POKORNI ZOLTÁN
POKORNI ZOLTÁN
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kormánypárti Képviselő Urak és Hölgyek! Ellenzéki Képviselő Urak és Hölgyek! Tisztelt Jegyzőkönyv! Mert úgy látom, hogy a miniszterelnök, illetve a miniszterek csak a jegyzőkönyvön keresztül fognak tájékozódni arról, hogy mi történik a jövő évi költségvetés vitájával kapcsolatban. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Vidéken vannak.) A jelen lévő három politikai államtitkár hősiességét és kitartását pedig külön üdvözöljük, kérjük, hogy tájékoztassák a nyilván fontos közfeladatot ellátó, és így a nemzet jövő évi költségvetésén részt venni nem tudó főnökeiket. (Dr. Veres János: Kormányülés van 10 órától.) Gratulálok! (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Hol a Viktor?)
A vitát hallgatva az vetődött föl bennem, hogy vajon önök, kormánypárti képviselők, igényt tartanak-e még arra, hogy megvédjék miniszterelnökük, Medgyessy Péter szavahihetőségét, komolyságát, vagy már föladták ezt, és védhetetlennek gondolják. Hiszen az elmúlt másfél nap során önöket folyamatosan szembesítették azzal, hogy nem tartják be azt a programot, amit választóiknak, nekünk, magyar állampolgároknak ígértek. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Te is ránk szavaztál?) Ennek ellenkezőjét csinálják. Nem, tisztelt képviselő úr, de önök nem az MSZP kormánya, önök a Magyar Köztársaság kormánya. Nekem is felelősséggel tartoznak, minden magyar embernek felelősséggel tartoznak. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Így van! - Taps ugyanott.) Nem arra kaptak fölhatalmazást, hogy a hatalmat önmagáért gyakorolják, hanem egy programra kaptak fölhatalmazást.
A kérdés az, hogy ezt a programot komolyan vették-e. A kérdés az, hogy azoknak az embereknek a szemébe tudnak-e nézni, akiknek a szavazataival most itt ülnek, ebben a bársonyszékben. Igényt tartanak-e még arra, hogy saját programjukkal szembesítsék önmagukat? Én ebből indulok ki, még akkor is, ha az itteni vita, a parlament falai közötti vita, bizony, az ellenkezőjét sugallja: azt, hogy ügyet sem vetnek már arra, hogy Medgyessy Pétert szavahihetőnek gondolják-e; ügyet sem vetnek már arra, hogy egykori, másfél évvel ezelőtti programjukat akár csak irányában kövessék.
Mi a helyzet az oktatás területén? Az önök miniszterelnöke, akkor még jelöltként így fogalmazott: (Közbekiáltások az MSZP soraiból: Állítólag az országé!) megerősítjük az önkormányzatok pénzügyi, gazdasági önállóságát, az életképes méretű településeken állami forrásból fedezzük az alapoktatás költségeit. Az “életképes méretű település” aztán később, mivel nagy felháborodást váltott ki, “megfelelő méretű település”-re finomodott, hiszen így valóban okkal és joggal háborított föl minden falusi embert.
Képes-e a Medgyessy-kormány előrelépni ezen a téren, hogy állami forrásból fedezze az alapoktatás költségeit? Nézzük, mit mutat a jövő évi terv! 2004-ben a normatív támogatás összege nem nő. Nemhogy a reálértékét őrzi, egyszerűen nem nő. Komoly reálérték-csökkenést szenvednek el így az óvodák, iskolák, kollégiumok. A gyereklétszám sajnálatos és szomorú csökkenése miatt ez forráskivonást jelent. Nem javuló finanszírozást, ellenkező irányút: romlót. 2003-ban még csak 70 és 100 milliárd forint közötti összeg hiányzott az oktatás önkormányzati finanszírozásából. Ez a következő évben már 150-200 milliárd forintra nő.
2004-ben megszűnik még az a lehetőség is, amit idén, 2003-ban a tűz oltására képviselők, mi, közösen javasoltunk, és a kormány végre elfogadott, az a bizonyos bérhiki - rossz polgármesteri szlenggel -, tehát hogy az igazán tehetetlen, kilátástalan helyzetben lévő önkormányzatok központi alaphoz fordulhatnak.
(11.20)
Nagyon szigorúan húzták meg ennek az alapnak az igénylési lehetőségét, de még így is volt 500 olyan település, amelyik ebből valami kis pénzt tudott szerezni. Jövőre híre-hamva sincs ennek az idén is csak a feszültséget oldó, enyhítő alapnak. 7 milliárd forintot ettől az 500 településtől elvesznek. Megint decemberben kell majd gondolkoznunk azon, hogyan tegyük életképessé, egyáltalán reménytelivé ennek az 500 településnek a jövőjét?
2004-ben megszűnik az a 90 százalékos garanciális szabály, amelyik a közoktatási törvényben szerepel, és amelyik azt garantálta volna, hogy a bekerülési költséghez képest folyamatosan javul a normatív finanszírozás aránya. Ezt önök nem tartják be, hanem kiveszik a törvényből.
Az áfaváltozások miatt, a jelentős gáz- és villanyáram-emelés miatt a működtetési költségek drámai mértékben nőnek 2004-ben. Szembesítsék ezt azzal a programmal, amire önök felhatalmazást kaptak! Még egyszer, hogy szólt ez? “Megerősítjük a pénzügyi-gazdasági helyzetet, és állami forrásból fedezzük az alapoktatás költségeit.” Ellenkező irányba mennek, uraim! Nem véletlen, hogy az Állami Számvevőszék így fogalmaz: az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források között a feszültségek oldása nem történik meg a költségvetésben. Az önkormányzatok jelentős részénél várhatóan folytatódik a vagyon felélése és az eladósodás.
Mi a Fidesz javaslata? Mi azt javasoljuk, hogy ne rontsuk az önkormányzatok oktatásfenntartó képességét, hanem javítsuk; ennek érdekében növeljük az oktatási normatívákat, összességében 100 milliárd 167 millió forinttal. Ez a normatíva fedezetet ad a tavaly megemelt bérek garantált kifizetésére, és nem terheli ezzel a helyi közösségeket. Ez a normatívanövekedés fedezetet ad egy inflációt követő pedagógusbér-emelésre is.
Ezen belül, mivel a kistelepüléseket hatványozottan sújtja már az ez évi költségvetés is, és kilátástalan helyzetbe sodorhatja a jövő évi, jóval nagyobb mértékben javasoljuk növelni a 3500 fő alatti, illetve az 1100 fő alatti kistelepülések kiegészítő támogatását, 24 ezer forintra, illetve 48 és 96 ezer forintra a kiegészítő támogatást.
Nézzük, mi a helyzet az oktatás szakmai-tartalmi megújítását szolgáló programokkal! Hiszen nagyívű elképzelésekről hallunk nap mint nap a minisztertől, az államtitkártól, még a miniszterelnöktől is arról, hogyan kell tartalmilag megújítani a magyar oktatásügyet. Megvan-e ennek a fedezete a jövő évi költségvetésben? A közoktatási feladat finanszírozásában nincs, mert az csökken 52 százalékkal; az értékelési és minőségfejlesztési programnál nincs, mert az csökken 71 százalékkal; a pedagógus szakvizsgára és továbbképzésre szánt keretben nincs, mert az 55 százalékkal csökken a tavalyi évhez képest; a sokat emlegetett Sulinet-programban, az Írisz tartalomfejlesztő programban nincs, mert az 43 százalékkal csökken a tavalyi évhez képest; a közoktatási tankönyvellátási feladatokban nincs, mert az 58 százalékkal csökken. Miről ábrándoznak önök, uraim, tantervfejlesztés, pedagógiai megújítás címén, ez miből lesz? Miből? A határon túli oktatás támogatása negyedével csökken. Az etnikai, kisebbségi oktatási feladatok támogatása 63 százalékkal csökken - ez miből lesz?
Nézzük, hogyan áll a másik összetevő, a pedagógusok helyzete a következő évben! Az önök miniszterelnök-jelöltjeként és az ország miniszterelnökeként hogyan fogalmaz Medgyessy Péter? Igényt tartanak-e még arra, hogy a szavahihetőségét védjék ebben a vitában? “Egyszeri, jelentős béremelést adunk a pedagógusoknak - láttuk, tavaly szeptemberben -, majd az országos átlagot meghaladó mértékben garantáljuk a bérek és más juttatások folyamatos emelését.” “Majd az országos átlagot meghaladó mértékben garantáljuk a bérek és más juttatások emelését.” Nézzük, hogy ezzel szemben mi van a költségvetésben! Nincs sem fedezete, sem törvényi garanciája a következő évben a pedagógus-alapbérek növekedésének. 6 százalékos béremelésről hallunk, de sem az ezt szolgáló pénz nincs bent a költségvetésben, sem az ezt előíró törvénymódosítás, garancia nincs benn a költségvetésben - egyik sem.
A pedagógusok körében a fekete humorra hajlamosak kannibálpénznek nevezik ezt a bizonyos béremelési lehetőséget, hiszen ennek a fedezete nem lehet más, csak a másik kirúgása, utcára tevése, a létszámleépítés. Hogyan lehet 6 százalékos béremelést pénz nélkül megcsinálni úgy, ha legalább 7-8 ezer társukat kiteszik az utcára? Ez az egyetlen forrás. És azt mondják: köszönik szépen, nem erről volt szó. Nem ezt adta írásba, nem erre adta szavát a miniszterelnök, Medgyessy Péter.
Nem változik az illetménytábla, azaz nem nő a pedagógusok alapilletménye. A nem kötelezően, csak lehetséges módon adható minőségi bérpótlék nő, havi 500 forinttal - nem januártól, majd szeptembertől. Ez nem kötelező, csak lehetőség. Az osztályfőnöki pótlék összegét nem finanszírozza a költségvetés, ezt az önkormányzat kell hogy kigazdálkodja, tehát ehhez, ha úgy tetszik, a költségvetésnek semmilyen hozzájárulása nincsen. Ezt a keretet, ami most 15-től 25 százalékig lehetséges, növeli 15-ről 30 százalékra. Ez 5 százalékos növekedés, de pénzt nem ad hozzá, csak lehetőséget; ha a pénzben dúskáló önkormányzatoknak van erre módja, akkor ezt növeljék 5 százalékkal. Ha egy pedagógus mind a kettőben részesül, mert oly szerencsés, akkor a következő évben nő a jövedelme. Tudják, mennyivel? 0,3 százalékkal, mert ez csak szeptembertől létezik - 0,3 százalékkal. Erről volt szó, hogy az országos átlagot meghaladó mértékben garantálja Medgyessy Péter az alapbérek és egyéb juttatások fedezetét? 0,3 százalék haladja meg az országos átlagot?
Mit mond az Állami Számvevőszék? Nemes egyszerűséggel egy mondat: a közalkalmazottak béremelésére többletforrást a javaslat nem tartalmaz - így van.
Mit javasolunk mi, mit javasol a Fidesz? Az előbb ismertetett normatívaemeléssel biztosítható, hogy a 2002-es béremelésnek, tehát az önök által sokat emlegetett 50 százalékos béremelésnek garantáltan ott legyen a fedezete minden egyes önkormányzatnál, és ezt ki is fizessék. A pedagógus-életpályamodell további elemeire, elsősorban a pótlékrendszer megújítására fedezetet nyújt, a mentorpedagógus-hálózat bevezetésére fedezetet nyújt, illetve a minőséget honoráló karrierrendszer bevezetéséhez szükséges forrást biztosítja. Azaz jelentősen és garantált módon emelhető az intézményvezetői és az osztályfőnöki pótlék és a minőségi munkavégzés elismerésére szánt forrás.
Mi a helyzet a felsőoktatásban? Medgyessy Péter mire adta a szavát? Az önök hívei mire szavaztak? Önök milyen feladat végrehajtására vannak itt, a parlamentben? Így szólt a program: “10 ezer új kollégiumi férőhelyet teremtünk; elindítjuk a Collegium 21 programot; ingyenessé tesszük az állandó lakhely és az iskola közötti utazást.” A 2004-es költségvetésben ezeknek az ígéreteknek nem látjuk a nyomát. 2004-ben az intézmények támogatása 2,2 milliárd forinttal csökken a tavalyi tervhez képest. Idén már elvontak az egyetemektől és a főiskoláktól 3,5 milliárd forintot, ezzel a 2,2 milliárddal együtt ez közel 6 milliárd forintos elvonás. Ez azt jelenti, hogy az intézményi támogatás e két ok miatt, tehát az idei elvonással és a jövő évi elvonással együtt összesen 4 százalékos csökkenést mutat.
(11.30)
Ez azt jelenti, hogy egyes intézményeknél, főiskoláknál, egyetemeknél az elvonás mértéke elérheti az éves közüzemi számlák összegét. Nincs semmilyen forrás a bérek emelésére. A felsőoktatásban dolgozó szakszervezetek úgy látják, hogy ez körülbelül 4 ezer ember elbocsátását vonja maga után. A főiskolák, egyetemek rektorai már óvatosabbak, ők úgy fogalmaznak, hogy 1500-1700 oktató és körülbelül ezzel megegyező számú egyéb alkalmazott - tehát durván 3500-4000 ember - elbocsátását kényszeríti ki ez a költségvetési pozíció. Nem nő a hallgatói normatív támogatás. Egy dolog nő, a lakhatási támogatás. Ez havi 1410 forintos könnyebbséget jelent a diákok számára. Ez kétségtelenül nő, de semmilyen más ponton nem.
A Nemzeti Kollégiumfejlesztési Közalapítvány 2002-ben 2 milliárd forinttal gazdálkodott. Emlékeznek, 10 ezer kollégiumi férőhelyet ígért az önök miniszterelnöke, Collegium 21 programot. Mennyi pénzzel gazdálkodik a Nemzeti Kollégiumfejlesztési Közalapítvány jövőre? Nulla forinttal. Semmi! A csökkenés százszázalékos. Hány kollégiumi helynél kellene tartani jövőre? Ötezernél. Egyetlenegy sem épült közpénzből.
A felsőoktatási informatikai fejlesztésre szánt összeg 96 százalékkal csökken. 1 milliárd 250 millió forint volt, jövőre 50 millió forint lesz. 96 százalékos csökkenés! A felsőoktatási programok finanszírozása 44 százalékkal csökken. A felsőoktatási kutatási programok támogatása 78 százalékkal csökken. Ennyit a tudásalapú társadalomról, a belső tartalmi, szakmai megújítás forrásairól.
Hiányzik a már megkezdett beruházások tervezett ütem szerint történő folytatásához szükséges fedezet. Ahhoz, amiket még mi indítottunk el - és hogy az általunk elhatározott ütemben önök be tudják fejezni - sincs elég pénz a jövő évi költségvetésben, annak pedig híre-hamva sincs, hogy új beruházást, új fejlesztést, új építést tudjanak elkezdeni.
Az Állami Számvevőszék azt mondja, hogy „a beruházások lassítása és halasztása lesz jellemző 2004-ben”. Sajnos, így van. Tudják jól, nincs drágább, mint egy lassan készülő épület.
Az ésszerű takarékossági követelmények helyett - mondja az Állami Számvevőszék - a kényszerű takarékosság valósul meg az egyetemeken és a főiskolákon. Az illetményemeléshez a fejezet támogatást nem kap, azt vagy létszámcsökkentéssel - mondja az Állami Számvevőszék -, vagy a személyi juttatáson belüli átcsoportosítással tudja megoldani.
Összességében az Oktatási Minisztérium fejezetéről az Állami Számvevőszék megállapítja, hogy „a 2004. évi költségvetési javaslat előirányzatai várhatóan nem elegendők a jogszabályi előírásokból adódó kötelező feladatok ellátásához”. Nem a kákán is csomót kereső ellenzékiek mondják, hanem a parlament szerve, a kormány ellenőrzésére létrehozott szervezetünk, az Állami Számvevőszék mondja, hogy a törvényben előírt feladatokat nem tudja ellátni az Oktatási Minisztérium, ha ennyi pénze marad jövőre, mint amennyit szán neki a kormányfő.
Mit javasolunk mi? Javaslataink célja a felsőoktatás támogatásában az, hogy legalább a reálértéket megőrizze az egyetemek, főiskolák támogatása. Ennek megfelelően javaslatainkkal biztosítani kívánjuk a béremelés elbocsátások nélküli fedezetét. Megítélésünk szerint az idén nem lehet további elvonás a működési költségekből, sőt a tavalyi - mármint a 2003-as - elvonás összegét is vissza kell pótolni az intézményeknek. Biztosítani kell a beruházások folytatásához szükséges forrást, új beruházásként pedig végre-valahára valóban el kell kezdeni a 10 ezer kollégiumi férőhely megépítését szolgáló programot. Önök is ezt ígérték, mi is ezt láttuk jónak, csináljuk meg. Itt a kezünk, csináljuk meg!
Mi a helyzet a kutatás-fejlesztés területén? Medgyessy Péter itt nem ígért semmit jelöltként, a kormányprogramban úgy fogalmaz, hogy „a kutatás-fejlesztési ráfordítások egyenletesen növekedni fognak kormányzásom idején”. Nézzük ezzel szemben a tényeket! A kutatás-fejlesztés támogatására 2002-ben pusztán a nemzeti kutatási-fejlesztési programban 22 milliárd forintot különítettünk el, plusz 3 milliárd forintot pedig az európai uniós 5-ös, illetve 6-os keretprogramok finanszírozására. Tehát összesen 25 milliárd forintot! Ehhez képest jelentősen, a töredékére csökkent már 2003-ban is ez az összeg, jövőre pedig a 25 milliárd forintból 6,8 milliárd forint marad. A csökkenés igen jelentős, 69 százalékos. Több mint kétharmada eltűnt a kutatást, fejlesztést, innovációt szolgáló összegeknek az elmúlt másfél esztendőben. Nem folyamatos növekedés, hanem radikális, gyors, meglepően hirtelen csökkenés következett be.
A felsőoktatási kutatásokra 2002-ben még 2 milliárd 300 millió forint jutott, ugyanerre a célra a Medgyessy-kormány 78 százalékkal szán kevesebbet, mindössze 500 millió forintot. Nem növekedés, hanem 78 százalékos csökkenés! Hasonló a helyzet a kutatás-fejlesztés informatikai hátterét adó nemzeti informatikai infrastrukturális program - közkedvelt nevén NI2F-program - finanszírozásában. Itt a csökkenés 23 százalékos. Mi azt mondjuk, hogy az a program, innovációs alap, amit önök a parlament elé terjesztettek abban az esetben támogatható, ha az innovációs hozzájárulás alól nemcsak a mikrovállalkozásokat, a tíz fő alatti vállalkozásokat mentesítjük, hanem a kisvállalkozásokat is. Ne felejtsük el, a nettó árbevétel 0,2 százaléka látszatra kis összeg, de valójában azt jelenti, hogy az iparűzési adó 10 százalékkal nő.
Ne felejtsük el, hogy a következő esztendő az uniós csatlakozás versenyéve. Egy, a magyarnál jóval erősebb gazdasággal rendelkező Ausztriában tízezer számra mentek tönkre a csatlakozást követő években a kisvállalkozások. Az ő versenypozíciójukat Magyarországon nem lehet még ennyivel sem növelni. Elismerve, hogy az innováció, a technológiafejlesztés nemzeti ügy és mindenkinek hozzá kell járulnia, lélektanilag nagyon rossz pillanatban vagyunk, ezért ez alól mentesíteni kell az 50 fő alatti kisvállalkozásokat.
Másik javaslatunk: a kormánynak garanciát kell vállalnia arra, hogy minimum azt az összeget, amit mi beletettünk a kutatás-fejlesztésbe - a 25 milliárd forintot -, a Medgyessy-kormány is beleteszi, és csak e mellé és nem ennek kiváltására kéri a gazdaság szereplőinek a hozzájárulását. Ha ezt a két javaslatunkat elfogadják, mi az innovációs alapot és a hozzájárulásról szóló jogszabályt támogatni tudjuk.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
