DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Talán szokatlanul, most a vita közepén azért kértem szót, mert - hasonlóan a kormánypárti oldal más képviselőihez - engem is megdöbbentett Mátrai Márta képviselő asszony hozzászólása, mert azt gondoltam, hogy a benyújtott országgyűlési határozatról esik majd szó az általános vitában. Ehelyett a képviselő asszony hozzászólásának kétharmadát a kormány nyugdíjpolitikája bírálatának szentelte, egyharmadát pedig európai uniós ellenpropagandának.
Az utóbbival kapcsolatban itt és most nagyon határozottan szeretném azt kijelenteni még egyszer, amit elmondtam a kormány véleményének ismertetésekor, hogy az Unióban és így Magyarországon is nemzeti hatáskörben van a nyugdíjpolitika kialakítása. Tehát szó nincs arról, hogy bárhol, bármilyen uniós ajánlást tesznek arra, hogy a különböző kormányoknak ezt vagy azt kell csinálni, adóztatástól a korhatáremelésig. Hozzáteszem, hogy ilyen - se adóztatás, se a nyugdíjkorhatár emelése - a Medgyessy-kormány négyéves programjában nem szerepel, ilyet ön ott nem olvashatott.
Egyéb, más megszorításokat illetően pedig javaslatokat természetesen lehet tenni, a sajtószemlét lehet ismertetni, a kormány meg fogja fontolni, hogy milyen intézkedéseket mikor kell hozni, de, tisztelt képviselő asszony, arra kérem, ne riogassa a nyugdíjas-közvéleményt, mert a kormány napirendjén egyetlen olyan intézkedés nem szerepel, amire ön most a figyelmet felhívta.
Azért is csodálkozom mindezen, mert ha én is visszatekintek az elmúlt négy esztendőre, akkor azt mondhatom, hogy 2000 őszéig a fidesz-kisgazda-MDF-kormány nem túl sokat tett a nyugdíjasok érdekében, ahogy közeledtek a választások, úgy váltak fontosabbá a nyugdíjasszavazatok. Emlékszünk még az 1999-es differenciált nyugdíjemelés történetére, a törvénysértésre, és még sorolhatnám. Természetesen, ezt ön most nem ismertette.
De hadd mondjak el néhány gondolatot azzal a kritikával kapcsolatban, amit ön megfogalmazott, és teszem ezt azért, mert szükségesnek tartom, hogy a kormány álláspontját is hasonló időkeretben tudjam ismertetni, mint ahogy ön azt megtette hozzászólásában. Ön szóvá teszi, hogy a 19 ezer forintot nem építették be a nyugdíjakba. Azért nem, mert a '99. évi 4,2 százalékkal alacsonyabb nyugdíjemelést 2001-2002 valamelyest visszapótolta, viszont veszteség maradt a nyugdíjasoknál amiatt, hogy 1999-ben és 2000-ben nem kapták meg ez emelési különbözet kétévi összegét. Mi ezt pótoltuk vissza, ezt tettük jóvá úgy, ahogy ezt a kormányprogramban is elvállaltuk. Nem mást mondtunk és mást tettünk, pontosan a vállalásnak megfelelően történt meg az intézkedés tavaly nyáron.
Ön szóvá teszi a nyugdíjas fogyasztói kosár figyelembevételét is. Aki odafigyelt a 2002. novemberi kiegészítő nyugdíjemelésre, az hallhatta, hogy a hatályos törvényi rendelkezésnek megfelelően a novemberi kiegészítő nyugdíjemeléshez a nyugdíjasok fogyasztói árindexét vettük alapul. Azért nem volt ennek nagy visszhangja, mert kiderült, hogy a nyugdíjasok árindexe az általános árindexnél nem volt magasabb, sőt - a tényadatok szerint - ettől valamelyest el is maradt. Azt is illene tudnia, hogy a törvény szerint csak a novemberi intézkedésnél kell és lehet a nyugdíjasok árindexét figyelembe venni. Ezt egyébként a nyugdíjasszervezetek is és az Idősügyi Tanács is megállapította.
Ön újra szóvá tette, hogy 1995 és 1998 között a nyugdíjak vásárlóértéke 12 százalékkal csökkent. Azt sem lenne mellékes megemlíteni, képviselő asszony, hogy mi volt ennek az oka, és hogy sajnos az aktívak reáljövedelme is ugyanilyen mértékben romlott. Így volt ez a rendszerváltást követő első kormányzati ciklusnál is. A gazdasági stabilizáció tette azt lehetővé, hogy 1997-től a nyugdíjak reálértéke már minden évben nőtt. Aki érdemben ismeri, és szakmailag is megérti a 2003 óta hatályos törvényi rendelkezéseket, a kormányprogram idevágó fejezeteit, az önmaga is megadhatja a választ arra, hogy a visszapótlás milyen ütemben történik.
Ha egy kalkulációt végzünk a ma hatályos törvényi rendelkezések alapján, ismerjük a költségvetésben szereplő további tervezési paramétereket, akkor könnyen beláthatjuk és megállapíthatjuk, hogy ebben a ciklusban a nyugdíjak reálértéke várhatóan 16 százalék körüli mértékben fog nőni, beszámítva a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetésének a hatását is. Ha azonban az árak, keresetek növekedése ettől a prognózistól eltér, akkor a novemberi kiegészítő intézkedéseknél ezt az eltérést fogjuk követni. Ez persze egy minimumprogram, és ez az a minimumprogram, amely minden körülmények között garantáltan teljesülni fog.
Ami pedig a 13. havi nyugdíjat illeti: ön újból elmondja azt, hogy egy 53. heti nyugdíjat vezetünk be. Felhívom a képviselő asszony szíves figyelmét, hogy a kormány az általa először elkészített költségvetéssel egy időben benyújtotta a nyugdíjtörvény módosítását is - ez meg is valósult a szociális törvénycsomag részeként, elfogadta az Országgyűlés -, és ez tartalmazta a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetését 2006-ig. Tehát erre törvényi garancia van.
A költségvetési törvénynek pedig nyilván tartalmazni kell a fokozatos bevezetés fedezetét is. Természetesen ismerjük az önök törvényjavaslatát, amit a választási időszakban készítettek. Hozzáteszem: fedezet nélkül készítették ezt el, de ezt csak zárójelben jegyzem meg.
Tehát, tisztelt Országgyűlés, nagy tisztelettel azt javaslom magunknak, hogy erről az országgyűlési határozati javaslatról vitatkozzunk, arról, ezt hogyan lehet javítani, hogyan lehet egy megfelelő célmodellt adni a nyugdíjasok számára, és ne vádaskodással és irreális ígérgetésekkel zavarjuk a nyugdíjas-társadalmat.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
