaslata. Fontosnak tartom kijelenteni, hogy a Jobbik mindig is kiemelkedő jelentőségűnek tartotta és tartja a haza védelmét, nemzetstratégiailag is fontos terület a honvédelem, a programunkban külön fejezetet szenteltünk a honvédelemnek, amelynek az elsorvasztása 1990 óta tetten érhető, és ezt egyetlen kormány sem tudta vagy akarta megállítani.
Magyarország haderejének sem létszáma, sem technikai felszereltsége nem elégséges, és több szakértő egybehangzó véleménye szerint hazánk addig sem tudná megvédeni magát egy esetleges külső támadástól, amíg szövetségeseink a segítségünkre sietnének. A Jobbik mindent megtesz azért, hogy ez változzon, és minden olyan javaslatot támogat, amely előremozdítja a hadseregünk fejlődését, haderőnk növekedését. Ez azonban addig nem fog megtörténni, amíg a honvédelmi kiadások GDP-hez viszonyított aránya magasan a NATO-átlag alatt van.
A katonai szövetségek szempontjából is nyitottak vagyunk az előttünk fekvőhöz hasonló javaslatok támogatására, csak és kizárólag abban az esetben, ha az adott megállapodás Magyarország érdekét szolgálja, a magyar hadsereg fejlődéséhez járul hozzá, mindemellett nem tartalmaz biztonsági kockázatot hazánk számára, és közvetve sem járul hozzá térségünk, a középeurópai régió stabilitásának megingásához. A katonai szövetségek megkötése szempontjából természetesen NATO-tagságunk irányadónak tekinthető és megkerülhetetlen. Ezért sem tudunk támogatni egy NATO-n kívüli, polgárháborús válságban lévő, egy másik állammal katonai konfliktusban álló országgal történő katonai szövetséget. Az Ukrajnával kötendő katonai megállapodásra utaltam, amelyre áldását adta a miniszter úr a közelmúltban. Viszont a NATO-tag, földrajzilag, gazdaságilag és történelmileg hozzánk közel álló Németországgal kapcsolatban természetesen támogatni tudunk egy szorosabb katonai együttműködést abban az esetben, ha ez a megállapodás nem rejti magában a háborús konfliktus csírájának a lehetőségét sem, emellett ha egyenrangú felek között jön létre az egyezmény, és ha ez a nemzet érdekét, azaz jelen esetben a haderőnk fejlesztését szolgálja. Egy szó mint száz: szoros katonai szövetségekre, kölcsönös együttműködésekre szükségünk van akár Németországgal is, de véleményünk szerint nem ebben a formában.
Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Ön az elmúlt hetekben több nyilatkozatában és a miniszteri meghallgatásán is azt mondta, hogy Magyarország erős honvédséget kíván. Ezzel teljes mértékben egyet tudunk érteni, csak az a gond, hogy négy évig önök voltak kormányon, ön volt a honvédelmi miniszter, és nem igazán láttuk az ez irányba történő lépéseket. Sőt, 2016-ig befagyasztották a honvédelemről szóló költségvetési fejezet forrásait. Az elmúlt ciklusban is jelentős képességvesztés következett be. Az ön által is óhajtott erős honvédség elképzelhetetlen olyan hadgyakorlatok nélkül, amiről ez a megállapodás is szól, viszont ez csak egy apró momentum az erős hadsereg felé vezető úton. Ahol szemléletváltásra van szükség, mindenekelőtt a katonai kiadások GDP-hez viszonyított arányának növelése, ami 2016-ig sajnos nem fog bekövetkezni.
Visszakanyarodva a tárgyalt törvényjavaslathoz, a Jobbik Magyarországért Mozgalom parlamenti frakciója nem tudja támogatni az előttünk álló javaslatot, méghozzá két fontos okból kifolyólag. Az egyik: tartalmi szempontból elfogadhatatlan, hogy lehetővé teszi, hogy egy idegen állam katonái nagy létszámban huzamosabb ideig is hazánk területén állomásozhassanak. A másik pedig az időzítés. Az időzítését a nemzetközi helyzet miatt rendkívül szerencsétlennek tartjuk. Ezt a két szempontot szeretném egy kicsit bővebben kifejteni.
A törvény első ránézésre nem jelentős, hiszen csak néhány technikai jellegű kérdést tisztáz vagy egészít ki, melyeket a NATO-megállapodás nem vagy csak részben szabályoz. Ami mégis érdekessé teszi ezt a javaslatot, az többek között a 3. cikk (2) bekezdése. Idézném a megállapodásból ezt a cikkelyt: „A fegyveres erők egyéni összekötői és tanácsadói beosztásokban szolgáló, valamint képzésben részt vevő egyes tagjai vonatkozásában legfeljebb két év meghosszabbítható időtartamú tartózkodásban is meg lehet állapodni.”
(19.10)
Ez azt jelenti tehát, hogy a megállapodás alapjául szolgáló közös hadműveletekhez, hadgyakorlatokhoz szükséges 30 napon túl még két évre meghosszabbítható az idegen katonák hazánk területén történő állomásozása. Már 1848-ban a forradalmárok egyik fontos követelése volt, hogy ne állomásozzanak idegen katonák Magyarországon és magyar katonák külföldön. A Jobbik az utóbbival is egyetért, tehát szemben állunk a kormány azon álláspontjával is, hogy magyar katonák szolgáljanak Afganisztánban, Iránban vagy bármely más idegen országban. Azt pedig egész egyszerűen elképesztőnek tartjuk, hogy ezen törvényjavaslat szerint akár 3000 idegen katona akár 2 éven keresztül tartózkodhatna hazánkban. Ez a Jobbik számára teljességgel elfogadhatatlan, és azt a kérdést veti fel, hogy miért kell egy közös hadgyakorlatokat előkészítő megállapodásba beletenni ezt a pontot.
De nézzük a másik, számunkra aggályos tényezőt, az időzítést. Magyarországnak földrajzi helyzetéből fakadóan - tudniillik Ukrajna szomszédságában terül el, ahol az ismert sajnálatos állapotok uralkodnak - nagyon óvatosan kell az ilyen és ehhez hasonló katonai megállapodásokhoz nyúlnia, ezekhez viszonyulnia. És még mielőtt a miniszter úr ismét figyelmeztetne azért, mert beszélni merészelek az orosz–ukrán konfliktusról, az elmúlt két hétben többször kérte, hogy ne is említsem a kérdést, hadd tájékoztassam önt arról, hogy a parlament éppenséggel ennek is a terepe. A nemzet templomában hazánk legfontosabb ügyeit, a Magyarországot érintő fontos kérdéseket kell megtárgyalnunk a törvényalkotáson túl.
A magyar társadalmat igenis élénken érdekli az ukrán válság, hazánk és térségünk biztonsága, különösen annak tükrében, hogy nemzettestvéreink élnek a háborús konfliktussal sújtott országban. Ezért én mint országgyűlési képviselő igenis foglalkozni fogok és szeretnék a témával, persze mindezt felelősséggel és semmi esetre sem azzal a szándékkal, hogy az ön szavát idézve és az ön szavával élve: belekeverjem Magyarországot az orosz-ukrán konfliktusba.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Ahogy ön többször is kifejtette, Magyarország az orosz–ukrán konfliktus békés megoldásában érdekelt. Ezzel a Jobbik is egyetért. A válságot békésen kell rendezni, s a magyar kormánynak mint Ukrajnával szomszédos államot irányító szervnek ezért mindent el kell követnie, és nem szabad semmilyen kalandorpolitikába belemenni. Nem helyes nyíltan katonai megállapodásokkal kiállni egyik fél mellett sem, a békés konfliktusrendezésen túl a magyarországi és a trianoni határokon túli, főként kárpátaljai magyarok érdekeit kell szem előtt tartani.
Ezeket figyelembe véve a mai kelet-ukrajnai válsághelyzetben nem szolgálja sem hazánk érdekeit, sem a térség stabilitását és biztonságát, sem a krízis békés megoldását a kormány honvédelmi politikája, értem ezalatt a V4-országok katonai egyezményébe történő ukrán felvétel támogatását, sem egy, az általunk tárgyalt katonai egyezménybe történt, az imént említett 3. cikk (2) bekezdésében leírtak beemelését. Ezek együttesen nem jó üzenetek sem a világnak, sem Oroszországnak, sem a békét óhajtó magyar emberek felé.
Tisztelt Ház! Ezeken túl a megállapodás felmondásának hatálybalépési idejével, amit a javaslat 11. cikkely (3) bekezdése rögzít, nem tudok, nem tudunk egyetérteni. Ebben az szerepel, a felmondás a nyilatkozat kézhezvételétől számított egy év elteltével lép hatályba. Ezt az időt soknak tartjuk, elég lenne 90 nap, hisz ennyi idő bőven elegendő ahhoz, hogy mindent lépést megtegyenek a szerződő felek, hogy a megállapodásban rögzítetteket megszüntessék, csapataikat kivonják az adott országból.
Összefoglalva tehát, a Jobbik nem támogatja a törvényjavaslat ezen formáját. Mivel képviselői módosító javaslatra nincs mód, és az előterjesztő is csak a formai, helyesírási hibákat javíthatja, ezért arra kérjük a tisztelt miniszter urat, hogy vonja vissza a törvényjavaslatot, az általunk aggályosnak ítélt pontokat átalakítva kössenek új megállapodást Németországgal. A közös hadgyakorlatokat egy másik NATO-tagállammal előremutató kezdeményezésnek, hazánk érdekeit szolgálónak tartjuk, viszont egy ilyen megállapodásban nem szerepelhet az, hogy idegen katonák évekig állomásozhassanak hazánk területén, főleg egy szomszédos országban kialakult krízishelyzetben különösen szerencsétlen ez.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
