Berzeviczy Albert
Berzeviczy Albert (Berzevice, 1853. jún. 7. – Bp., 1936. márc. 22.): konzervatív kultúrpolitikus, miniszter, esztéta és történetíró, az MTA t. és ig. tagja (1904). Politikai pályáját Sáros vm. szolgálatában kezdte, majd az eperjesi jogak. tanára. 1881-ben szabadelvű párti, majd 1910-től nemzeti munkapárti ogy.-i képviselő. 1884- től min. tanácsos, 1887-től 1894-ig kultuszmin. államtitkár, 1895-98 között a képviselőház egyik alelnöke. 1903. nov. 3-tól 1905. jún. 18-ig Tisza István kormányának kultuszminisztere. Az ellenzéki koalíció győzelme után egy időre visszavonult a politikai élettől. 1899-től a Kisfaludy Társ. tagja, 1905–1936-ban az MTA elnöke. 1910-11-ben a képviselőház elnöke. 1913-1923-ban az újonnan alakult Országos Testnevelési Tanács első elnöke. 1917-ben főrendiházi taggá nevezték ki. 1923-tól a Kisfaludy Társ. elnöke, 1927-től felsőházi tag, 1932-től a Magyar Pen Club elnöke. Az ellenforradalmi rendszer idején a hivatalos konzervatív kultúrpolitika egyik irányítója, a haladó kulturális törekvések ellenfele. – F. m. Itália. Útirajzok és tanulmányok (Bp., 1899); A cinquecento szobrászata és festészete (Bp., 1906); Beatrix királyné (Bp., 1908. Magy. Tört. Életr. 24.); A tájképfestészet a XVII. században (Bp., 1910); A természetfeletti elem Shakespeare színműveiben (Olcsó Kvtár, 1577-80, Bp., 1910); Az abszolutizmus kora Magyarországon (I-IV. Bp., 1921-37, a IV. kötetet Nagy Miklós rendezte sajtó alá, az I. kötetért az MTA nagyjutalmát kapta). – Irod. Balogh Jenő: B. A. emlékezete (MTA Emlékbeszédek, XXIII.).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
