DR. HÉTHY LAJOS
DR. HÉTHY LAJOS
DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: (Hangosítással.) Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A kormány törvényjavaslatot nyújtott be az alkalmi munkavégzés szabályozására. Kérdés, miért szükséges ez a szabályozás. A gazdasági átalakulás a foglalkoztatás alapvető átalakulását hozta magával az elmúlt években. Nem csupán a foglakoztatás színvonalában, ágazati és területi szerkezetében következtek be alapvető, közismert változások, hanem egyéb jellemzőiben is.
Korábban meghatározó, csaknem kizárólagos volt a munkavállalóknak a munkaadó telephelyén, megszakítás nélkül, teljes munkaidőben való foglalkoztatása. Ennek bázisát a nagyvállalatok jelentették, amelyek ugyanakkor kevéssé voltak érzékenyek arra, hogy munkaerejüket mennyiben használják ki. A gazdasági átalakulással, a magánszemély és kisvállalkozó munkáltatók százezres nagyságrendű megjelenésével hazánkban - hasonlóan más európai országokhoz - egyre jelentősebbé vált az úgynevezett atipikus, tehát nem tipikus foglalkoztatás, amelynek egyik jellemző megjelenési formája az alkalmi munka. Hosszabb idő óta meglévő, megalapozott és jogos munkavállalói, munkaadói, de mondhatni, társadalmi igény, hogy kerüljön sor az alkalmi munkavégzés jogi szabályozására. A benyújtott törvényjavaslat ebben az irányban teszi meg az első, ha úgy tetszik, úttörőnek tekinthető lépést.
Tisztelt Országgyűlés! A jogi szabályozás, így a munkajogi szabályozás akkor töltheti be funkcióját, ha nyomon követi az élet, adott esetben a foglalkoztatás változó realitásait. Ha ezt megteszi, módja van a realitások megfelelő alakítására. Ha ezt elmulasztja, az élet elmegy mellette. Ha ma az egyre növekvő jelentőségű alkalmi munka számára a jogi szabályozás megfelelő törvényi kereteket teremt, esélyünk van arra, hogy ezt a típusú munkavégzést megtartsuk a törvények keretei között, illetve ahol ma illegális formában valósul meg, betereljük a törvény keretei közé. Ennek elmulasztása esetén viszont azzal kellene számolnunk, hogy az illegális, a feketefoglalkoztatás egyik válfaját hagyjuk bővülni, terebélyesedni. A benyújtott törvényjavaslat célja tehát az alkalmi munkavállalás fehéren tartása, kifehérítése, azaz legális munkahelyek megőrzése, számuk növelése.
A kormány foglalkoztatáspolitikája már korábban számot vetett a rövid idejű, alkalmi munkavégzés szélesedő gyakorlatával, és ebből kiindulva eddig is fontos törekvése volt annak előmozdítása, hogy a munkanélküliek elfogadják a rövid időtartamú munkalehetőségeket is, ezáltal munkatapasztalatot szerezzenek, megtörjék a tartós munkanélküliség időszakát. Ennek érdekében kezdeményezte a kormány a munkanélküli-járadék, majd a munkanélküliek jövedelempótló támogatása szüneteltetésének bevezetését a rövid idejű munkavégzés esetére.
Az a szabályozás pedig, miszerint a munkanélküliek jövedelempótló támogatása lejártát követően 180 napos biztosítási idő összegyűjtésével lehet ismét jogosultságot szerezni a munkanélküli-járadékra, szintén abban teszi érdekeltté a munkanélkülieket, hogy az alkalmi jellegű munkavállalást is legalizálják. A legalizálási törekvés azonban nem mindig találkozott a munkáltatók szándékával. Ennek egyik oka a közterhek magas mértéke, másik oka pedig az, hogy az alkalmi munkavállalók foglalkoztatásához is rengeteg adminisztrációs teher kötődik. Az önök előtt lévő törvényjavaslat egyik küldetése a legális alkalmi munkavégzéssel szemben eddig megnyilvánuló munkaadói ellenérdekeltség mérséklése, illetve leküzdése, mégpedig az adminisztrációs terhek csökkentésével.
Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó adminisztrációs terheket csökkenti, és lehetővé teszi, hogy azok a magánszemély munkáltatók, akik általában nem rendelkeznek széles körű társadalombiztosítási, adózási ismerettel, egyszerű technikával - egy úgynevezett közteherjegy beragasztásával - eleget tudjanak tenni szinte valamennyi közteher-fizetési kötelezettségüknek.
A javasolt rendszer ugyanakkor kedvező a munkavállalók részére is. Ők az alkalmi munkavállalói könyv kiváltásával összegyűjthetik azokat a biztosítási időtartamokat, amelyeket alkalmi munkával teljesítenek. Így könnyebben szerezhetnek jogosultságot nyugdíjra, munkanélküli-ellátásra, egészségügyi szolgáltatásokra.
A kormánynak az a célja, hogy minél több munkavállalónak legyen legális és biztos, hosszabb távon is tartós és megszakítás nélküli foglalkoztatást nyújtó munkája. Emellett - hangsúlyozom: emellett - támogatja a legális, rövid idejű foglalkoztatást biztosító munkavégzést, de ez utóbbit nem tartja és tarthatja egyenértékűnek az előbbivel.
Az alkalmi munkavégzés szabályozásánál ezért is kell kínosan ügyelnünk azon veszély elkerülésére, hogy az alkalmi munkavégzés kisebb adminisztrációs terhei olyan érdekeltséget és gyakorlatot eredményezzenek, amely a tartós és megszakítás nélküli foglalkozást nyújtó munkaköröket is "alkalmi" munkává alakítja át. A kormány tudatában van e veszélynek, és erre a szakszervezetek is felhívták a figyelmet.
Az alkalmi munkavállalás elősegítése tehát nem járhat együtt azzal, hogy tartós munkaviszonyt is alkalmi foglalkoztatássá alakítsanak át. Ezért a törvényjavaslat korlátozza az egy munkáltató által, ugyanazzal a munkavállalóval kötött alkalmi munkaviszony időtartamát. A munkavállaló egy naptári évben összesen több munkáltatónál összesen 120 napot tölthet alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban.
Tisztelt Ház! Az alkalmi munkavállalói könyvet minden magyar munkavállaló igényelheti, és kaphatnak ilyet a hazánkban tanuló külföldi diákok is.
A törvényjavaslat szerint a munkaadók soraiban a magánszemély munkáltatók - így a mezőgazdasági őstermelők is - élhetnek az egyszerűsített közteher-befizetés lehetőségével. A munkáltatói érdekképviseletek - jogosan - e kör kiterjesztését szorgalmazták, nevezetesen azt, hogy az alkalmi foglalkoztatás lehetőségével az egyéni vállalkozók is élhessenek.
A kormány 1997. szeptember 1-jétől - a törvény javasolt hatálybalépési időpontjától - nem látja lehetségesnek a munkáltatói kör bővítését, mivel ez a számviteli szabályok jelentős megváltoztatását teszi szükségessé. Keressük azonban annak lehetőségét, hogy 1998. január 1-től kezdődően kiszélesítsük a munkáltatói kört.
Az alkalmi munkavállalói könyv és a kapcsolódó szabályozás bevezetésétől nem várható máról holnapra az alkalmi foglalkoztatás teljes körű legalizálása. Ugyanakkor azok a jó szándékú munkáltatók, akiket a közterhek befizetésétől annak bonyolultsága rettentett el, most könnyen eleget tehetnek minden kötelezettségüknek.
A munkavállalók közül elsősorban a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők lesznek érdekeltek az alkalmi munkavállalói könyv használatában, hiszen ezzel könnyebben összegyűjthetik a munkanélküli-járadékra jogosító 180 napos biztosítási időt. Emellett a diákfoglalkoztatás legalizálásában is fontos szerephez juthat az alkalmi munkavállalás egyszerűsített szabályozása.
Összességében arra számítunk, hogy a 1997-es kísérleti hónapokat követően több tízezer ember váltja majd ki az alkalmi munkavállalói könyvet, és a közteherjeggyel lerótt befizetések milliárdos nagyságrendet érnek el.
(19.20)
A törvényjavaslat igazi hasznát mégsem a milliárdos bevételben látom, hanem abban, hogy a kormány feketegazdaság-ellenes intézkedéseinek sorába illeszkedve a javasolt rendszer is hozzájárul a foglalkoztatás jogszerűségének növeléséhez.
Mindennek alapján kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés támogassa a benyújtott törvényjavaslatot.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
