Keserű Mózes (baróthi),
Keserű Mózes (baróthi),
arbei cz. püspök és apát-kanonok, K. Ferencz szabad székely és Beke Anna fia, szül. 1801. aug. 10. Baróthon (Miklósvárszék); a gymnasiumot Székely-Udvarhelyen, a bölcseleti s hittani folyamokat 1819. szept. a gyulafehérvári püsöki lyceumban végezte. 1825. ápr. 10. mint segédlelkész Marosvásárhelyre rendeltetett; ott hivatala mellett a gymnasiumban tanári tisztet is vitt. 1827. Gyulafehérvára került mint bölcselettanár, a gróf Batthány-csillagvizsgáló-intézetnek segéde s könyvtárnoka; 1827–28. a lyceumban mathesis, természettan és mezőgazdaság tanár, három évig subregens a papnevelőben; két évig ifj. b. Thoroczkay János fiainak nevelője; 1833. febr. 15. után a hittan tanára s folytatólag csillagvizsgáló-intézeti igazgatói segéd, a püspöki megye könyvtárnoka s az egyházmegyei számadások vizsgálója; 1834-től consistoriumi ülnök és 1841-ig a lyceumben az erkölcsi hittan, lélektan a felsőbb nevelés és oktatástan tanára, mely idő alatt az isteni szolgálat (Officium Divinum) rendjéről oktatást (Directorium) dolgozott; azután consistoriumi ügyvéd. Ezalatt tanári tisztet is viselt és hitszónok volt. 1840-ben a csillagászatban bővebb kiképzés végett Bécsbe ment és 1841-ben Litrow elméleti, 1842. gyakorlati előadásait hallgatta; beutazta Ausztria, Német- és Olaszország több városát. 1842-ben visszatérve, decz. 12. káptalani csillagvizsgáló kanonokká neveztetett ki s a csillagvizsgáló, könyvtár és természetiek muzeumának igazgatójává. 1843. a régi csillagvizsgáló-tornyot átalakította, abba új délvonal-mutatót (Meridianus) és más készülékeket szerzett; 1844-ben egyszersmind a lyceumban az egyháztörténelmi tanár helyét pótolta. Érdemei elismeréseül a király 1846. decz. 3. a kolozsvári kir. lyceum igazgatójává, 1847. jan. 19. kir. tanácsosi méltóságra emelte. 1848. jan. a r. kath. közoktatási s alapítványi ügyek előadójává neveztetett. Az 1847. és 1848. erdélyi országgyűlésre mint kir. hivatalos meghivatván, a dézsma eltörlése ügyében többször felszólalt. A szabadságharcz után zaklatásoknak volt kitéve, míg előadói tisztét ismét elfoglalhatta. 1853. szept. 18. hitoktató kanonokká neveztetett ki; szept. 28. esperes-kanonok, 1857. febr. 15. őrkanonok, 1861. máj. 23. kolozs-monostori apát lett. Az 1865. nov. 19. utolsó országgyűlésen mint kir. hivatalos vett részt. 1871. márcz. 9. a király arbei cz. püspöknek nevezte ki. Meghalt 1874. márcz. 15. Kolozsvárt. Végrendeletében, több jótékonyczélú hagyománya mellett, a m. tudom. akadémiára 200 frtot hagyott.
Csillagászati s meteorologiai észleleteit a hazai s külföldi lapokban közölte. Czikkei a kolozsvári Természetbarátban (1847. A károly-fejérvári csillagdáról 1847. jan. 18. Az 1846. évi meteorologiai vizsgálatok eredménye. Károly-Fejérvár földirati adatai.)
Kéziratban 1868. mrácz. 31. kelt Önéletiratot hagyott hátra.
Kelet 1874. 62., 63. sz.
Akadémiai Értesítő VIII. 1874. 107. l.
Székely-Egyleti képes Naptár 1888. arczk. (Jakab Elek) és gyászjelentés.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
