Gyerőfi György (gyerő-vásárhelyi),
Gyerőfi György (gyerő-vásárhelyi),
főispán és consiliarius, Gy. János és Apaffi Margit fia, szül. 1635. körül; részt vett az 1657. lengyel hadjáratban s ő volt egyike a II. Rákóczi György által ott hagyott zálogoknak. Landshutban tartatott fogva. Innen írt levelére Apaffi 1662. febr. 6. adott válaszában értesíti, hogy kiszabadítása s javainak restitutiója iránt tett intézkedéseket. 1667. nov. a maga pénzével váltván ki magát, a fejedelmi tábla assessora lett; így szerepel egy 1671. oklevélben. 1674-ben a Bánffy Dénes elfogatása után Apaffi kinevezte biztosnak a Bánffy ingóinak kikutatására, lajstromozására és gondozására. Ebben működik 1675-ben is és ez évben Dobokamegyének már főispánja. 1679. aug. 21. a fejedelem Kolosmegye főispánjává tette; azonban ez állását csak 1680. szept. haváig tartotta meg: 1681 végén és 1682 elején Konstantinápolyban mint követ működik. Kolosmegye főispánjává 1684-ben újra kinevezték. 1685-ben mint főkövet a portára küldetett az adóval. Mint az országos deputatió tagja is működött 1686-ban; ez évben, a táborozáskor, a Bethlen Gergely vezénylete alatti harsági táborban volt. 1691. jan. 10. az ország consiliariusnak választotta meg. Midőn ez évben a badeni herczeg Váradhoz jött, őt és Apor Istvánt küldötték hozzá, «hogy regimentek ne jőjjenek be Erdélyben quártélyban; obtineálák is». 1694. jan. még életben volt, midőn mint consiliarius és Kolosmegye főispánja meghívót kap a februári országgyűlésre, de azután csakhamar meghalt Kolozsvárt.
Vallomása Tököly Imre ellen 1685. márcz. 10. (Századok 1869. 226. l.)
Kéziratban van eredeti jelentése Apafihoz Konstantinápolyból 1681. decz. 9-ről, melyet Székely László és Mikó István követtársaival küldött a fejedelemhez (az erdélyi múzeum irattárában.)
Történelmi Tár 1881., 1885.
Gróf Lázár Miklós, Erdély főispánjai. Bpest, 1889. 65. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
