HALÁSZATI MÓDOK ÉS ESZKÖZÖK
HALÁSZATI MÓDOK ÉS ESZKÖZÖK
A magyar halászati módokat és eszközöket elsőként Herman Ottó rendszerezte a halélettani sajátosságok alapján (Herman O. 1887–88: I. 228–230). Felismerte ugyanis, hogy a fogási elvek a hal természetéhez igazodnak. Ez a felismerés annyira helytálló, hogy még a legmodernebb eljárás, az elektromos halászat is értelmezhető ennek alapján, hiszen a hal elbódításán alapszik. A számtalan variáció már csak az alkalmazott anyagból, illetve a meder- és vízviszonyokhoz alkalmazkodó formából adódik, minden egyéb hatás csak másodlagos.
151Mind a Herman-féle, mind a külföldi rendszerezéseknek gyenge pontja viszont, hogy nem érzékelteti azt a sokféle variációs lehetőséget, amivel a gyakorlatban élnek a halászok. Egy-egy szerszámot több módon is használhatnak, vagy apró változtatással átalakíthatnak, így az adott körülményeknek megfelelően többféle eszközkombinációt tudnak létrehozni.
Herman beosztása a következő:
I. Rekesztő halászat – a hal iránytartó tulajdonságára számít, a V alakú terelő falak a halat egy szűk nyíláshoz vezetik, amin át a fogórészbe kerül.
II. Kerítő halászat – a halat egy hálófallal bekerítik, s a partra vagy a ladikba húzzák.
III. Emelő halászat – a hal mindig oldalt lefelé menekül, így az alatta lévő öblös hálóba kerül.
IV. A hajtó halászat erőszakos, a halat a fogóeszközbe zavarja.
V. Állító halászat – arra számít, hogy a hal igyekszik eltolni az engedékeny akadályt, s így a laza hálóba belegabalyodik.
VI. Kereső halászat – a hal ár ellen, illetve a partról a meder felé igyekszik, ezért a halász felülről lefelé és belülről kifelé keresi a halat.
VII. Vető halászat – a rádobott háló gyorsabban süllyed, mint ahogy a hal merülni tud.
VIII. Tapogató halászat – jórészt a véletlenre számít, de a halat az oldalt való menekülés révén érzi meg.
IX. Hurokvető halászat – a hal veszteg való állását használja fel.
X. Szigonyos halászat – szemre vagy vaktában dolgozik.
XI. Horgászat – a hal kedves eledelére számít.
XII. Jeges halászat – a hígvízinek mása, de számít az oxigénpótlásra is.
Jankó János ezen a felosztáson annyit változtatott, hogy a jeges halászat módszereit a megfelelő hígvízi csoportokhoz osztotta, míg a XII. osztályba a járulékos eszközöket sorolta. Tálasi István egyetemi előadásain, majd Solymos Ede e felosztáson további módosításokat hajtott végre: külön csoportként tárgyalják az eszköz nélküli és az alkalmi fogási módokat, az egymáshoz közelálló módszereket (mint a vető és a tapogató halászat, illetve a rekesztő és az állító halászat) pedig összevonták (vö. Solymos E. 1965).
Nemzetközileg elfogadott felosztás nincs, bár az utóbbi időben terjed a Brandt-féle osztályozás (Brandt, A. 1976; 1984).
ESZKÖZ NÉLKÜLI ÉS ALKALMI HALÁSZAT
SZIGONYOZÁS
REKESZTÉS
BORÍTÓHALÁSZAT
VETŐHÁLÓK
MERÍTŐHALÁSZAT
HÚZOTT SZERSZÁMOS HALÁSZAT
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
