Tárczy-Hornoch Antal
Tárczy-Hornoch Antal (Oroszvég, 1900. okt. 13. – Sopron, 1986. jan. 16.): geofizikus-geodéta, az MTA tagja (r. 1946), Kossuth- (1949) és Állami díjas (1966). A Leobeni Bányászati Ak.-n 1923-ban bányamérnöki, 1924-ben bányamérő mérnöki oklevelet szerzett, és még ebben az évben elnyerte a műszaki tudományok doktora címet. 1926-tól 1959-ig Sopronban a Bánya- és Erdőmérnöki Főisk. Geodéziai és Bányaméréstani Tanszékének vezető tanára volt. Kezdeményezésére indult meg Sopronban 1949-ben az önálló földmérőmérnök, 1951-ben pedig a geofizikus-mérnök képzés. 1955-ben geodéziai és geofizikai kutató laboratóriumokat létesített, ezekből lett később az MTA Soproni Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézete, aminek 1972-ig az ig.-ja volt. Alapító tagja és 1957-60 között elnöke volt a MTESZ Geodéziai és Kartográfiai Egyesületének és társelnöke a Geofizikusok Egyesületének. Tagjává választotta a Világak., l. tagja volt a Francia, az Osztrák, a Bolgár és a Lengyel Tudományos Ak.-nak. T. doktorrá avatták a soproni, a miskolci, a freibergi, a bécsi, a grazi és a leobeniegy.-en. „Lázár-deák”-emlékérmet, Eötvös-emlékérmet kapott, és megválasztották Sopron város díszpolgárává. Tudományos munkássága a geodézia, a geofizika, a bányamérés és a technika története területére terjedt ki. Hat könyve és 15 ország több mint 50 folyóiratában 300-nál több tanulmánya, ill. tudományos cikke jelent meg. – F. m. Das Verwerfenproblem im Lichte des Markscheiders (1927); A legkedvezőbb súlyelosztás és jelentősége a geodéziai méréseknél (Bp., 1949); Felsőgeodézia (Sopron, 1950); Geofizikai mérések (Sopron, 1950); Bányaméréstan. 2. (Bp., 1951); A Gauss-Krüger koordináták számítása (Bp., 1951); Kényszerközpontozások és jelentőségük alagútkitűzéseknél (Bp., 1954); Tablici dlja ellipszoida Kraszovszkovo (Vladimir Hrisztovval, 1-2., Bp., 1959-68).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
