Nyitra vármegye legrégiebb családai közé tartozik. Nevét azon megyei ősi birtokáról Nitra-Zerdahelyről vette. A család törzse István de Bichke, a Fejér megyei Bicske, továbbá Szent-László és Csapol birtokaiért 1419-ben csere-adományban kapta Nyitra megyében Zerdahelyt, a Családi stb. jószágokkal. E szerint csak ez idő után vette föl a család a Zerdahelyi nevezetet.
A család régibb történetéről hiteles okmányok nyomán a következőket közölhetjük:
1470-ben Zerdahely Imrének fia György nővéreivel Annával és Veronkával és gyermekeivel János, Mihály és Mártával a Somogy megyei F. és A. Zákány, Inthó, Gyékényes, Alma-Kert, Tótfalu, Földvár, Holt-Dráva és Nechech iránt néhai Zákány Lászlóval és Corbaviai gr. Gergelylyel kötött egyesség és bevallás alapján Dombóy Dávidnak Zákány Orsolyától való fiát Dombóy Ferenczet 8000 forint letételére evocáltatja. 1473-ban pedig megintetik Zákány Orsolyát és Dombay Miklós fiait, hogy a bevallási okleveleket átvegyék.
1470-ben említetik Zerdahely Mihály, kinek javáról szóló levelek átvételére a Sz.-benedeki convent bizatott meg. A következő 1471–2-ben nevezett Mihály ellen Zerdahely László és atyafia János s mások tiltakoznak Nyitra megyei kúriáik megrohanása miatt.
1487-ben Marczali László özvegye a Somogy megyei Zákán helységbeli javakat megkapván, vissza bocsátja Zerdahely Mihálynak (filio Georgii filii Emerici de Zerdahely) 1498-ban nevezett Mihály Somogy megyei Megyer helységbeli szölleje és egresi kuriája elfoglalása iránt panaszkodott a Dombóyak ellen. Ezek után a Somogy megyei birtokokról adataink megszakadnak, hanem ugyan azon sz.-benedeki Convent oklevelei már a Zerdahelyi család birtok s egyéb viszonyairól Nyitra megyében tanúskodnak, nevezetesen 1502-ben Csermény Ilona, Csermény Péter leánya, előbb Családi Péter özvegye, ekkor már Zerdahelyi Tóbiás neje ellen a Gezthei (Nyitra vm.) részbirtok elfoglalása miatt a Családi család tiltakozik.
1507-ben néhai Zerdahelyi Mihálynak özvegye Onori Margit növérével Trencsin megyei Dulovi birtoka iránt a Rózen (v. Rozon) család ellen vizsgáltat.
1508-ban fölebb nevezett Zerdahelyi Tóbias és felesége, továbbá a Családi Dorottyától származott asszúpataki Hencz-ek és Zerdahelyi Benedek fiának Györgynek neje Családi Anna, Péternek leánya, II. Ulászló király előtt barátságos egyezményre léptek, mely szerint Zerdahelyi Tóbiás neje Csermény Ilona a neki nászajándékúl jutott Nyitra megyei gezthei, sigárdi, környei és Bars megyei ényi részbirtokot átengedte a Hencz-eknek, és Zerdahelyi György nejének Családi Annának. Az itt emlitett Zerdahelyi Benedek fiát Györgyöt említik meg 1512. 1515. 1518. évi oklevelek.
1540-ben a Bábindaliak Zerdahelyi Miklós, Ferencz, András és Farkas ellen tiltakoznak, kik közűl Ferencz 1548-ban Nyitrai megyei kernyei birtokát Tajnay Péternek vallotta be.
1541-ben Márton, István, Sebestyén, Pál, Margit Pogrányi Mihályné és Borbála, néhai Zerdahelyi Benedeknek gyermekei az őket örökösödés jogán illető Ravasz-keszi és Ujfalu (Komárom vm.) és Köbölkút (Esztergom megyei) javak elfoglalása ellen tiltakoznak.
1561-ben Zerdahelyi néhai Györgynek fiai András és Farkas és másik András, Ferencznek néhai György fiának fia, a Boronkay, Henczi és Ghyczy rokonokkal együtt Nyitra megyei egész Család, Geszthe és Kernye helységekbe, és Zsigárd pusztába király uj adomány mellett beiktattatnak.
1589-ben előfordúlnak Andrásnak Vasdinnyei Vass Katától (Vas János leányától) fiai Zerdahelyi Pál és Mihály. 1598-ban Andrásnak, a Ferencz fiának, neje Elefánty Ilona, Elefánty Péternek leánya.
1618-ban emlitetik Zerdahelyi Istvánnak özvegye Amade Katalin. 1625-ben eléfordúl másik István, Györgynek (másutt Gábornak fia, ki Nyitra vm. kosztolnai birtokát zálógitja el. Ugyanekkor Gábornak leánya Anna Tőkés-Ujfalussy Istvánné.
A családfa a fölebbiekben emlitett Zerdahelyi Benedektől biztos adatokra alapitva, következőleg terjedt le:
Benedek 1490. k. de Zerdahely.; I. György 1508–1518. (Családi Anna.); Márton 1541.; I. János 1541.; Sebestyén 1541.; Margít 1541. (Pogrányi Mihály); Bora 1541.; Erzse (Gyepes Kelemen.); I. András 1552. Nyitra v. sz. biró és szerdahelyi várnagy (vasdinyei Vass Kata 1561.); Farkas 1561.; Ferencz 1548.; Erzsébet 1561. (Boronkay János deák); I. Pál 1595–97. Nyitra vm. Sz. biró (Nagy-Váthy Kata); I. Mihály 1589–1620. Nyitra v. alisp. itélő mester.; Fruzsína (Török György); Jusztina (Simonyi János); Zsuzsa (Vásárdy Ferencz); II. András (Baranyai Zsuzsa); Zsuzsa (Bighei Mikl.); István; István; Gábor 1634.; II. György 1633. insurg. kapit. (Gosztonyi Klára); Judit (Andreánszky Ferencz); Mária (Emődy György); Ilona (Dióssy Gábor); Anna †; II. János 1697. (Zay Zsuzsi)
II. János 1697. (Zay Zsuzsi); I. Imre 1730. (Bossányi N.); I. Lőrincz (Plathy Borbála); III. János 1765–70. nyitrai alisp. (Motesiczky Bora); II. Imre 1792. tart. biz. és k. tan.; Gábor beszterczei püspök 1800 † 1813.; Sándor (Dessewffy Zsuzsa); László k. tan. 1799.; Zsigm. 1760. †; Magdol. (Jeszenák Istv.); Janka (Dióssy György); József 1822–1848. cs. kir. kam. és ker. t. elnök; Ferencz; Károly 1796. (Baloghy Anna); László (Tihanyi Karolina †; Ilona (Szent Iványi László); Karolina.; II. Lőrincz sz. 1793. aug. 3. (Péchy Krisztina); Zsigmond (Párniczky Zsófia); III. György 1781. 1814. fő sz. biró alispán, cs. k. kamarás.; Andr.; Pál helyt. tan. cs. kam. Esztergom v. administ. 1802. gr. † 1824.; Flórián; Izabella (Dessewffy Gyula); Imre †; Amália (Szenessy Jósef); Magdolna (Baloghy Elek); Ferencz.; Incze Nyitra v. alisp. 1861. képv. 1865. (Kubinyi Laura); Lajos (1. Szent-Iványi Zsuzsa 2. Soos Janka előbb Gosztonyiné); Simon †; István (Gerhard Anna); Imre; Ferencz; István (Péchy Amália) †; N. (Trajtler Lajos); Konstancia (De Zasse); Miklós 1813.; Krisztina (Kubinyi József); Sándor 1799.; Teréz (Mesko József); Miklós † 1848. kora 12. év; Sándor †; Eduárd sz. 1821. hires zongorász.
A táblán állók közűl I. András 1552-ben Nyitra megyei alispánnak és Zerdahelyi várnagynak iratik. Ez időben t. i. Zerdahelyen vár is volt, melyet a Podmaniczkyak elfoglalván, és onnan hatalmaskodván, 1546-ben az országgyűlés ledöntetni rendelt.
I. Mihály (I. Andrásnak fia) 1600-ban Nyitra vármegye jegyzőjévé választatott, és az volt 1603-ig, ez időben egyszersmind itélő mester is. 1603–1620-ig volt alispán, és többször, nevezetesen 1605-ben a korponai, 1609. 1611. 1614. 1617. 1618. a pozsonyi, 1619-ben szintén a Bethlenféle pozsonyi és 1620-ban a beszterczei gyűlésre követ volt. Testvére
I. Pál Nyita megyének 1595-ben szolgabirájává, 1597-ben alispánjává választatott. Unokája
III. György 1663-ban a felkelő nemes sereg kapitánya, ennek fia II. János 1697-ben a felkelő nemes sereg zászlósa volt. Ennek két fiánál két felé vált a család, egyik fia I. Imre (úgy látszik katholizált) és ettől a kath. ág, Lőrincz-től a protest. ág származik.
I. Imrének egyik fia III. János 1765–1770-ig Nyitra várm. másod alispánja volt. Négy fia közűl III. György Nyitra megyének 1781-ben főszolgabirója, 1790. 1802. 1805. 1808. 1811-ben orsz. gyül. követe, 1803. hires első alispánja, 1806-ban kir. tan. és kamarás, 1814-ben az alispánságról lemondott. Testvére Pál már 1787-ben a József császári rendszer alatt egyesitett Győr és Mosony megye alispánja és királyi tanácsos, majd 1790-től helytartósági tanácsos 1801–1809. Esztergom megye főispáni helytartója, közben 1801-ben Sz.-István rend vitéze, és 1802-ben grófságra emeltetett, 1815. előtt v. b. tit. tanácsos lett. Meghalt 1824. jan. kora 63. évében. Benne a grófi-ág elenyészett.
II. Imre (I. Imrének fia) már 1792-ben a Besztercze bányai kerűletben tartományi biztos, és kir. tanácsos. Ennek fia József már 1806. a nagy-szombati kerületi tábla számfölötti, utóbb 1820. táján valóságos ülnök és királyi kamarás, végre 1836–1848. azon kerűleti tábla elnöke.
Gábor (I. Imrének 3-dik fia) 1780-tól váczi nagy prépost, titopolitani fölszentelt, és korczolai vál. püspök, hétszemélyes táblai ülnök, 1800. aug. 16-tól beszterczei megyés püspök, hol meghalt 1813. oct. 5-én.
Ez ágból származott a most élő Károly, 1853-ban földbecslési cs. kir. felügyelő, utóbb cs. kir. kamarás, és 1865. előtt Liptó megye ideigl. kormányzója. Tán ennek fia Károly terezianumi lovag academiai növendék, és 1842-ben cs. kir. hely. nemes apród.
I. Lőrincznek nejétől nagy palugyai Plathy Borától lejövő ágán Sándor ága nagyobbára kihalt, László ágán II. Lőrincznek fia Incze él, 1861-ben Nyitra megye választ. első alispánja és 1865–6-ban országgyűlési képviselője.
A család czimere – mint fölebb a metszvény is mutatja – a paizs kék udvarában könyöklő panczélos kar, mely három nyilat tart, s karján ijjat visel, fölötte jobbról ezüst félhold, balról arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából szintén íjjat és markában három nyilat tartó pánczélos kar látható. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstkék. Ugyan ettől Pálnak 1802-ben kapott grófi czímere sem különbözött, csupán a grófi koronával, és két oroszlán telamonnal bővűlt.