A MAGYAR IRODALOM A XVI. SZÁZADBAN.
A MAGYAR IRODALOM A XVI. SZÁZADBAN.
A XVI. SZÁZAD irodalmában a vallásos könyveknek uralkodó szerepük van, de a hitvitázó és hitszónoki munkásság mellett a szépirodalom is fejlődik. A vallásos próza művelői között Károlyi Gáspár, Melius Péter, Dávid Ferenc, Bornemisza Péter és Telegdi Miklós a legjobb nevek; a lírában Balassa Bálintnak nincs versenytársa; érdemes prózai elbeszélő Heltai Gáspár; a drámai formában a Debreceni Disputa és a Balassi-komédia ismeretlen szerzői szólalnak meg figyelmet érdemlő módon. A vallásos érzelem döntő erejű; a nemzeti gondolat különösen Tinódi Sebestyénben lángol nagy erővel.
Az írók: papok. A világi ember ritkán nyúl a tollhoz, bár a század költői vezéregyénisége, Balassa Bálint, harcokban edzett földesúr. A XVI. század költészete vele emelkedik legmagasabbra. Vallásos, vitézi és szerelmi énekei a kitűnő tehetségű lírikus alkotásai. Megismerhetni belőlük a hitújítás korának egész lelki világát.
Az elbeszélő költészetben néhány históriás ének világít bele legjobban a kor lelkébe. A harcoknak és szenvedéseknek a históriás énekek strófáiból tükröződő komor világát a széphistóriák szerelmi történetei enyhítik. Meséikhez a valláserkölcsi életre intő tanulság erősen hozzákapcsolódik.
A vitatkozó magyar ember elméjének élessége a szoros értelemben vett vallásos munkákon kívül a drámai maradványokból bontakozik ki legjobban. A Balassi Menyhártot vesszőző komédia egyenesen meglep ötletes csúfolódásával és mély erkölcsi érzésből fakadó politikai nyilatkozataival.
A középkor a szellemi megindulás kora volt; a serdülő magyar irodalom első bátor lépései a XVI. század világába esnek. Ez az irodalom most már a maga erejéből is tovább tud haladni s nem szorul minden lépésében az idegen irodalmak támogatására. A szépirodalomban a külföldi szövegek nyomán készült átdolgozásoknak még mindig uralkodó szerepe van ugyan, de a vallásos irodalom a maga hittudományi vitatkozásaival s a tanítás, gúny, korholás, lelkesítés egyéni szövegeivel eredeti szellemű.
Irodalom. – A XVI. századi magyar irodalom fejlődésének feldolgozásában történeti érdeműek Pápay Sámuel (1808), Toldy Ferenc (1864), Beöthy Zsolt (1877) magyar irodalomtörténetei, továbbá a Beöthy Zsolt és Badics Ferenc által szerkesztett képes magyar irodalomtörténet (1895).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
