DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésének, az önkormányzati alrendszer és a belügyi fejezet költségvetésének is meghatározó rendelkezéseit a célszerűség, a törvényesség, a saját források, a támogatások megalapozottsága, és az elmúlt napokban felmerült valamennyi szempont - amely a nyilvánosság előtt vitaként zajlott - alapján természetesen gondosan értékeltük és elemeztük a kormányzat részéről.
A kormányprogrammal összhangban a prioritások közé tartozik a közigazgatási rendszer átfogó reformjának elindítása, a szolgáltató állam és a közigazgatási eljárási rend újraformálása és a térségi közigazgatási rendszer elemeinek erősítése. Elkezdődött az önkormányzati feladat- és hatáskörök felülvizsgálata, újraformálódik a kistérségi rendszer és a területfejlesztés intézményrendszere egyaránt.
Tisztelt Országgyűlés! Amikor az éves költségvetésről beszélünk, az önkormányzatok és egyéb ágazatok költségvetéséről beszélünk, akkor érdemes az éves költségvetésre vonatkozó konkrét javaslatait a kormánynak beleágyazni abba a folyamatba, amit az adott ágazat szempontjából követendőnek, helyesnek tartunk, és amely fokozatos lépésekkel, tudatos lépésekkel, de abba az irányba viszi a folyamatokat, amely megoldást jelent a problémára.
Szeretnék utalni arra, amikor az önkormányzati költségvetést elemezzük és erről beszélünk, hogy az Állami Számvevőszék a jelentésében is megfogalmazta, hogy bizonyos szerkezetátalakításra, illetve az önkormányzati finanszírozási rendszer átalakítására szükség van ahhoz, hogy a most meglévő problémákra, az önkormányzati finanszírozási rendszerben meglévő feszültségekre valamilyen megoldást, hosszú távon eredményes megoldást találjunk. Ezért én úgy gondolom, hogy ha a szándékomnál ugyan kisebb és óvatosabb lépésekkel is, de az a folyamat, amely elindult, a decentralizáció, a kistérségi és a regionális szint valódi és jelentős fejlesztésének a színtere, ez jelzi azt a szemléleti változást, amely az önkormányzatok számára a jövőben egy, a jelenleginél magasabb színvonalú közszolgáltatás ellátásának a lehetőségét és feltételrendszerét teremti meg.
Szemléleti változást tükröz, hogy jelentősen bővül az önkormányzatok fejlesztési támogatása, és hogy nagyobb hangsúlyt kapnak a kistérségek és a közös feladatellátás. Rendkívül jelentős lépésnek tartom, hogy a tavalyi ugrásszerű növekedés után most ismét arról számolhatok be, hogy közel 10 százalékkal több, több mint 108 milliárd forinttal növekszik a költségvetési kapcsolatokból származó önkormányzati bevétel. Azért szeretném erre a számra felhívni ismételten a figyelmet, mert az előbb Gémesi képviselőtársam ismét a 7,9 százalékos növekményt mondta, ami a beterjesztett költségvetésnek megfelelő szám, de tegnap a Magyar Szocialista Párt vezérszónokától, a frakcióvezető asszonytól hallhatták, hogy a frakció azokat a módosító indítványokat, amelyek az önkormányzati érdekszövetségekkel, a polgármesterekkel folytatott egyeztető tárgyalások alapján mint megállapodások megszülettek, be kívánja nyújtani, és a kormánypárti frakciók ezt a szavazatukkal megerősítve a költségvetésben el kívánják fogadni. Tehát én azt kérem a képviselőtársaimtól, hogy erről már úgy, mint az érdekegyeztetés folyamatának az eredményéről, mint az önkormányzati forrásnövekményről beszéljünk és számoljunk. Ennek alapján tehát közel 10 százalékkal több ez a növekmény az előző évihez képest, a költségvetési kapcsolatokból származó bevételeket illetően. Jelentős előrelépésnek tartom, hogy 32,9 milliárd forinttal növekednek a fejlesztési támogatások - ez egy jelentős támogatásnövekmény az önkormányzati fejlesztéseket illetően. Engedjék meg - miután elmondom, hogy ez a cél- és címzett támogatásoknál jelenik meg, az európai uniós pályázatokhoz szükséges saját önkormányzati erőnek a megteremtésénél és a metróberuházásnál -, hogy erről egy mondat erejéig külön is beszéljek, bár biztos vagyok benne, hogy a költségvetési vitában ez még téma lesz.
Az előbb itt a hozzászólásokban az MDF képviselője megkérdőjelezte a metróberuházás szükségességét. Én azt gondolom, helyénvaló, hogy amikor a kormány az önkormányzati beruházási növekményről beszél, akkor a metróberuházást idesorolja. Hiszen ez egy önkormányzati beruházás, a főváros tömegközlekedési problémáinak megoldása szempontjából egy rendkívül jelentős változás és nagyon fontos beruházás, ezért fontosnak tartom, hogy ez itt összegszerűen is minden alkalommal megemlítésre kerüljön, nem látom semmi indokát, hogy erről külön beszéljünk. Ugyanis hamisnak tartom azt a beállítást, hogy szembeállítják fővárost és vidéket e tekintetben, hiszen a Magyar Köztársaság, Magyarország fővárosa ilyen típusú problémáinak a megoldása az egész ország számára fontos, és hamis szembeállítása a fővárosnak és a vidéknek, ha ezt úgy próbálja meg bárki beállítani, hogy a vidékkel, a vidéki problémák megoldásával nem foglalkozik kellőképpen a költségvetés és a kormány. Hiszen pontosan ebben az előterjesztésben, a mostani költségvetésben van áttörés a kistérségi feladatellátás ösztönzésében, ami elsősorban a falvaknak és a kisvárosoknak jelent majd érdemi megoldást a közös feladatellátásra, tehát igenis, a kormány letette a voksát amellett, hogy érzékeny arra, hogy ezek a térségek hogyan oldják meg a közszolgáltatásokat, érzékeny arra, hogy hogyan lehet vidéken az önkormányzati feladatellátást hatékonyabbá tenni és jobban segíteni, ezt célozza a költségvetés jó néhány tétele. Fogok erről még később konkrétan is beszélni.
A fejlesztéseket illetően az európai uniós pályázatokhoz szükséges saját erő megteremtésének garanciáját kulcskérdésnek tartom. Ezzel a megoldással, hogy a kormány egy elkülönített forráscsomagot hozott létre az európai uniós pályázatokhoz szükséges saját erőre, garantálja, hogy európai uniós pályázattól azért nem esik el Magyarországon önkormányzat, mert nincs meg a saját ereje. Ez az úgynevezett felül nyitott alap garanciát jelent arra, hogy ha az önkormányzataink felkészülten, jól pályáznak, és jól élnek az európai uniós pályázati lehetőségekkel, akkor a saját erőt a kormány odateszi, és egy kistérség, egy nagyváros vagy a főváros az Európai Uniónál sikeresen pályázhat, és eredményesen szerezhet európai uniós forrásokat közfeladatai ellátásához.
Ahogy az előbb is említettem, a kistérségi fejlesztésekben és a kistérségi feladatellátásban jelentős előrelépés történik ebben a költségvetésben.
(9.30)
Persze, lehet arról vitatkozni - és azt hiszem, hogy szakmai érvek alapján talán szükséges is -, hogy az a mintegy 9,5 milliárdnyi összeg, amelyet az önkormányzatok kistérségi feladatainak ellátására biztosít a kormány, elégséges, vagy lehetne és szükséges lenne több forrás is. Egy azonban bizonyos: ez egy érdemi előrelépés, hiszen ilyen típusú ösztönző forrás a rendszerben eddig nem volt, és ez akkor is így van, ha a területfejlesztési intézményrendszerben korábban már ennek a gondolkodásnak az elemei megjelentek, és a ’94-98 közötti szocialista-szabad demokrata kormány a területfejlesztési törvénnyel egyértelmű áttörést ért el a kistérségi gondolkodásban és közös feladatellátásban.
Nem haszontalan tehát, ha a költségvetési vitában is rámutatunk arra, hogy ez egy újabb paradigmaváltás lehetőségét hordozza magában. A mai napon tárgyal a kormány a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programja koncepciójáról, és állást foglal abban, hogy a törvénnyel létrehozandó kistérségi társulást avagy az önkéntesen létrehozott társulások további ösztönzését tartja-e hatékonyabbnak a kistérségi feladatellátás ösztönzésére.
Az a kérésem, tisztelt Országgyűlés, hogy amikor az önkormányzati költségvetést elemzik, gondolják ezt is végig, hogy a közös feladatellátás ösztönzésében ezek a lehetőségek, az új törvényi szabályozás milyen többletet jelent az önkormányzatok számára, mert meggyőződésem - és összhangban álló meggyőződésem az Állami Számvevőszék jelentésével -, hogy szükséges szerkezeti változtatásokat elvégezni az önkormányzati rendszerben, mégpedig annak érdekében, hogy a közszolgáltatások, a feladatellátás - az iskola, az óvoda, az infrastrukturális fejlesztések és az infrastrukturális közszolgáltatások - színvonalasabbak legyenek a kistérségekben a települési önkormányzatoknál.
Fontosnak tartom a 2004. évi költségvetésben, hogy 25 milliárd forintos növekedés lesz a szociális juttatásokban, a segélyekben, a szociális törvény alapján járó juttatásokban, és tartalmazza a forrását a meghatározott körben ingyenes tankönyvellátásnak és a kedvezményes iskolai étkeztetés támogatására is.
Szeretnék néhány gondolatot elmondani az önkormányzati költségvetést illetően az érdekegyeztetés folyamatáról. Amikor a Medgyessy-kormány hivatalba lépett, nyilvánosságra hozta azt az álláspontját, és következetesen ennek megfelelően dolgozunk, hogy partneri együttműködést kívánunk kialakítani az önkormányzatokkal és az önkormányzati érdekszövetségekkel.
Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy érdemi egyeztetés folyt az önkormányzati érdekszövetségekkel, aminek eredményeként három lépcsőben növekményről - az eredeti, Pénzügyminisztérium által elkészített javaslathoz képest növekményről - adhatok tájékoztatást a tisztelt Országgyűlésnek. Így került megfogalmazásra az az alap, amely az európai uniós források megszerzését biztosítja a miniszterelnök úrral folytatott egyeztetésen. Így került be a költségvetési javaslatba egy 10 milliárdos növekmény, amely az önkormányzati érdekszövetségekkel és a kormány illetékes államtitkáraival folytatott érdekegyeztetés után került bele a törvénybe, és így került be most, illetve kerül be módosító indítvánnyal az az újabb csomag - mintegy 28-30 milliárdos csomag a módosító indítványokat illetően -, ami ugyancsak az önkormányzati növekményt jelenti.
Tartalmazza a költségvetés a polgármesterek bérét és kedvezményes nyugdíjazását illető szabályok alapján azt a növekményt, ami ennek a törvényes kötelezettségnek a megvalósítására szolgál. Emlékeztetem a tisztelt Országgyűlést, hogy tavaly az Országgyűlésben négypárti megegyezés született arról, hogy az önkormányzati érdekszövetségek által régóta kért és igényelt probléma - a polgármesterek kedvezményes nyugdíjazását és a polgármesteri béremelés lehetőségét illetően -, a kormány egyetértésével és szándékaival összhangban álló módon végre megoldást nyert. Hosszú évek óta kérték ezt az önkormányzati érdekszövetségek. Azt gondolom tehát, hogy teljesen természetes, hogy ennek a fedezetét tartalmazza a költségvetés, mintegy 7,5 milliárdos nagyságrendben.
Összegezve tehát elmondhatom azt, hogy az érdemi érdekegyeztetés eredményes volt, és ezúton is szeretném a nyilvánosságon keresztül megköszönni valamennyi önkormányzati érdekszövetségnek és az érdekegyeztetésben részt vevőknek a konstruktív, együttműködő munkát.
Tisztelt Országgyűlés! Szeretném jelezni, hogy tisztában vagyunk azzal, én magam is tisztában vagyok azzal, amit egyes szakértők is kimutatnak, és amire az Állami Számvevőszék jelentése is utalt, hogy 200 milliárd körüli az az igény, amelynek még lenne helye az önkormányzati rendszerben.
Szeretném arra tisztelettel emlékeztetni önöket, hogy ez nem egy év, nem két év terméke, hanem hosszú idő alatt halmozódott föl egy olyan igény, hogy a feladatok ellátásához, a vagyonszerkezet átalakításához, a fejlesztésekhez növekményre van szükség. Ezt a mostani lépést, ami százmilliárdot meghaladó többletet jelent, pozitív előrelépésnek tartom; pozitív előrelépésnek tartom azt, hogy a fejlesztések terén jelentős növekményt tartalmaz a költségvetés, a működés terén pedig racionális gazdálkodásra ösztönöz.
Ma is igaz az, amit tavaly is elmondtam, hogy egyes településtípusoknál és egyes térségekben szűkösséget és forráshiányt eredményezhet ez a költségvetés, különösen olyan térségekben, ahol nincs jelentős iparűzési adó, ahol a személyi jövedelemadó-bevétel lényegesen kisebb, mint a nagyvárosokban. Tehát globális szinten az önkormányzati költségvetés jelentős előrelépést tartalmaz, jelentős növekményt tartalmaz, de kétségtelen, hogy egyes térségekben, egyes önkormányzattípusoknál, ahol más a saját bevétel szerkezete, ez forrásszűkét és szűkös lehetőségeket jelent a feladatellátáshoz.
Ez mindenképpen azt indokolja, hogy amikor a közigazgatási reformról gondolkodunk, akkor ezek az elemzések, amelyek most a költségvetés kapcsán is rendelkezésünkre állnak, a reformfolyamatba beépítésre kerüljenek. Ez jelenti azt is egyben, hogy ha a parlamenti vitában az egyes településtípusok közötti kiegyenlítésnél módosító indítványokat dolgoznak ki a tisztelt országgyűlési képviselők, akkor ezeket a kormány a költségvetési hiányt nem érintő módon - hiszen abban a kormány nagyon világosan állást foglalt - nyitottan fogadja, és kisebb korrekciókra, belső átcsoportosításra ennek érdekében természetesen nyitottak vagyunk.
Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzatokat illetően, azt gondolom, hogy az a nyilvános vita, amely az Országgyűlésben eddig is folyt a költségvetés tárgyalásakor - illetve azt megelőzően az önkormányzati érdekszövetségekkel -, rámutatott azokra a pontokra, amelyek az önkormányzat-finanszírozás szempontjából kulcskérdések. Minden elemzés azt mutatja, hogy ahhoz, hogy az önkormányzati feladatellátásban minőségi változást tudjunk elérni, szerkezeti átalakításra, a feladatok és hatáskörök felülvizsgálatára van szükség.
A kormány a reformlépésekben jól halad, nagyon sok munkát elvégeztünk eddig, de sok munka áll még előttünk. Meggyőződésem, hogy hosszú távon, de már középtávon is az önkormányzati feladatellátásban, a minőségjavulásban lényeges előrelépést az fog jelenteni, hogy a közigazgatás korszerűsítési programját az Országgyűlés megtárgyalja, azt támogatja; és együttesen érdemi lépést teszünk annak érdekében, hogy az önkormányzati feladatellátás, a szolgáltatások színvonalának javulása az állampolgárok számára is egyértelműen, minél előbb érzékelhető legyen.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
