DR. BŐHM ANDRÁS

Full text search

DR. BŐHM ANDRÁS
DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ): Tisztelt Országgyűlés! Mondani szokás, hogy a mindenkori költségvetés a hatalmat gyakorlók politikai üzenete. Kifejezi azokat a prioritásokat, amelyek egy kormány céljait, akaratát, bátorságát tükrözik. A második MSZP-SZDSZ-kormánynak három éve maradt, hogy víziót alkosson, hogy gazdasági erőt is képezzen a polgárok jólétének biztosítására, hogy kicsit kevésbé engedje magát függeni bármely ellenséges hisztériától, hogy több legyen az önbizalma, bátorsága, hogy kezdjen el valódi reformokat, ne lökdösse tovább a ló tetemét a következő utcába.
A Szabad Demokraták Szövetsége maradéktalanul támogatja a költségvetési törvény alapelveit. Támogatja a gazdaság növekedési pályára állításának szükségességét, a hiány meghirdetett, limitált mértékét. Támogatja a fejlesztések, beruházások prioritását a fogyasztás terhére. Támogatja az export ösztönzését, az infláció tervezett mértékű leszorítását, az uniós források maximális mértékű megszerzését biztosító intézményhálózat és saját forrás megteremtését, továbbépítését. Támogatja az ésszerű takarékossági intézkedéseket. Elfogadja a gazdasági szükségszerűségeket és a politikai kényszereket, utóbbiakat addig a mértékig, ameddig az ország érdekét szolgálják. Ez a mérték a kötelező lojalitás határa. Ott kezdődnek a viták, amelyek azonban természetesek önálló identitású szereplők között.
(8.40)
A Szabad Demokraták Szövetsége abban érdekelt, hogy a koalíció és a koalíciós kormány sikeres legyen.
A költségvetés vitájában az SZDSZ nevében Budapest főváros helyzetéről szeretnék szólni. Hangsúlyozom a magam nevében is, hogy nem a koalíciós kormány ellenfeleként, hanem munkatársaként és természetesen a város érdekében. Hiszem, hogy a koalíciós pártok későbbi sikere érdekében is. Az SZDSZ nemrégiben készíttetett egy közvélemény-kutatást. Meglepődve tapasztaltuk, hogy az úgynevezett főváros-ellenesség a megyei jogú városokban eleven jelenség, városokban és kisebb településeken nem virágzik. Ott inkább az ország fővárosára gondolnak, nem versenytársra, sem gazdasági, sem politikai értelemben. Ott inkább büszkék szeretnének lenni erre a fővárosra.
Bocsássanak meg egy kis rögtönzött idegenvezetésért! Mit is működtet a Fővárosi Önkormányzat az ország közepén sok-sok idegen és hazánkfia szeme láttára? Gondoljuk a dunai látképre a hidakkal, az esti fényekre a díszkivilágítással; kérem, gondoljanak a Városligetre benne az állatkerttel és a vidámparkkal; gondoljanak a színházi estékre a budapesti színházakban; gondoljanak a bosszúságot okozó, mindig épülő utakra, amelyek azért mindig elkészülnek; gondoljanak a tizennyolc budapesti kórházra; gondoljanak az idősellátó és szociális otthonokra; gondoljanak a múzeumokra, az iskolákra; gondoljanak a parkokra, játszóterekre. Gondoljanak a budapesti hajléktalangondozásra, amely a maga drámaiságával együtt is összehasonlítás nélküli az országban! Kérem, gondoljanak a szemétszállításra, a hóeltakarításra, a csatorna- és vízszolgáltatásra, a távfűtésre, ami persze drága, de működik, elsősorban a lakótelepeken működik. Kérem, gondoljanak a budapesti fürdőkre! Sok milliárd került elköltésre, hogy megújuljon a Gellért, a Széchenyi, a Palatínus, a Dagály. És persze gondoljanak az agyonszidott BKV-ra, a villamosokra, a buszokra, a trolikra és a metrókra! Kicsit gondoljanak olyan nem turistalátványossági ügyekre, mind a hulladékhasznosító, a szennyvíztisztítók, a víztározók! És kicsit az alternatív szellemi műhelyekre, a civilekre, akik nem létezhetnek a Fővárosi Önkormányzat támogatása nélkül.
A főváros a fejlesztéseihez nem kap állami címzett és céltámogatást. Nagy vívmány a Bajcsy-Zsilinszky Kórház címzett támogatása ebben az évben. A város aktív pénzügyi politikát folytat, európai hitelmegállapodásokat köt, kedvező feltételekkel, hosszú távra szólóan, amelyek a nagyszabású fejlesztések forrásai. A hitelek fedezete a város pénzügyi politikája, a magából megtakarítást kipréselő, szigorú, sokszor kegyetlenül célszerű gazdálkodás. E megállapodások azon alapulnak, hogy a város képes legyen eleget tenni hosszú évekre előre meghatározott pénzügyi kötelezettségének, az úgynevezett működési eredmény növelő mértékű képzésének. A város nem vesz igénybe működési célú hitelt, csak értékteremtő fejlesztésre fordítja a forrásokat.
És persze muszáj szólni a BKV-ról. Minden létező karcsúsítás és átalakítás után az rt. 2003-ban 27 milliárd, 2004-ben 30 milliárd veszteséget fog termelni. Miért is van ez? Mert üzemanyagot és energiát kell vásárolnia, méghozzá sokkal hátrányosabb feltételekkel, mint például a Volánnak, mert nem jut a gázolajhoz ugyanolyan kedvezményes feltételekkel; mert munkabért fizet például 800 autóbuszvezetőnek, sok száz villamos-, troli- és metróvezetőnek; mert a tarifabevételek 40 százalékban fedezik a BKV költségeit. A cég menedzsmentje emberfeletti küzdelmet folytat, hogy a BKV gazdálkodását legalább ilyen keretek között tudja, és a BKV járatai bármely európai nagyvároséval összemérhetők legyenek. A magyar állam 1995 óta nem járul hozzá a tömegközlekedés fenntartásához. Mit tehet ez a város 2004-ben a várható 34 milliárd veszteség csökkentése érdekében? Mennyivel csökkentse és miből? Vagy minek a terhére?
Itt vagyok kénytelen visszatérni az Orbán-kormány működésére, miként gondolkozott az ország fővárosáról, benne az ellenségnek tekintett Demszky Gáborról és koalíciós MSZP-s társairól. Ekkor született meg Pest megyei fideszes képviselőknek az a lázálma is, hogy a megye régióként váljon külön Budapesttől, amikor Pest megyeiek ugyanúgy használják a budapesti kórházakat, iskolákat, közlekedési szövetségben gondolkodunk, agglomerációs fejlesztések sora van a tervezőasztalon. Az MSZP szerencsére a kezdeményezést vissza tudta verni, úgyhogy ma már ezzel a Pest megyeieket és budapestieket ugyanúgy sújtó ötlettel nem kell komolyan foglalkozni.
Most nem szólok a 4-es metróról, a nemzeti gödörről, elutált címzett támogatásokról. Arról azonban igen, hogy a 2002-es költségvetési vitában fővárosi és egyben országgyűlési fideszes képviselők megtalálták a főváros gazdasági tönkretételének receptjét. Két fontos intézkedést hajtottak keresztül a parlamenten. Az úgynevezett adóerő-képesség kiegyenlítő hatására hivatkozva elvonták Budapesttől a helyben hagyott szja felét kitevő összeget. Ennek mértéke az idén 16 milliárd forint volt, jelenleg még titokban tartott adatok szerint 2004-ben 17,6 milliárd forint, tehát növekvő mértékű lesz. A legnagyobb szja-termelő Budapest esetén a helyben maradó szja mértéke a valóságban csupán 5 százalék, szemben az országos 10 százalékkal. És persze ugyanakkor nem csökkennek a főváros feladatai. A BKV vesztesége sem csökken. A másik recept a fővárosi illetékbevételek fele részének elvonása volt. És mert sajnos meggyőződésem szerint a mai napig maradékelven történik az önkormányzatok hiányos finanszírozása, ezért nem várható igazi szolidaritás sem a kedvezményezett megyei jogú városok részéről. A főváros arra sem érdemes, hogy legalább a megyei jogú városokkal azonos arányban kerüljön az adóelvonás meghatározására. A fideszes többségű parlamentnek ez a döntése rossz, kártékony és igazságtalan volt.
Kedves fideszes Képviselők! Ezért hiteltelenek az önök krokodilkönnyei a Fővárosi Önkormányzat helyzetéért, ezért hiteltelen Demszky Gábor mondatainak érvként való használata az önök szájából, ezért hiteltelenek felajánlkozásaik és módosító indítványaik. Amikor módjukban állt, akkor lerombolták Budapest hitelképességét és ezzel fejlesztési lehetőségeit. A főváros szabad demokratái akkor is, és most is ugyanazt mondják, kiabálják. A fővárosi fejlesztési tervek 2001 karácsonyától azon alapultak, hogy jön egy másik kormány az Orbán Viktoré helyett, amelyik nem jutalmat ad, csak visszavonja a büntető intézkedéseket, helyreállítja a status quo-t. Hogy mindenki számára világos legyen: Budapest, az ország fővárosa nem tud gazdálkodási fedezetet felmutatni a hitelszerződésekhez. Rajta kívül álló okból kényszerül a megállapodások újratárgyalására, mert kívülről beavatkoztak a gazdasági feltételek rendszerébe. E hitelmegállapodások nélkül pedig nincsenek fejlesztések, építkezések, és nem látható a BKV finanszírozása sem.
A most tárgyalt költségvetés nem tartalmaz továbbra sem egyetlen fillért a tömegközlekedés támogatására; szót sem ejt az adóerő-képesség korrekciójáról; említést sem tesz az illetékbevételek arányának módosítására. Demszky Gábor és a Szabad Demokraták Szövetsége az elmúlt hetekben határozottan kiállt az önkormányzatok, ezen belül a Fővárosi Önkormányzat költségvetési pozícióinak javítása érdekében. Sürgettük az egyeztetést a kormánnyal és a Szocialista Párttal. Reméltük, hogy közös módosító javaslatokkal tudjuk majd helyzetbe hozni az önkormányzatokat. A miniszterelnök úr a szabad demokraták által javasolt mintegy 35 milliárd helyett, mintegy 27 milliárdos plusz forrást jelentett be szocialista polgármesterek előtt. Ebben a csomagban már szerepel a tömegközlekedés támogatására a nagyvárosoknak szánt 10 milliárd forint is. Úgy hírlik, hogy szocialista képviselők nyújtják majd be a módosító javaslatokat. Kísérletet fogunk tenni a további egyeztetésre, közös javaslatok elfogadtatására.
A Szabad Demokraták Szövetsége módosító javaslatot fog benyújtani a fővárost sújtó hátrányos és igazságtalan költségvetési intézkedések korrekciójára is. A módosító javaslatok során nem fogjuk megsérteni a hiány mértékére vonatkozó koalíciós megállapodást. Felajánljuk az együttműködést a szocialisták számára is. Értők számára szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a költségvetés áprilisi tervezése során sem szerepelt például a nagyvárosi tömegközlekedési normatíva, amikor még a nyár végi adóvitának híre-hamva sem volt.
(8.50)
A végére megint egy kevés politikai emlékeztetőt! Emlékeztetőt arra, amikor a koalíciós pártok közösen ellenzékben voltak alig másfél éve; arra, amikor a koalíciós városvezetés a kormány ellensége volt alig másfél éve; az akkori ígéretekre és fogadkozásokra; a választási együttműködésre és a kampányra. Több mint egy év már eltelt a koalíciós kormányzásból, három év még hátra van.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir